"-Sikerült bemutatkoznod. -dünnyögtem, de csak azt értem el, hogy nevetni kezdjen.
-Ó igen, nem mindennap találkozik az ember ilyen csodás emberekkel, mint én. -mondta büszkén."
"-Biztos nincs gáz? Nem tudom mi ütött belém, egyszerűen csak... -kezde...
Meg is jöttem az új résszel, de először is szeretném megköszönni, hogy:
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Köszönöm, köszönöm, köszönöm😍😍❤️ Ez az eddigi legjobb eredményem, el sem tudom mondani mennyit jelent! Na de nem is húzom tovább a szót, itt is az új rész:
Tegnap vacsora után már alig láttunk ki a fejünkből olyan álmosak voltunk. Mire Lara-val visszaértünk a szobába Grace már rég az igazak álmát aludta, Zora pedig az ágyán ülve zenét hallgatott. Mi sem húztuk sokáig az időt. Gyorsan lezuhanyoztunk és be is zuhantunk az ágyba. Nem telt öt percbe se, hogy teljesen elnyomjon az álom.
Reggel az ofő jó fej volt, és csak kilenckor volt ébresztő. Tízkor mentünk reggelizni, aztán indultunk is. Egésznapos program várt ránk Párizsban. A szállásunk durván 10 km-re volt a várostól. Adam vállára hajtottam a fejem, ő pedig átkarolva magához húzott és úgy vártuk, hogy odaérjünk. Azt azért meg kell hagyni, hogy sokkal jobb hangulat volt a buszon, mint tegnap este. Hátul a fiúk beültek a négyesbe, előttük ültünk mi bal oldalon, előttünk Grace és Zora, mellettünk pedig Lara és Ben. Hátul Brandon a telefonjával rácsatlakozott a kis hangfalra így az egész busz a zenétől volt zajos, meg persze a nevetésünktől.
Párizs gyönyörű volt. Az első utunk természetesen az Eiffel-torony-hoz vezetett. Mindenkinek tetszett, rengeteg időt töltöttünk ott, mire mindenki csinált az instára, facebookra, snapchatre és a létező összes felületre amin regisztrálva volt. Ez alól mi sem voltunk kivételek. Megkértük az ofőt, hogy csináljon egy képet a szokásos kis csapatunkról. Lara, Grace, Zora, Adam, Jake, Ben, Brandon és én voltunk a képen. Azonnal be is állítottam háttérképnek, és facebook-on a borítóképemet is lecseréltem erre, mint hozzám hasonlóan a többiek közül is páran. Rossz érzés volt amikor a megjelölésnél Sarah nevét is beírtam, de aztán rájöttem, hogy nincs is rajta a képen. Lezártam a telefonom és a szememmel keresni kezdtem. Igaz, alig egy hónapja ismerek itt mindenkit, de mégis rosszul érintett, hogy Sarah hirtelen teljesen kifordult önmagából. Becky és Cassie társaságában pillantottam meg. Becky telefonját feltartva, csücsörítve selfieztek. Hitetlenkedve néztem magam elé, Sarah pár napja még nem volt ilyen.
-Min gondolkodsz ennyire? -éreztem meg két erős kezet a derekamon, ahogy magához ölel és ezzel félbeszakítja a gondolkozásom.
-Semmin. -fordultam meg Adam kezei között mosolyogva és átkaroltam a nyakát, ő pedig közelebb húzott magához.
-Nem versz át, mi a baj? -túl jól ismert.
-Csak azon gondolkoztam, hogy hogy tud valaki egyik napról a másikra ennyire megváltozni. -biccentettem Sarah-ék felé.
-Sarah csapongó személyiség, volt már idő, amikor jóba volt velük. -legyintett.
-Nem értem miért csinálja ezt. Azt hittem jóban vagyunk. Azt meg főleg nem értem Grace-szel miért csinálja ezt. Szegényen látom mennyire szarul esik neki. -hadartam elkeseredetten, mire Adam kisimította a hajat az arcomból és a szemembe nézett.
