A téli szünet vészesen kezdett a végéhez közelíteni. A napjaim gyorsan teltek, el sem akartam hinni, hogy már harmincegyedike van. A keresztszüleim és az unokahúgaim hazamentek, a napjaimat leginkább a húgommal és Lara-val töltöttem. Ma délután Lara Ben-nel, Jake-kel és Brandon-nal állított be hozzám. Meglepetten álltam az ajtóban amikor megláttam, hogy ennyien vannak ott. Nem hagytak sok időt, hogy magamhoz térjek, egyszerűen csak betuszkoltak a házba, Lara pedig elkezdett a szobám felé húzni. Kétségtelen, hogy szinte otthon érzi magát nálunk.
-Oké, mi történik? -kérdeztem miközben lépkedtem felfelé a lépcsőn.
Nem kaptam választ egészen addig amíg a szobámba nem értünk. Lara a fiúk felé intett, akik egyszerre kezdtek beszélni, és semmit nem lehetett érteni az egészből.
-Hé, egyszerre egy valaki mondja! -szakítottam félbe őket.
-Oké. -kezdett bele elsőként Brandon. -Szakítottatok Adam-mel, tudjuk. Hisztiztetek, veszekedtetek, megcsalt... Ezt is tudjuk. -sorolta mire értetlenül néztem rá. Most komolyan nekem akarja bemutatni a szakításunkat? -De mi lesz velünk? -kérdezte végül magukra majd rám mutatva.
-Ezt hogy érted? -vontam össze a szemöldököm.
-Nem szarhatsz le minket Adam miatt. -mondta sértetten Jake.
-Én nem szarlak le... -kezdtem bele, de aztán észbekaptam, mert rájöttem, hogy nagyon is ezt csinálom. -Sajnálom. -mondtam végül. -Nem akartam, hogy miattam veszekedjetek ti is Adam-mel vagy valami.
-Azt hittük barátok vagyunk. -mondta csalódottan Jake.
-Azok is vagyunk. -vágtam rá.
-Mostanában nem úgy tűnik. -húzta el a száját, én pedig hirtelen bűntudatot kezdtem érezni. Szótlanul, a számat rágcsálva meredtem magam elé, és próbáltam kerülni a tekintetüket.
-Oké, elmagyarázom. -törte meg a csendet Ben. -Adam a legjobb haverunk, de ez nem jelenti azt, hogy nem egy idióta. Te is a barátunk vagy, és teljes mértékben megértjük, hogy miért szakítottál vele. Igazad volt, teljesen hülye volt. Akármennyire is a legjobb haverunk ebben a kérdésben nem tudunk neki igazat adni, és a kedvéért nem fogunk utálni téged. -hadarta.
-Ez baromi rendes dolog tőletek. -néztem rájuk meghatottan.
-Hiányzol nekünk S. -húzott magához Jake és átölelt.
-Ti is nekem Srácok. -öleltem meg mindenkit mosolyogva.
-Na, elég már! Meg fogtok fulladni a sok nyálban. -szólt közbe Lara, aki eddig csendben hallgatott minket, mire felnevettem.
-Gyere te is kapsz egy ölelést. -indultam meg felé vigyorogva.
Miután elengedtem Lara-t, a fiúk felé nézett várakozóan. Tudtam, hogy itt még nincs vége a történetnek, és valamit akarnak még mondani.
-Ha megemlíteném a ma estét, mennyire gyorsan vágnád rá, hogy nem jössz? -húzta el a száját Brandon.
Még december elején beszéltük meg, hogy együtt szilveszterezünk Brandonék-nál. Rengeteg embert meghívtak, mint a nyár végi buliba.
-Meglehetősen gyorsan. -vágtam rá keserűen.
-Megígérted. -próbálkozott Jake. -Mind megígértük, hogy semmi nem jön közbe. -hadarta, nekem pedig hatalmas gombóc kezdett nőni a torkomban. Valóban megígértük csak hogy azóta a körülmények kissé megváltoztak.
-Ő is jön? -kérdeztem Adam-re célozva.
-Betartja az ígéretét. -vonta meg a vállát Jake.
YOU ARE READING
Something New /BEFEJEZETT/
Teen Fiction"-Sikerült bemutatkoznod. -dünnyögtem, de csak azt értem el, hogy nevetni kezdjen. -Ó igen, nem mindennap találkozik az ember ilyen csodás emberekkel, mint én. -mondta büszkén." "-Biztos nincs gáz? Nem tudom mi ütött belém, egyszerűen csak... -kezde...
