Titkok hálójában // H.S. /

Huszonkilencedik fejezet

*18+-os rész, mindenki saját felelősségre olvassa el.*

A szállodához vezető út egy örökkévalóságnak tűnt. Sem Harry sem én nem tudtunk elszakadni egymástól, ő pedig látszólag sokkal jobban szenvedett, mint én. Szinte futva tudtam vele tartani a lépést, miközben a keze bejárta az egész testem.

Párszor meg kellett állnunk, mert egy-egy sikátorhoz érve hangos sóhajokkal nekidöntött a falnak, és csókokkal hallgattatott el. Minden önerőnkre szükség volt, hogy elszakadjunk ezekből a helyzetekből és tovább folytassuk az utunkat.

Először megpróbáltunk egy taxit fogni, de egyáltalán nem jártunk sikerrel. A kis városban nem sikerült leintenünk egyetlen járművet, és amúgy sem tudott Harry túlságosan odafigyelni, mert előtte álltam és folyamatosan meg akartam csókolni.

Ő az a fajta ember volt, aki már csak a puszta megjelenésével le tudott venni a lábamról. Ahogy közel húzott magához, és az arcomat kémlelte, nem tudtam ellenállni neki. Így történt, hogy pár perc után egy káromkodás kíséretében megragadta a kezem és elkezdett húzni vissza a szállodába.

A közöttünk vibráló szexuális feszültségtől még a szám is kiszáradt, ugyanis a hotel felé közeledve kezdett elszállni a bátorságom. Tudtam, hogy Harry sokkal tapasztaltabb, mint én, és fogalmam sem volt arról, hogy fogja-e úgy élvezni velem az együttlétet, mint azokkal a nőkkel, akikkel korábban volt. Már ha csak visszagondoltam Maxim-re, aki a tökéletesség megtestesítője volt, görcsbe rándult a gyomrom.

A liftnél állva Harry szorosan hozzám simult, és a vállamra hajtotta a fejét, miközben benyúlt a kabátom alá a ruhámhoz. Körülöttünk senki nem volt, de így is rosszallóan megcsóváltam a fejem. Amikor megérkezett a lift, egy pillanat alatt bent találtam magam, majd amint bezáródott Harry nekiszorított a falnak és mielőtt egyet is pisloghattam volna már a szája mohón rátalált az enyémre. Levegőt is elfelejtettem venni a hirtelen mozdulattól.

Mindenhol ott volt. Ott volt a szája az enyémen, a keze a testemen, és még az agyam is elködösítette a lénye.

Nem sokáig tudta a nyelvével kikapcsolni az agyam, ugyanis egy emeleten megállt a lift, mi pedig szétrebbentünk. Zihálva vette a levegőt, az ajka feldagadt a csókunktól, a kezével pedig sebesen próbálta a hajam megigazítani.

A belépő idős házaspár csúnya pillantásokkal nézett ránk, ugyanis a ruhám félrecsúszott, a szemfestékem elkenődött, Harry ingjén pár gomb véletlenül kigombolódott. Le sem tudtuk volna tagadni, hogy túlságosan egymásba gabalyodtunk mielőtt beléptek volna.

Harry barátságtalanul megbámulta őket, aminek következtében végre elszakították rólunk a tekintetüket. Elégedett fordult felém, miközben a kezem után nyúlt. Egy széles vigyorral nyomott egy puszit rá, majd magához húzott.

Türelmetlenül doboltam a cipőmmel, majd amikor végre megállt a lift, mindketten sebes léptekkel elhagytuk. A szoba előtt állva türelmetlenül vártam, hogy Harry a kártyával kinyissa az ajtót, de a nagy kapkodásban nehezen ment neki. Visszafojtott nevetéssel figyeltem a sikertelen próbálkozásokat, miközben kibújtam a kabátomból.

Az ajtó kitárult, én pedig egy sebes mozdulattal tettem le a táskámat és a kabátomat az előszobában. Harry lassan bezárta maga mögött az ajtót, majd rám emelte a tekintetét. A liftes játékossága eltűnt, a pupillája hatalmasra tágult. Nagyot nyeltem, miközben levette magáról a kabátot, ugyanis a pillantása a lelkemig hatolt.

- Legszívesebben a falnak döntve tennélek magamévá, de ráérünk később erre. Menjünk a szobába - nyúlt a kezem után, és nyomott egy puszit a homlokomra. Abban a pillanatban vevő lettem volna minden javaslatra, ami azt tartalmazza, hogy magamban érezhetem.