Elvarratlan szálak

Negyedik rész.

-Ghost, mesélj már erről a csajról. Ki ő? - König a szokásos kérdéseivel zaklat ma is. 

-Nem mindegy az neked? 

-Ha te nem, akkor majd más megválaszolja a kérdéseim. 

-Hajrá. Mi tart vissza? 

Felhergel ez az ember. 

-Nem csak a magasságodat kaptad a náciktól, hanem azt az idegesítő személyiségedet is!

-Ki a náci?! Ki a náci, te szemét?-a földre lökött.

-Szerintem te szarabbul fogsz ebből kijönni. 

-Majd Soap megválaszol mindent. - durcázott be, mint egy óvodás. 

-Istenem, az agyamra mész. Ráadásul hiába fogod keresni, mert most nincs a házban. 

Nincs kedvem megválaszolni minden kérdést. Nincs kedvem feltépni mindent, ami vagy tizenöt évvel ezelőtt volt. 

-Ghost, kérlek! Három kérdésem volna, de az sem ilyen hú de nagy dolog. 

-Jó, bökd ki de kurva gyorsan, mert dolgom van. 

-Pszchológus? Honnan jött? Ki ő? 

-Nem, nem pszichológus hivatalosan, de annak akart menni. A családi dolgai közbeszóltak. Lengyel a csaj, de az eredeti származása biztos nem az de a nyelvet beszéli. Victorya Maslowsky. 

-Nehezedre esett volna ezt elmondani? 

-Igen, mert nem nekem kellene ezekről beszámolnom, hanem neki! 

-Jó, na..Ne vedd magadra, de amióta kiderült, hogy hozzánk kerül te kifordultál magadból. 

-Igen, mert ismerem! Egy iskolába jártunk, hirtelen tűnt el, utána eltelt tizenöt év és hoppá előkerült. 

-Okés..Nem firtatom tovább a dolgot. 

-Én is így gondoltam. 

Fáradtan nyúltam el az ágyamban, nehezemre ment elterelni a figyelmemet. Tényleg ennyi idő telt volna el? Ilyen módon felzaklat egy egyszerű..

Itt lenne az ideje abbahagyni ezt a gondolkozást, és csinálni a napi teendőket, például lőgyakorlatot tartani egy másik csapatnak, akik még igencsak diákok. 

Kemény négy és fél óra állt előttem, ahol alig húsz éveseket készítettünk fel, hogyan kell egy embert agyonlőni, hogy ők életben maradjanak. 

Igaz, csak airsoftot mertünk a kezeik közé adni, de volt egy fiatal aki nagyon hasonlított Maslowskyra, mikor még ugyanoda jártunk. Hidegvérrel vezette az őrá eső embereket, hamar kijutottak a gyakorlópálya másik részére. 

-Rendben, nagyon jók voltatok. Leglözelebb egy hét múlva, ugyanilyenkor. Természetesen, csak akkor hogyha itt vagyunk. -Soap beszélt velük helyettem, én nem voltam annyira képes erre jelenleg. 

Mind lelkileg és fizikailag fáradt voltam. Siettem vissza, hogy lefürödhessek, és megejthessek visszafele egy késő ebédet, mert arra nem volt kedvem, hogy reggelizzek. 

Maslowsky pont akkor suhant el előttem, mintha sietne. Lehet, nem volt a legjobb ötlet az, hogy beszóljak neki, de szerintem fel se ismert. Rengeteg idő telt el, élte a kis életét, mint mindenki más ezen a bolygón. 

Pedig..Hiába távozott hirtelen az életemből, biztos vagyok benne más indoka volt mint az, hogy a húgával lekavartam volna. 

-Ghost! Jó, hogy itt vagy.

-Mi kellene Price? 

-Csak gyere, érdemes lenne megnézned. 

Már megint valami probléma, amihez az én seggemet kívánták meg. Fantasztikus. 

-Igen, ez Hassam. Mi a baj ezzel a levéllel? 

-Csak annyi, hogy mennetek kell, hogy elkapjátok. 

-Mégis mikor? Jól tudod, hogy nincs teljes csapatunk. 

-Maslowsky beiktatása nem történt még meg, szóval menjetek. Ma este indultok, hogy elkapjátok. 

-Értettem.-ezzel a lendülettel értesítettem mindenkit. 

Idegesen lépkedtem a folyosón, már csak ez kellett nekünk, hogy felbukkanjon ez a barom, újra. 

-Srácok, pakoljatok! Újra felbukkant Hassam.

-Nem mondod? Élve, vagy halva kell nekünk?

-Lehetőleg élve, hogy kikérdezzék, de akár halva is megfelelő. Pakoljatok, van húsz percetek!

Price, Gaz és Alejandro később csatlakozik hozzánk a többiek pedig König, Soap és én igyekszünk, hogy időben legyünk. 

Nagy volt a felfordulás, de ez csak a szokásos. A cuccainkat felpakoltunk, majd este hatkor elindultunk a célunk felé. 

-Szerintetek megint el fog menekülni?

-Most nem, van egy érzésem, hogy most elkapjuk.-

-Ne igyál előre erre. Legutóbb hat emberből kettő volt használható.-meredtem a másik kettőre. - Ha minden jól megy akkor csak pár nap, hogy megtaláljuk a rohadékot. 

-Csak legyen igazad, nincs kedvem megint heteket eltölteni úgy, hogy..-Soap nekiállt panaszkodni. 

-Akkor ott volt a lehetőség, hogy kilépj.-szólaltam meg, de csak azért, hogy emlékeztessem. 

A katonák élete nem csak játék és öröm, ahogy sokan elmondják. Itt nem kapsz akkor eltávot, ha a családodat akarod látni. Van olyan, hogy évekig távol vagy, a hozzátartozók már szinte elfelejtenek, elhidegültök egymástól. Sokak ezért keresik a csapatban a szerelmet, de erre az esély igen kicsi. A különleges erőkhöz ritkán érkezik nő, aki tudja is a dolgát.