22.

674 28 56
                                    

Ez a rész 18+ jelenetet tartalmaz! 🤭
 (A zenét is hallgassátok hozzá.)



- Mit szeretnél mondani? – kérdeztem szinte suttogva.

- Rájöttem, hogy mit akarok. – mondta mélyen a szemeimbe nézve.

- Mi lenne az? – tarottam a szemkontaktust.

- Te. – mondta ki a rövid választ, de annál velősebb volt. Szívem őrült tempóban kalapált és mintha villámcsapás ért volna, testem minden porcikája bizsergett. Halvány mosoly kúszott az ajkaimra.

- „Jöhet bármi szemedben ott a vágy, mert lelkünk egymásra talált. Jöhet árvíz, vihar, tél és nyár utunk eggyé vált!"* – kezdte és közben az egyik karját a derekam köré fonta, míg másik kezét lágyan az arcomra simította. – „Kitépem szívem és a kezedbe adom, hogy lásd, nekem nem számít már más."*

- ,,Csak te maradja meg nekem, csak te maradj meg."* – remegett a hangom a meghatottságtól.

- ,,... ha te lennél az aranymetszetem. Minden, mi te vagy, az kell nekem."** – mondta szinte suttogva, majd az egyik kezemért nyúlt és maga elé emelte. - ,,Ahol más hibát lát, én ott látom a szépet. "**– fogta meg az oda nem illő kisujjamat. - ,,Miattad én elengedni vágyom mindent."** – tette a tenyeremet a szívére. A mellkasán pihenő kezemet néztem, majd tekintetemet a csodálatos, csillogó íriszeire vezettem. Várta a válaszomat, várta mi lesz az első szó, ami elhagyja a számat.

- „Érted élek. Elvesznék benned."** – gördült le egy könnycsepp az arcomon, miközben egyre szélesebb mosoly húzódott ajkaimra.

Hát bevallotta, azt, amit mindennél jobban szerettem volna hallani. Neteyam szeret és ennél nincs fontosabb. Jöhet bármilyen rossz ő itt lesz nekem.

- Oe*... - megakadt a nyelvem, majd nagyot nyeltem. (*Én) – Oel ngati kameie, Neteyam te Suli Tsyeyk'itan*. (*Látlak téged, Neteyam, Jake Sully fia.) – mondtam ki végül azt, ami a feloldozást hozta magával. Mintha egy hatalmas súly került volna le a vállaimról. Felszabadult a lelkem, ahogy bevallottam saját magamnak is, hogy szeretem őt.

- Oel ngati kameie, Vitraya te Tskaha Eywa'ite*. – nyúlt az állam alá, ezzel megemelve fejemet. (*Látlak téged, Vitraya, a klán és Eywa lánya.)

Olyan közel hajolt, hogy pár centiméter választotta el ajkainkat.

– Szabad? – suttogta, mire én egy aprót bólintva adtam meg a választ. Neteyam lágyan tapadt ajkaimra, mire én egész testemben megremegtem. Szorosan húzott magához, ahogy vissza csókoltam. Nyelve bejutásért könyörgött, amire nem kellett sokat várnia. Csókja puha és szenvedélyes volt, nyelvével lágyan simogatta az enyémet. Karjaimat a nyaka köré fonva simultam még közelebb hozzá. Egyik kezét felvezette a tarkómon, majd bele túrt a hajamba, amitól halkan nyögtem bele a csókunkba. Pár másodperccel később zihálva váltunk el egymástól.

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Pandora magja (Neteyam ff.)Where stories live. Discover now