Felejtésnek Indult.<Befejezett✅️>

27.rész

Scott:

-Most hol van?-kérdezi apa tettetett nyugalommal.Látszik rajta,hogy belülről ideges,mert megint kezdődnek a fenyegetések,mint 20 évvel ezelőtt.
Nem tudja kiben bízhat meg,mert itt akárki lehet besúgó,vagy tégla.
-Fent van a szobájában.Alszik,mert ki van ütve.Elájult a kezemben,én pedig hazahoztam.

-Rendben.Mi van a nagyságos urasággal,aki azt hitte,hogy jelent bármit is ezen a világon?
-Lent van a pincében.Én csináljam,vagy te?
Tudod,hogy anya nem szereti ha kínzunk.-célozgatok arra,hogy amíg be nem kattanok,addig én sem szeretek.

Nagyon furcsa érzés,mert sűrű bűntudat és megbánás nyomaszt amíg lemegyek azon a lépcsőn.De utána valami lepel hullik a szememre,és vöröset látok.
Nem tudok emberként tekinteni azokra az emberekre akik ott ülnek kikötözve,mert tudom,hogy nem véletlen kényszerültek oda.
Az után pedig senkinek nem kívánom amit teszek velük.

De valahogy most ha megkérne rá valaki,hogy öljem meg,lelkiismeret nélkül megtenném.
-Csináld te,és kérlek hallgasd is ki.Nekem dolgom van.Scott ugye tudod,nagyon jól döntöttél,hogy utánuk mentél.
-Igen..lehet egyikőjük sem lenne itt.

-Szereted azt a lányt?
-Kit is?-tettetem a hülyét.Mondjuk nála semmi értelme,csak az én számból akarja hallani a beleegyező választ.
-Tudod te kit.Ne nézz hülyének.-rázza a fejét röhögve.
-Talán.
-Tudod amíg anyád nem volt egy makacs picsa,nekem is csak talán volt a válaszom,de valahol belül éreztem,hogy ő lesz az a nő,akivel meg szeretnék öregedni.

-Tudom apa,de ezt már mondtad..-forgatom a szemem unalmasságot szimulálva.
-Azért mondom el többször,mert idióta vagy felfogni a jelentését.
-Jó,inkább megyek le a pincébe.Szerinted vigyek citromlevet vagy ne?
-Az mindig jól jön.

-NEM VIHETSZ!-kiált Angela a konyhából,aztán idegesen közeledik felénk.-Mindig újat kell vennem,mert ti folyamatosan elbaszkodjátok.Emily múltkor meg akarta citromozni a teáját,erre fel nem volt rá lehetősége,mert pocsékoltok.Legyetek kreatívak,hisz a munkátok része.Ne akarjátok,hogy elpicsázzam valamelyiket.-Hadonászik vészjóslóan a fakanállal.

Apával egyedül anyától és Angelától félünk.
Angelától azért,mert már a tekintetével is tiszteletet követel ha akar,anyától pedig azért,mivel simán eltör a hátunkon egy nyújtófát.
Persze túloztam,de azért az ördög nem alszik.
Behúzott nyakkal "Ühümözünk" egyet,én pedig elindulok a lépcső mögötti ajtó felé.

Kinyitom a szintén hangszigetelt nyílásszárót,majd bejatva magam mögött,felkapcsolom a lámpát.
Véres kéznyomok és karcolások vannak az egyébként fehér falon.
Nyikorgó lépcső most sem viselkedik másképp a súlyom alatt,aztán mire leérek,addigra két agyvérzésen vagyok túl a hangjától.

Már megszokásból is,kopogok kettőt,aztán belépek a kissé dohos szagú sárgára festett helyre,ahol szerintem a világon a legtöbb ember halt meg.
Nem lep meg a fiú látványa.Vértócsa a lábából csöpögő vér miatt van,de még csak el sem kezdődött a buli.
Kárörvendő mosollyal ránézek,aztán leülök a vele szembe lévő székre.
Nem szólalok meg,csak farkasszemet nézek.
Fél.Tisztán kiolvasom belőle.Néhany másodperc után megszakítja a szemkontaktust,és elnéz balra.

Sóhajtva felállok az ülőalkalmatosságról,ami nyikorogva csusszan egy kicsit hátrébb.
Ujjbegyeimet végighúzom a késes asztalon,és megfogok egy sima kb 30cm-es darabot.
Megforgatom a kezemben,mutatóujjammal ellenőrzöm a pengéjének élességét,aztán bólogatva győzödök meg róla,hogy ez jónak tűnik.
Újra leülök,aztán kiveszem a pisztolyomat is.
Egyik kezemben ez,másikban az.

-Nos.Téged most Alfrédnak foglak szólítani.
-Nem az a nevem.-morogja az orra alatt,ami nemsokára már törött lesz.
-Én meg telibe szarom,hogy hogy hívnak.

Lassan felemeli a tekintetét,majd egy biccentéssel jelez nekem,hogy kezdetét veheti a legjobb része a napomnak.
Erről beszéltem az előbb.Ha elborul az agyam,ott kő kövön nem marad.És kezd kisebb nagyobb foltokban vörös lenni az elmém.

-Elmondom,hogy mi lesz.-könyökölök előre a térdemre,annak érdekében,hogy szemmagasságba legyek vele.-Vagy azonnal beszélsz,és csak ezt használom,-mozgatom meg a kezemben tartott fegyvert.-vagy azután kezdesz el beszélni,miután ezt bevetettem.-ismétlem meg ugyanazt a mozdulatot,csak a másik kezemmel.

-Arra várhatsz.-írja alá a lassú halál ítéletét.
-Te akartad,én jófej voltam.-rakom el a lövőeszközt.
-Első kérdés és egyben az utolsó esélyed.Ki volt az eredeti célpont?-játszadozok a pengeéles eszközzel.
Fintorogva ingatja a fejét,készen állva a döntésének eredményére.
Összeszorított szemmel várja a fájdalmat,ami nem következik be.
Megvárom amíg kinyitja a szemét,és csak azután cselekedek.

Megfogom a mutatóujját,majd elkezdem hámozni a körmétől visszafelé.Hirtelen ökölbe szorítja a kezét ami a lehető legrosszabb döntés volt.Termézsetesen megszalatt a vágóeszköz,így telibe a a bütyke tetejére érkezett a vége.
-Még mindig semmi?-mélyítem el a hangom tudat alatt.
-Neh-m.
-Hát jó..akkor most folytatom.

Hátrahajtja a fejét mint egy idióta akit kínoznak.
Belefújok a sebbe,ami ennek hatására jobban vérzik.Egy ügyes mozdulattal fogást váltok a markolaton,ezután telibe beleállítom a kézfejébe.A vér gyorsan tör utat magának,ezáltal hamar elárasztja a vörösség,egészen a csuklójáig.
Fájdalmasan felordít,aztán mély levegőket véve próbálja csökkenteni a szenvedését,ami így hangos szuszogásnak hallatik.

-Ki volt az eredeti célpont?-robbanok hirtelen,és a pólója nyakát megfogva közelebb húzom magamhoz.
-A-Avery.-suttogja elhalóan.
Résnyire összehúzom a szemem,aztán bólintva követelem a folytatást.
-De két legyet üthettünk volna egy csapásra..annak a rossz kurvának szenvednie kéne,és erre a lánya a legjobb megoldás.
-Azt kötve hiszem,mert egy nárcisztikus birka az a nő.-húzom ki a kést,majd átrakom a combjába.Sötétkék farmernadrágján keresztül spriccelni kezd a sötétvörös élet,én pedig eltűnődöm,hogy most a vénáját vagy a combartériáját találtam el.
Végülis mindegy.Ígyis úgyis kampó neki.

-Ki a főnököd?-csavarom meg a combjában,de csak a hangos ordítása volt a válasz.
-Nemmh..tudom..Neh-m engedik.....hogy..ismerjük.-nyögi ki pár ezer év múlva.
-Ha most igazat mondasz,akkor fejbelőlek,ezáltal vége lesz a szenvedésednek.
-Jó.-egyezik bele rögtön.

Nem bírta valami sokáig.Kis spicli.Pedig még annyi mindent akartam volna csinálni.

-Ki mondta el a célpontokat,illetve ki adta le nektek az információt?
-Dalton Howard..ő lehet tudja,hogy ki az aki adta az infót,mert mi egy titkosított vonalon kapjuk eltorzított hanggal.
-Hol találom?
-A Robbinson motoros klubban.Harmincas éveiben járó férfi.Kopasz és borostája van.
-Köszönöm az együttműködést,majd találkozunk a pokolban.-élesítem a fegyvert,aztán hátrálok néhány lépést,hogy ne rám loccsanjon az agya egy része.
Pontosan a homloka közepére célzok,aztán meghúzom a ravaszt.Teste elernyed,feje pedig a plafon felé néz,egy pontos lyukkal a homloka közepén.

Odalépek hozzá,és kihúzom a késemet.
Kék fehér kockás konyharuhával megtörlöm,aztán fertőtlenítő sprayvel lefújom.

-Scott?-hasít a néma csöndbe egy ernyedt hang.

Köszönöm szépen,hogy elolvastad,nemsokára jön a kövi rész.
Pusziii<3