Felejtésnek Indult.<Befejezett✅️>

30.rész

Scott:

-Scott.-bökdösi a vállam valaki már harmadjára.Mi a faszt akarnak tőlem ennyire?
-Scott!
-Mi van már?-csattanok fel türelmetlenül.
Mindenki körülöttem áll,egyedül én ülök az asztalon.Még a lábaimat sem tudom lóbálni,mert leér a földre.Vagy én vagyok túl nagy,vagy az asztal kicsi.
-Jössz este a buliba?
-Minden buliba ott vagyok,mert nélkülem el sem kezdődik.-pörgök teljesen fel a zene,a lányok meg minden hallatára..ja nem.
Egyáltalán nem érdekel,hogy ki vagy mi lesz ott,csak pia,és pár lyuk legyen.

-Csak megkérdeztem haver nyugodj már le.
-Te amúgy mi a faszt keresel itt?Nem is ebbe az osztályba jársz.
-Még bőven szünet van.
Csukott szemmel felemelem a fejem aztán nagyon lassan rápillantok a velem szemben álló gyerekkel.
-Landon ma este tízkor kezdődik a buli,és jelenleg nemsokára vége a tanításnak.Egy tanítási óra van még hátra.
Akárhogy számolom van még nyolc órád.Szóval húzzál vissza a termedbe,és állíts egy stoppert ha annyira várod.-Legyintek hanyagul.Körülöttem a fiúk hangosan Ú-z nak,Lad pedig csak zavarában nevet.

-Jön veled az a bige akit múltkor meghúztál?
-Kicsoda?-élesednek ki az érzékeim pillanatok alatt.Semlegességet tettetve várom a válaszát.
-Ebben az évben jött át nem is tudom honnan.
-Valami Avery.-boxol egyet a vállába,aztán kérdőn néznek rám.
-Őt mondjuk én is dugnám.-csettint a nyelvével gusztustalanul Ryan.
-Ha mégegyszer így beszéltek róla,annyiféleképpen öllek meg titeket,hogy a templom is rámgyúlad.

-Minden oké Scott?Csak egy körre akartam a csajt,utána a tiéd lehet.-mentegetőzik azonnal,de hiába.Bennem felmegy a pumpa,mert tudatni akarom mindenkivel,hogy ő az enyém és senki másé.
-Hé állj meg SCOTT!-fogja meg a vállam Zac,de én kirántom magam.A bukón lévő ablakot teljesen kitárom,aztán kiállok a párkányra.

-HÉ!-keltem fel magamra a figyelmet.Mindenki egyesével felémnéz,aztán amikor úgy ítélem meg,hogy megkaptam a kellő mennyiségű szempárt,folytatom:-AVERY HALE AZ ENYÉM!!MINDEN FIÚNAK SZÓL,HOGY HA CSAK RÁNÉZTEK,HÜLYÉRE VEREM BÁRMELYIKŐTÖKET!MÉG A SZEMÜVEGES KILENCEDIKEST IS,AKI ALMÁS ÜDÍTŐT SZÜRCSÖLGET.-ugrok vissza a termünkbe,és megköszörülöm a torkom.

Kilépek a folyosóra,aztán annyit kérdezek,hogy:-Mindenki hallotta?
Miután látom,hogy egyöntetűen bólogatnak,visszafordulva a termünkbe a tarkómon összekulcsolom a kezem,és a fejemet hátradöntve sétálok a hátsó sorba.
Nyugtalanító csend keletkezik a teremben,ami miatt kénytelen vagyok felnézni a többiekre.

Valakinek a vizes üveg maradt a kezében,valaki pedig szimplán lefagyott.
-Mostmár mozoghattok meg minden.-oldom fel a megdermesztett embereket,de úgy látszik,hogy nem nagyon törekszenek a helyzetváltoztatásra.

-Osztály vigyázz!-csapja be az ajtót az énektanár.Olyan harmincas évekbeli szakállas férfit képzeljenek el buzis hanggal.
-Véletlen se álljanak fel.-motyog magába a fejét ingatva.Ez a tanár egy szemét fasz.
Majdnem megbukatta énekből Zacket,mert nem tudta "tiszta hangon" elénekelni az Amerikai himnuszt.

-Nos gyerekek,ma zenetörténelemből felelünk.-túrja elő az ódivatú aktatáskájából a naplóját.Természetesen az a szar,ami az ének tantárgyból való bukásunkhoz hozzájárul,hangjegyekkel van díszítve.-Játszuk azt,hogy ahol kinyílik a napló.-vigyorog idióta módjára.

Vannak akik lefelé néznek az ölükbe kulcsolt kézzel és meditálnak,mások őrült módjára lapozzák a füzetet,páran imádkoznak,néhányan pedig le se szarják.Ez inkább a névsor első és utolsó embere körül érvényes.
Bár ezt nem értettem,hiszen ugyan annyi esély van rá,hogy őket nyitják,mint a középsőt.Kretének.

Rákönyökölök a padra,aztán Zackel némán megtárgyaljuk,hogy semmi kedvünk utolsó órában itt ülni,inkább égnénk a pokolban.
Muzsikabácsi kihívta az egy szem felelőt,aki a legelső volt a névsorban.Hát mit is mondjak?!Karó.Ez egy jó nagy karó.
-Scott.-suttogja a padtársam.
-Hmm?
-Avery hol van?
-Nem tudom Zac..egész nap kerestem,de nem találom.Valószínűleg Amynél van,mert a barátnője sincs iskolában.-Suttogom félhangosan,mert tudom,hogy az én selejt haverom,képtelen szájról olvasni.

Lehetséges,hogy egy kicsit hangosra sikerült a suttogásom,mert Chloe összeráncolt szemöldökkel fordul hátra.
-Mivan mit akarsz?Megolvadt a csoki a zsebedben,vagy mi van?-biccentek felé egyet,mire a lány fújtatva fordul vissza.
-Lassan olyan lesz,mint azok az öregek,akik a panelban seprűvel ütik a plafont,mert le mertem ejteni egy teamécsest.-dobálja egyik kezéből a másikba az elefántos radírját.

-Már olyan,csak nem ruhában.
-Fiatalok,kérem fejezzék be a beszélgetést.Köszönöm.-tapsol az asztal felett.
Még negyven perc az órából.

●○-<♡>-○●

-Tesó,indulunk már?-húzza meg a nagy üveges vodkát Zac.
-Várj már még.-kapom kezembe a parfümömet,amiből fújok párat a nyakamra és a csuklómra,amit összedörzsölök.
Felül három gombot kioldok a fekete ingemen,és felhajtom az ujját.Belépve a gardróbomba előkotrom az ezüst karkötőmet,meg a hozzá tartozó láncomat.
Egy egy pattintással felrakom.

Egy "Mehetünk" kiáltással megvárom amíg Zac kimegy a szobaajtómom,utána én is követem őt lefelé a lépcsőn.Semmi kedvem a bulizáshoz,de felejteni akarok.

El akarom felejteni Saraht,akivel a mai napig álmodok,el akarom felejteni Averyt aki visszarángatott engem az álmaimból a valóságba,és megmutatta,hogy van még esélyem.Amit elbasztam.De ha nem csalódott bennem eleget,akkor ha megtudja a fogadást,biztosra vehetem a halálos ítéletem,anya,apa,Aiden,Katie,Amy és nem utolsó sorban Avery részéről.

-Itt vannak Landonék,indulni kéne.-szakít ki a padló bámulásából.
Bambán nézek ki az ablakon,és fejben elmondok egy imát,annak érdekében,nehogy alkoholmérgezést kapjak,aztán kapufát.
Szótlanul nyújtom neki a kezem,amibe nemsokkal később egy félig üres vodka teleportál.Csukott szemmel belekortyolok,aztán elindulok kifelé az ajtón.

Magam mellé lerakva az üveget,felhúzom a fekete cipőmet,mert úgy lesz teljes a depis szettem.
Zac kikerülve engem lemegy a házunk előtti pár fokos lépcsőn,majd a jobb lábával kezd el dobolni.

-Megyek már.-forgatom a szemem,és a kulcslyukba egyből betalálva bezárok.
Eröltetett mosollyal megfordulok,de egyből le is olvad a számról.
Chloe is a kocsiban ül.
Egy pillanatra behunyom a szemem,miközben élesen szívom be a levegőt.

Ma is őt kell megdugnom.Már süketülök a visításától.Persze ha nem rakom meg,akkor addig fog nyaggatni,hogy kénytelen leszek megölni.Azt pedig nem lehet az iskola házirendje alapján.
Mikor is érdekeltek engem a szabályok?Ja!Soha.

-Te mit keresel itt?-vakkantok unottan a hátsó ablakba könyökölve.
-Hallottam a buliról,ezért megkértem Ryant,hogy hozzon el az egyik haverjával.
-Hármashoz már megvagytok,miért kellek én ide?
-Mert én veled akarom.
-Én pedig nem.
-Hé Scott..inkább ülj be.-tol el Zac a lány közeléből,mire én kinyitom az anyós ülés ajtaját,és behuppanok a járgányba.

Chloe maga előtt összevont karral duzzog,én meg leszarva az egészet várom az indulást.Lábam közé ejtem a kezem,amiben a tömény alkohol pihen.
Zac beül hátra,Ryan és a ribanc közé,amíg Landon vezet.Élvezetes egy út lesz azt meg kell hagyni.

Köszönöm szépen,hogy elolvastad,nemsokára jön a kövi rész.
Pusziii<3