Felejtésnek Indult.<Befejezett✅️>

69.rész

Avery:

Pár percre Scott bement a házba,és kommandósnak beöltözve kihozta a gránátokat egy Sparos zacskóban,majd berakta egy fekete terepjáró csomagtartójába,ami többet érhet,mint a leendő fizetéseim egybevéve.
Gond nélkül felnyúl,és lecsukja az ötödik ajtót.

Egyáltalán nem feszül rajta a ruha,mégis látszik a kisportolt testalkata.
Csípőre tett kézzel megáll a kocsi mögött,az eget bámulva lépked ide-oda.
Stresszesen lerázza a kezét,aztán a lábával éppen megbökve a kereket,visszanéz a kocsihoz amiben ülök.
Sötét van az utastérben,de így is érzem tekintetének égetését.
Szomorú mosollyal várom,hogy visszaforduljon,de az utolsó pillanatban a bejárat felé kapja a tekintetét.
Katie rohan ki teljes harci díszben.

-Kat?-billenti oldalra a fejét.
-Nem..Madonna.-jegyzi meg ironizálva a lány.
-Menj vissza!Most!-adja ki a hasonló parancsszót,amit percekkel ezelőtt felém intézett.
-Na még mit nem!Nem hagyom,hogy a testvérem..-Bátyád.-szól bele Scott.-Testvérem.-emeli ki különös hangsúllyal Katie.-meghaljon mert meggondolatlan.-csapja a kezeit a combjára.
-Ha egy picit is hasonlítok apára,akkor túlélem.

-Akkor biztos élve maradsz.Mind a ketten olyanok vagytok mint a csótányok.-veregeti meg a vállát.
-Én pedig anyára hasonlítok,ezért én is átvészelem.-próbálkozik az ügyvédi szintű érveléssel,parányi sikerrel.
Scott mogorva testtartása megválaszolja Katie fel nem tett kérdését.
-Miért vagy ilyen?
Scott megint nem nyitja ki a száját,csak a másik lábára helyezi a testsúlyát,és keresztbe fonja a kezét.Természetesen görbülő háta még vonzóbbá alkotja a..az egész összképet..

-Mert a húgom vagy és kész.
-De anya is mehet veletek!-toporog Scott három és fél méteres alakja előtt.Hasonlít arra a jelenetre,amikor egy hangya és egy elefánt veszekszik.Mindenki tudja ki győzne,de az elefánt nem él vissza az erejével,nehogy eltapossa a “kicsi a bors de erős” feliratú pólós hangyát.

-Mert anyukád tényleg megverné apát.
-Én is meg tudnálak verni.-vágja a derekára a kezét.
-Persze.-fújtat a csuklóját megragadva.
Ó ne!Előre látom mit fog tenni.
-KATIE MENEKÜLJ!-araszolok minél közelebb a kocsi lehúzott ablakához.Átülök a volán mögé,aztán amennyire a kezem engedi,kihajolok az autóból..-MENJ MÁR!
-Baszki!-kerekedik el a legfiatalabb Weil szeme,és reflexből Scott oldalába könyököl.

-Katie..-sóhajtja Scott.-Ezt te sem gondoltad komolyan.-pillant rá lesajnálóan.
-Egy próbát megért.-vonja meg a vállát,mielőtt az újabb akciója kezdetét venné.
-Meg se próbálj tökön rúgni!-figyelmezteti előre a bátyja.Honnan tudta?Működne náluk az ikertelepátia?

-Akkor engedj el,és hagyd hogy én is részt vehessek benne.
-Hány szinonímát mondjak neked még a nem re?Kizárt,Nein,No,Nicht,semmiféleképpen,semmi esetre sem,szó sem lehet róla..-sorolja az összes létező NEM megfelelőjét.
Katie megilletődve bambul Scott nyakára,mintha meg akarná fojtani.

-Menj a francba!-csavarja ki valahogy a kezét az erős szorításból~később biztos megkérdezem,hogy csinálta~aztán egy hülye ötlet hatására valamiért felém kezd el futni(??)
Scott pont ezt akarta.
-Be fog ide zárni.-ismételgetem neki.Lihegve rákönyököl az ajtóra,és elkerekedik a szeme.
-Ó..nemár.
-De bizony.-karolja át hátulról az üldözője,aki nem más mint a pasim.

Hátrahúzza,egészen addig,amíg Katie nem tud tovább kapaszkodni a keretbe.
Sikítva leesne a földre,ha egy ördög és egyben angyal nem tartaná őt.
Zsörtölődve átvonszolja a másik oldalra,ahol az ajtót feltépve bedobja a lányt.
-Te vasnyakú génmódosult seprűfejű faszjancsi.AZONNAL ENGEDJ KI!
-Én is szeretlek hugi.-küld felé egy puszit,aztán a felőlem lévő kezét,az én(!!)csuklómhoz bilincseli.

Óriási.Egy kezem sem lehet szabad.
-Vigyázz magadra.-nézek rá szomorúan.-Ú,és még valami.Ide tudnád adni a slusszkulcsot,mert fel akarom húzni az ablakot?Picit hideg van.-szívom be az alsó ajkam feszülten.
-Persze.-dobja az ölembe.

Úristen.Megszereztem.Azzal becsapja az egyetlen dolgot amit be lehet.
-Katie ne rángass már.-sziszegem félhangosan,Scott alakját nézve.
-Komolyan Avery?ITT AKARSZ ÜLNI ÖLBE TETT KÉZZEL?-üti meg a felső oktávot.Scott a konvoj felé kocogva még egyszer utoljára visszanéz.Bólintva beszáll a járműbe,és pár másodperccel utána megindul a sor.

-Nyugi van.Szerinted én nem gondolkoztam?Tippelj mit szereztem meg tőle.-pillantok az ölembe,amiben a kijutásunkért felelős fekete műanyaggal bevont kulcs kapott helyet.
-Nem mondod komolyan!Eddig nagyon kevés embernek adta oda.-ámul el köztem és a kocsiindító közt járatva a tekintetét.
-Szerintem csak arra gondolt..fel akarom húzni az ablakot.-vonom meg a vállam.

Bevallom egy picit bűntudatom van,amiért átejtettem,de nem halhat meg csak úgy.
Talán megmenthetem,mert már rohadt sok orvosi könyvet kiolvastam és memorizáltam.
-Zseni vagy!Attól függetlenül nem kell őt azonnal temetni.-lát bele a lelkembe.
Na jó.
Ez a család valami boszorkányok leszármazottaiból épül fel?

-Mennyire vezetsz jól?-szugerálom a slusszkulcsot,melyen millió meg egy gomb van.
-Nagyon jól!Csak ezt a kocsit nem szeretem.Túl erős,és mindíg túl nyomom a gázt.
-Ahha.-fordítom meg a kezemben.
-Avery..khmm..nem lehetne,hogy rátegyük a kéztartóra a kezünket,mert nekem így elég kényelmetlen?
-Persze!Bocsi.-könyökölök rá a párnázott bőr felületre.

-Jobb?
-Ühüm.-munstrálja velem együtt.
-Miért van rajta ennyi gomb?Lefogadom Csak három igazi van rajta.-forgatja a szemét,Scott egyik paranoiájára utalva.
-Akkor nézzük meg melyik van jobban elkopva a kelleténél.-javasolok egy ötletet.
-Megint egy zseni vagy.-néz rám büszkén.

Essünk neki!
-Világítasz?
-Hogyne.-veszi elő szabad kezével a telefonját a farzsebéből.A legördülő menüben megkeresi az elemlámpa ikont,utána rányom a kijelzőre aminek hatására bekapcsol a kamerák alatti vaku.
-Már akartam kérdezni,de nektek miért nincs vadonatúj telefonotok?Hiszen bármit megvehettek.-pislogok értetlenül a maximum kétezer-tizenhetes modellt fixirózva.

-Mert ezek nincsenek annyira lehallgatva,és könnyebb kilőni belőle a kormánnyal,meg úgy az állammal kapcsolatos dolgokat.-Egyszerűsíti le.-Persze nekünk is van új telefonunk,de az az iskolaszekrényünk legalján van,elterelés gyanánt.
Igazából ezeket használjuk.-Lengeti meg a kezében tartott régi típusú mobilt.-Kivehető az aksi,amiről tudni kell,hogy az új telefonoknál nem.
Tudod miért van?-Mosolyog szomorúan.
Látszik rajta,hogy sokkal szívesebben nézné a nagy képernyőt.Megrázom a fejem.

-Nem.
-Mert miután lemerült a telefon,tehát nulla százalékot mutat,akkor kikapcsol.De mi van ha azt mindom,igazából nem is merült le?-teszi fel a mutató ujját.-Ezzel ver át a kedves kormány,az igazságszolgáltatás,meg úgy minden.
Ennek a könnyű kis szarnak köszönhetően követnek,hallgatnak le titokban.Amikor "nyugalomban" van a készülék,hidd el nekem..akkor a legaktívabb.-mutat rá a kulcson egy gombra,ami picivel sérültebb a többinél.Felharsan a mély motorhang,és világosság lesz a kocsiban.
-Színpadias befejezés.-bólintok elismerően.

-Ugye?-hajol előre,lehajtva a kesztyűtartót.
könyékig beledugja a kezét,és csücsörítve koncentrál valamire.Eléggé szar pozícióban van a kezem,és kezd fájni.Mikor akar végre kijönni onnan?
-Ahá!Ránt ki egy síkosítót.
-Mire készülsz azzal?-Fintorodok el annak a gondolatára is,hogy mi a faszt keres Scott kocsijában?

Nem nehéz kérdés,de akkor is!Miért nem tud várni,amíg hazaér?
-Kiszabadulunk.-nyom egy adagot a csuklómra,és pillanatok alatt kihúzza belőle a kezem.Tágra nyílik a szemem,ahogy a legtermészetesebb módon nyom a sajátjára is.
-Nem minden az ami látszik.-nevet a meglepődött,vagy inkább lesokkolódott arcomon.
-A kormány felőli kezem is.
-Ja persze!-szabadítja ki a másik végtagom is.
-Most helycsere,és indulás!Elvezetem ezt a szépséget.

Köszönöm szépen,hogy elolvastad,nemsokára jön a kövi rész.
Pusziii<3