bébiszitter | norenmin [fordítás]

˹ huszonhárom ˼

"inkább felejtsd el, amit mondtam." pironkodott jaemin, miközben szégyenlősen a zokniját bámulta. 

jeno majdnem hátrafelé előreszaltózott, úgy meghökkent a fiatalabb előbbi kérésén. azt hitte, hogy az egyenesen utálta, és egy alapos verést, vagy minimum egy fejmosást kap a pusziért. kellemeset csalódott. 

"a.. a ryan plüssöm.." jaemin kinyújtotta a kezét előre, azonban az istenért se nézett volna fel jenora, "tudod mit, tartsd meg.."

jeno összezavarodva nézte a pink hajút. egyikőjük se tudta nagyon, hogy most éppen mi is történik. jaemin nagy lendülettel felállt, és elment volna, hogyha nem tartja vissza valami. jeno ujjai szorosan, mégis gyengéden fonódtak a csuklója köré, ezzel elvágva a menekülési lehetőségét. esetlenül visszahuppant az ágyra, és szinte egyszerre, ahogy megérezte a puha paplant maga alatt, az idősebb ajkai már a sajátján voltak. 

teljesen leblokkolt, fogalma sem volt, mit is kéne csinálnia, hiszen ez volt neki az első csókja— vagyis, technikailag a második, de az csak egy ártatlan kis puszi volt. ez viszont egy teljesen új élmény. jeno csukott szemmel, szenvedélyesen csókolta a fiatalabbat, míg jaemin csak ült ott, mint egy darab fa, tányérnagyságúra nyílt szemekkel. érezte, ahogy az idősebb kezei lassan a derekára simulnak, és egyre jobban összegabalyodik a testük. nem panaszkodott. nem is lökte el. tetszett neki. 

egy apró érintést érzett az alsó ajkán, ami nem nagyon lehetett más, csak jeno nyelve. meglepődöttségében eltátotta a száját, és a következő, amire emlékezett, az a kellemes, idilli érzés volt, miközben nyelveik rendezetlen táncot jártak egymással. hiszen mégis csak ez volt az első igazi csókja. már éppen kezdett belejönni, amikor is az idősebb úgy döntött, ennyi elég lesz mára, és szinte kínzó lassúsággal elhúzódott jaemintől. azonban ajkaikat még így is csak pár centi választotta el. 

"a harmadik lépés, hogy találj valaki újat." jeno egy apró, erőtlen mosolyt villantott, és egy utolsó puszi után elhagyta a szobát. egyedül hagyva jaemint a duzzadt, vörös ajkaival. és ezer meg ezer cikázó gondolatával. 

valaki újat? a pink hajú nem tudta kiverni ezt a mondatot a fejéből, miután renjun elmondta, hogy jeno is hasonlókon megy keresztül. talán ő is éppen valaki újat keres?

"vajon renjun az?" egy éles szúrást érzett a mellkasában, ahogy megfordult a fejében ez a gondolat. mintha szíven döfték volna.

de miért is nem tetszett neki a gondolat, hogy renjun jeno 'valaki úja'? talán azért, mert még mindig el vannak jegyezve. fájdalmas lenne végignézni, ahogy jeno kiszeret valaki másból, és beleszeret a bébiszitterükbe. habár, végül úgy is vele fog az oltárnál állni.

az eljegyzésről beszélve. miért mindig ezt hozza fel kifogásként, amikor nem is szereti az idősebbet? miért magyarázza azt meg az eljegyzéssel, hogy a szíve ezer apró darabra törik, amiért jeno beleszeret renjunba?

"hülye szív." ütlegeli erőteljesen a mellkasát, mintha az tehetne bármiről is. 

jeno majdnem lezúgott a lépcső utolsó fokáról, mivelhogy túlságosan is el volt merülve az elmúlt öt perc történéseiben. jaemin rettentő cuki volt, ahogy fogalma sem volt, mit is kéne csinálnia. imádta. de az a gondolat nem tudta békén hagyni, hogy mindkét fiút ugyanolyan felszabadító érzés volt megcsókolni.