ötvenedik fejezet

397 38 23
                                    

𝑬𝒅𝒅𝒊𝒆

Reggel Richie suttogására kelek fel. Mikor meglát elmosolyodik, én pedig a fejemre húzoam a takarót. Utána lehúzza rólam és megpuszilja az arcom. Nem nagyon van kedvem most ilyet játszani, de ő ezt nem így látja. Nem akarok ennyire gyorsan egyik kapcsolatból a másikba átesni. Élvezem amit tettem, de nem akarok előreszaladni. Most nem akarom elrontani, azt szeretném, hogy minden jó legyen és ne rontsam el. Mert én tényleg szeretem Richiet. Ezért szeretnék megfontolt lenni. Ezt viszont ő nem látja. Nem tudja, hogy én mit érzek, hogyan látom a világot és azt sem teljesen érti, hogy tényleg nem akarok rohanni. – Eddie, ne legyél már ilyen. 

– Hagyd ezt abba! – szólok rá, a képzeltnél erélyesebben. 

– Most mi a bajod? Tegnap még jól elvoltál. – kérdezi.

– Semmi, tényleg. Csak... – itt egy másodpercre megállok. – mondtam, hogy nem akarok előre sietni. – ülök fel. – Lassan mennem kell. 

– Rendben. Hétvégére van valami programod? – emelkedik fel, lehúzza a vállamnál a polót és puha ajkait a bőrömhöz érinti. Nagyon jól esik és ezt látja rajtam, ezért folytatja. – Nos?

– Igen van. Billhez megyek. . Csak kedden jövök haza. – nevetem el magam, a csiklandozó érzésra, amit Richie ajkai okoznak. 

– Hát jól van. – távolodik el tőlem, mire megragadom a pólója végét és visszahúzom. – Na, mi az?

– Semmi. Csak nem hagyhatom, hogy elemenj. – mosolygok. – Meg aztán lehet mégis tudok maradni egy ideig még. – csókolom meg.

– Ajaj, valaki nagyon jó hangulatba van. – ad az orromra egy puszit. Megnézi a telefonján, hogy hány óra van, majd közelebb ül és átkarolja a derekam. – Még hét óra sincs. Szerintem feküdjünk vissza. – dől el az ágyon, én pedig mellé fekszem. Olyan közel húzodom hozzá, amennyire csak tudok. Megbolondít az illata. – Mi a bajod Eds, ma olyan furán viselkedsz? - neveti.

– Nem, csak most jobb kedvem lett. Ahogy lehúztad a vállamról a pólot és...

– Oké, hagyd abba ezeket a nyálas dolgokat. Szóval tetszett? – fordítja felém a fejét.

– Nagyon. – ölelem át és szemkontaktust létesitek vele. Aranyos mikor mosolyog. A párnára dönti a fejét, vesz egy nagy levegőt és egy hirtelen mozdulattal fölém emelkedik és elkezdi a nyakam, a vállam és a kulcscsontom puszilgatni, közben a pólom alá nyúl és az oldalamon végighúzza a kezét. Kegyetlen jó érzés nyilal belém, az egész testemen szétárad. – Azta. – motyogom. A fiú végignéz rajtam és az ajkába harap.

– Azt hiszem ez tényleg nagyon tetszett. – utal a nadrágomra. – Nem gáz, mindig ez van. – hajol közel a fülemhez. – Valamiért mindenkit felizgatok. – suttogja, mire végigfut rajtam a libabőr. Jézusom, teljesen megbolondulok tőle. Úgy érzem magam, mint valami ribanc, aki egyik helyről a másikra megy. De most annyira jó ilyennek lenni. – Mit szeretnél Eddie? Mondhatsz bármit. Amire csak vágysz.

– Richie, öhm nem is tudom, szerintem ez nem helyes. 

– Miért ne lenne? Két szerelemtől fűtött fiú, akik szerelmesek egymásba, egy szobába, az anyák még fel sem keltek. És az egyiküknek már erekciója is van. Lehet még bármi. 

At the end of the rainbow, where you killed me [Reddie ff.]Wo Geschichten leben. Entdecke jetzt