Mennydörgés

Hatodik Fejezet

Már eltelt 1 hét. Szépen gyógyulgatok, a kisebb vágásoknak már nyoma sem volt. Az orvos mindnap jött és kötözte a sebeimet. Az orvoson és Erica-n kívül senkivel sem álltam szóba. Paulina a ház vezetőnő mindig küld ételt nekem Erica-val, amit vissza is küldök. Nem kívánok enni. Akárhányszor a tükörbe néztem undorodtam a látványtól. Emlékeztet arra a szörnyű napra, amit próbálok kitörölni az emlékeimből. De nem megy. Minden nap minden órájában eszembe jut és sírógörcsöt kapok. Teljesen tönkre tett.

Már 3 napja nem láttam. Mindennap bejött hozzám és leült a fotelbe velem szemben és nézett. Beszélt hozzám, de nem foglalkoztam vele. Egyik nap dühöngve jött be és kezdett velem ordítozni.
- Mostmár elegem van a hisztidből! Jó lenne mostmár befejezni mert már nagyon unom! -kiabálta, mire felé fordultam. - Hiszti? Nézz már rám! Nézd meg mit tettél velem! -kiáltottam és lehúztam magamról a takarót. - Akármikor tükörbe nézek tudod mit érzek? Undort! Undort Matteo! -a férfi lefagyott. - Megaláztál mindenki szeme láttára és földbe tiportad a méltóságom! Tönkre tettél! -üvöltöztem az arcába. - Azt hittem nem létezik lelketlen ember. -mondtam mostmár nyugodtabban, majd ismét rá pillantottam. - De tévedtem. Egy lelketlen szörnyeteg vagy Matteo Rodriquez! -a férfi a szavaim hallatára azonnal kirohant a szobából.

Azóta nem láttam. Nem is akarom.
Az ajtón Erica lépett be. Nagy mosollyal köszöntött.
- Jó reggelt Ro! -ült le az ágyamra egy tálca reggelivel. - Neked is Erica. -mosolyogtam, majd ránéztem az ételre, amit felhozott. Tükörtojást, Bacon, 1 szelet kenyér és néhány szelet paradicsom. A reggeli mellé egy nagy pohár tejet kaptam. Imádom a tejet, minden reggeli és vacsora mellé azt ittam. Az étel ugyan jól nézett ki és az illata is fenséges volt, de nem volt étvágyam.

- Köszönöm Erica, de nem vagyok éhes. -húztam egy halvány mosolyt az arcomra. - Ne már Ro! Alig ettél valamit az elmúlt héten! Tiszta csontkovács lettél! -utasított, s nagyot sóhajtva neki kezdtem a finom reggelinek, amit Paulina készített. Az egészet elpusztítottam, majd megköszöntem a reggelit. Erica vett ki nekem pár ruhát a szekrényből és hozzám dobta. Kérdőn nézetem rám, majd nagyot sóhajtott és így felelt. - Kimegyünk egy kicsit a levegőre! Öltözz, mire visszatérek ajánlom, hogy legyen rajtad ruha.

Miután Erica kiment elkezdtem öltözni. Elég nehéz volt, mivel a combomon lévő sebre kellett figyelnem, nehogy fel szakadjon a varrat. Felvettem egy fekete body atlétát és hozzá egy világos rövid nadrágot. Felhúztam a cipőm és mire kifésültem a hajam Erica jött vissza. Mosolyogva végig nézett rajtam, majd a kezét nyújtotta, hogy belekapaszkodjak. Nagy nehezen lebotorkáltam a lépcsőn és a bejárati ajtóhoz mentünk. Amint kinyitotta előttem a szemem elé tettem a kezem. Sok a fény. Erica elvett egy napszemüveget és a fejemre tette. Így mindjárt jobb.

A kertben sétálgattunk és beszélgettünk. Eszembe jutott az, amin tegnap este gondolkoztam. Szeretném megvédeni magam, nem akarok arra várni, hogy mentsen meg valaki. - Erica. -szóltam a nőnek, aki felém fordult. - Szeretném megvédeni magam! Fegyver nélkül! -mondtam halkan, s barátnőm összeráncolta a szemöldökét. - Amikor Hulio kínozni kezdett eluralkodott rajtam a félelem. Arra vártam, hogy valaki megmentsen! Utálom ezt az érzést! Nem akarok védtelen lenni többé! -mondtam, s Erica kérdőn nézett rám. - Nem vagy védtelen Ro! Mi vigyázunk rád! Megvédünk! -simogatta meg a hátam, s pavilon alá ültünk le. - Matteo-val szemben is? -kérdeztem, mire lesütötte szemét.

- Megakarom magam védeni! Erica, segíts kérlek! -a nő felé fordultam és ő bólintott. - Legyen! -ment bele a dologba, amikor felmutatta a mutató ujját. - De! Van egy feltételem! Minden nap rendszeresen fogsz étkezni! Nem lesz olyan, hogy "nem vagyok éhes, nem kívánom" és társai! -mosolyogva bólintottam. Erica-t már büszkén nevezhetem a legjobb barátnőmnek. Amíg a szobába gyógyultam, Erica elment nekem vásárolni ruhákat. Mindent az én ízlésemnek megfelelően. Minden nap hozott nekem ételt, reggel, délben és este. Megmosta a hajam mert én nem tudtam felállni. Engedett nekem fürdő vizet. Senkit nem engedett be a szobámba. Hálás vagyok neki ezekért!