Tizennegyedik Fejezet

378 18 1
                                    

Rocio Lopez

Manolo éppen a benzines kannát dobta rá a hullákra, amikor nekem csörgött a telefonom. - Szia Dhalia! -köszöntem a barátnőmnek és az öngyújtót a testekre dobtam, s azonnal kigyulladtak. - Szia Ro! Szabad vagy? -kérdezte, s én és Manolo beültünk a kocsiba. - Aha. Most végeztünk, miért? -Manolo beindította a kocsit és egyenesen haza indultunk.
- Az esküvőre elkell intéznem pár dolgot, tudod torta kóstolás, virágok, helyszín. -Dhalia nagyon rá van pörögve az esküvőre, Domenico 2 hete kérte meg a kezét. Azóta szaladgál mint a mérgezett egér.

- Társaságunk van! -nézett bele a visszapillantóba a bátyám. - Persze. Kb. 1 óra múlva indulok hozzád, csak még nem vagyok otthon! -feleltem és elő kaptam a rose gold kövekkel borított pisztolyom és ki hajoltam az ablakon. - Rendben, de olyan rosszul hallak! Minden oké? -kérdezte, s én el sütöttem a fegyverem, s a golyó az autó kerekébe fúródott.
- Aha, csak lekapcsoltam egy autót. -mondtam és vissza ültem az ülésbe. - Na akkor 1 óra múlva nálad! -elköszöntem és bontottam a vonalat. 

A hatalmas kapu kinyílt előttünk és Manolo leparkolta a kocsit a birtok parkolójában. Apám a teraszon cigizett Luca-val, hangosan kacaráztak.
- Na, hogy ment? -kérdezte apa, s felém nyújtotta a cigarettás dobozát. - Jól. -feleltem és kivettem egy szálat a dobozból. - Nem követtek? -kérdezte Luca.
- Manolo kiszúrt egy kocsit, de én kilőttem az első kerekét. -feleltem, mire Luca össze borzolta a hajam. - Ez a beszéd! -mondta vigyorogva Luca. - Ne már Luca! A hajam! -kiáltottam, mire mind a három férfi hangosan kacagni kezdett.

Átöltöztem és a hosszú hajamat kiengedtem a lófarokból. Egy fehér blúzt és egy fekete szaggatott farmert vettem fel. Hozzá pedig egy fekete magassarkú bakancsot. Felraktam a nyakláncomat, amit még Manolo vett nekem és a rose gold kövekkel borított pisztolyomat az övembe tettem. Felvettem a bőrkabátomat és kiléptem a szobámból. - Hova mész? -kérdezte Luca, miközben a kanapén ült a rengeteg papír között, amit valószínűleg apám zúdított a nyakába. - Dhaliahoz. -feleltem és kiléptem a házból. A parkolóban álló 2021-es Mercedes C osztályhoz sétáltam és beültem a volán mögé.

Kb. 20 perc múlva megérkeztem Dhaliahoz. Az őrök kinyitották a kaput és beálltam. Dhalia hófehér Mustangja mellé álltam és miután kiszálltam a kocsiból lezártam. - Üdvözlöm Reyes kisasszony! -köszöntött az ajtóban álló őr. - Szia Paco. -köszöntem és az őr kinyitotta előttem az ajtót.
- Isten hozta Reyes kisasszony! -köszönt Laura, a ház vezető. - Hello Laura, szólnál Dhalia-nak? -az asszony bólintott és az emeletre ment.

- Szia Ro! -jött ki a konyhából Dom. Fekete inget és hozzá illő fekete farmert viselt. - Szia Dom. -köszönés képpen megöleltük egymást. - Na végre már! -Dhalia sétált le a lépcsőn vörös combközépig erő ruhában. Szőke haja alul volt összefogva és egy fekete napszemüveg volt a fején. - Mikor jössz? -kérdezte Dom a menyasszonyától, majd egy csókot adott a vörös rúzzsal díszített szájára. - 2 vagy 3 óra múlva. -válaszolta, majd elhagytuk a házat.

MennydörgésWhere stories live. Discover now