Mennydörgés

Harminckettedik fejezet

Erica-val sokat beszéltünk délelőtt, délután pedig a munka maradékát teljesen befejeztük. Már elég késő volt, s én csak forgolódtam az ágyban. Nem jött álom a szememre, de talán csak az idegesített, hogy Matteo még nem ért haza. Hosszas gondolkodás után végül kikeltem az ágyból, s a gardróbba mentem. Előhalásztam egy vörös, csipkés fehérnemű szettet és magamra kaptam. Még Dhalia-val vettem, amikor a nászéjszakájára vásároltunk. A hajamat kifésültem, mivel elég kócos lettem a sok forgolódástól. Amikor kiléptem megláttam a kocsi fényeit. Végre. Gondoltam magamban, s magamra zártam a gardrób ajtaját. Megakartam lepni Matteo-t, aki a zajok hallatán elég feszült. Hangosan csapkodta az ajtókat, s a léptei is arról árulkodtak, hogy nincs valami jó kedvében. Ahogy belépett a szobába, én kinyitottam az ajtót. - Szia édes. -köszöntem mosolyogva, de felém sem fordult. Csak levette magáról az óráját. - Hogy hogy még fent vagy? -kérdezte ingerülten. Ezaz!
- Nem tudok nélküled aludni. -feleltem, s akkor felém fordult. Alaposan végigmért, s hosszasan legeltette rajtam a tekintetét. Köpni-nyelni nem tudott. Szerintem még levegőt is elfelejtett venni. Lassan odasétáltam hozzá, s lelöktem az ágyra. Beültem az ölébe és a nyakát kezdtem csókolni. - Rocio...én most... -küszködött a szavakkal, amire az is rátett, hogy elkezdtem mozgatni a csípőmet szép lassan. - Te most? -suttogtam a fülébe, s egy pillanatra két fogam közé kaptam a fülcimpáját. - Basszus. -kapkodta a levegőt, s én szinte széttéptem rajta az inget. Nemi szerve már kő kemény volt, az én kezem pedig az övét kezdte ki csatolni. Több sem kellett neki, felállt velem az ölében és letolta a nadrágját. Én le ugrottam és letérdeltem elé. Az alsón keresztül cirógattam, majd csókokat adtam. Matteo teljesen kikészült, amikor lehúztam róla és végnyaltam a teljes hosszát. - Pokolba már! Baby szétrobbanok! -morogta és én már a számba is vettem. Matteo sóhajtozott, s éreztem, hogy nem kell neki sok így gyorsítottam. Egyik kezével a hajamba markolt, s ekkor megéreztem a számban az ízét, de egy pillanatra sem hagytam abba. Teljesen kifacsartam. Ahogy felálltam mohón lecsapott ajkaimra és keze felfedező útra indult a testemen. Amint elszakadt tőlem a nyakamra tért. Mohó csókokat adott, s néhol meg is harapott. - Matteo. -sóhajtottam, s ledobott az ágyra. A fehérneműmet egy mozdulattal leszedte rólam és mire magamhoz tértem már a lábam között feküdt és szinte felfalt. Nem finomkodott egy kicsit sem, ami még inkább beindított. Egyre gyorsabb és gyorsabb volt, levegőt is alig kaptam. Kezemet a hajába vezettem és úgy húztam egyre közelebb magamhoz. Egyre hangosabb voltam, ahogy a gyönyör felé sodródtam. A csípőmet megemeltem, s Matteo egyre gyorsabb lett, amitől teljesen kikészültem. Az egész testem remegett, Matteo felém tornyosult és megtörölte a száját, majd megcsókolt. Kicsit furcsa volt érezni a saját ízem, de most leginkább azzal foglalkoztam, hogy minél hamarabb magamban érezhessem. Fordítottam a helyzetünkön, s én kerültem felülre, Matteo még fel sem fogta mi történt én már rá is ültem a farkára. Először lassan mozogtam, majd fokozatosan egyre gyorsabban. A végén már Matteo fogta a derekam és ő mozgott bennem kíméletlenül. - Matteo... -nyögtem a nevét.
- Tudom Baby... -nem kellett egy perc se mindketten elélveztünk. Leszálltam róla és mellé feküdtem. - Hihetetlen egy nő vagy tudtad? -magasodott felém. - Legközelebb is így gyere haza. -mosolyogtam és adtam neki egy csókot. - Én morcos gyilkosom! -mondtam neki a csók után. - Még egy menet? -kérdezte vigyorogva. - Csak egy?