Sign of the times /lrh.ff/BEFEJEZETT/

1.évad 11.rész

*Lili szemszöge*

Két hét... Két kicseszettül lassú hét telt el a buli óta. Két hete nem beszélek már Lukekal és két hónap múlva kezdődik a suli. Így belegondolva, utálom a kettes számot.

A parti utáni héten, teljesen le voltam törve.

Nem Luke miatt, félreértés ne essék, hanem... na jó, mégis csak miatta.

Igazából nem is tudom mire számítottam. Fogalmam sincs, hogy miért vagyok ennyire kiakadva.

Ezen a héten szinte végig a lakásban voltam. Alicia párszor hívott, de neki nem vettem fel, Michael próbált velem beszélni, de csak annyit mondtam neki mindig, hogy nem érek rá, Ash és Calum egyszer jöttek oda hozzám, de kedvesen megmondtam nekik, hogy most nincs kedvem senkihez, Luke pedig szinte a parti óta, minden nap odajön hozzám és mondja, hogy beszélni akar velem, de én úgy teszek, mintha meg se hallanám.

Tudom, hogy gyerekes vagyok, de nem érdekel.

-Ez az ő szobája? - kérdezte egy női hang. - Köszi. - mondta, majd kopogást hallottam. Nem válaszoltam, hanem folytattam a gépen a semmittevést.

-Szia Lili. - odafordítottam a fejem és Mia állt ott.

-Mit szeretnél? - válaszoltam neki kicsit sem kedvesen.

-Na, azért ennyire nem kell kedvesnek lenned. - nevetett fel - Csak beszélgetni szeretnék veled.

-Oké és mi van, ha én meg nem? Talán Ashton küldött vagy micsoda? - felhúztam a szemöldökömet, mire Mia megforgatta a szemét.

Vajon én is így nézek ki, miközben forgatom?

Leült az ágyra, majd kényelembe helyezte magát. Persze, érezd otthon magad.

-Olyan választási lehetőség nincs. - csak tudnám, hogy miért ennyire akaratos. - Tudom, hogy nem ismerjük egymást, de Alicia már nagyon sokat mesélt rólad, és az alapján elég szimpatikusnak tűnsz. Bár ezt a fajta bunkóságot ismerem, mert én is ilyen vagyok nyugi.

-Totálisan megnyugodtam. - horkantottam.

-Király. Na szóval Ashton annyit mondott, hogy elrohantál a buliról. - egy kis szünetet tartott - Miért is?

Itt elgondolkoztam egy pillanatra, majd elmondtam neki az okát. Nem tudom, hogy miért, elvégre nem is ismerem, de tudjátok van az a bizonyos érzés, amikor ránézel egy emberre és tudod, hogy benne megbízhatsz. Na Miánál ezt éreztem. És ezt sokkal jobban éreztem, mint Aliciánál. Na nem, mintha benne nem bíznék meg, de ő egyszer sem jött át. Az első pár napban még hívogatott, majd feladta.

- .... És az cseszett fel a legjobban, hogy még aznap mennyire kedves volt, meg annyira mondogatta mindenkinek, hogy őt nem érdekli az exe, erre mégis vele smárolt a bulin.

Mia felhúzta a szemöldökét, majd megkérdezte, hogy mit csináltunk a buli napján.

-Hát, felkeltett reggel, hogy elvisz városnézésre, aztán elmentünk egy ilyen vásártérre vagy mire, ott meg ettünk húsos pitét, utána meg csináltunk képeket egy olyan fényképezőgéppel, amit egy fiútól vett meg.

-Milyen képeket csináltatok? - kérdezte. Kihúztam az éjjeliszekrényem fiókját és kivettem onnan a képeket.

Mia mosolyogva nézte őket. Az egyik képen,én vigyorogva pózolok egy fagyis emberrel, egy másikon Luke csokis szájjal néz a kamerába, a harmadiknál megkértünk egy embert, hogy fotózzon le minket a BIG DEAL nevű táblánál, ahol én felemelem a fél lábam, Luke pedig azt fogja és mindketten hülye fejet vágunk.

-Istenem, ezek nagyon aranyosak. Nem értem Lukeot komolyan. - sóhajtott egyet - Nem lehet, hogy valamit csak nagyon félreértettél?

-Mégis, hogyan lehet azt félreérteni, hogy valakivel smárol? - akadtam ki.

-Egy kérdés, bár ez szerintem egyértelmű lesz. - bólintottam, hogy kérdezheti - Látszik rajtad, hogy nem csak azért vagy kiakadva, mert aznap tök kedves volt veled. Sokkal több van ebben, igaz?

-Mi? Pff.. Dehogy is! - vágtam rá egyből.

-Figyelj én már láttam olyan embert, aki szerelmes. És te nagyon annak tűnsz, higgy nekem.

Én nem vagyok szerelmes Lukeba. Ő egy seggfej, aki minden lányt csak bolondítani tud. Én nem lehetek szerelmes a kék szemébe, amibe akárhányszor csak belenézek, elveszek bennük. Nem lehetek szerelmes a mosolyába, ami engem is mosolygásra késztet. Nem lehetek szerelmes a személyiségébe, ami akármennyire is taszító, nekem tetszik. Nem lehetek szerelmes belé.

-Én nem szeretem. - mosolyogtam rá.

-Én meg azt nem, ha hazudnak nekem.

Miután Mia elment, lementem a konyhába csinálni magamnak valami kaját.

Elővettem a vágódeszkát és nekiálltam uborkát szeletelni. Igazából nem is tudom, hogy mit akartam enni, inkább csak a tudatalattim irányított.

-Lili. - mondta a hátam mögül egy ismerős hang. - Kérlek, beszéljünk.

Összeszorítottam a szememet, majd leraktam a kést. Két hét után először tudtam a szemébe nézni, de nem bírtam sokáig, mert éreztem, hogy könnyes lett a szemem.

-Nincs miről beszélnünk szerintem. Semmi közünk egymáshoz, mi csak lakótársak vagyunk, szóval nem kell magyarázkodnod, hogy miért smároltál az exeddel. Én magam sem tudom, hogy miért akadtam ki annyira. - hadartam el, szinte egy szuszra.

-Én nem szoktam ok nélkül magyarázkodni, szóval kérlek csak hallgass meg. Basszus a buli óta minden egyes nap próbáltam veled beszélni, de te nem engedted. Kérlek ne mondd azt, hogy egy csöppet sem érdekelt, különben nem viselkedtél volna így. Ez is csak egy átlátszó kifogás volt. Nem tudsz jól hazudni Lili. - közelebb jött egy kicsit - Tudod a bulin azt vártam, hogy te mikor toppansz be és mikor bulizhatunk egy jót. Aztán mikor elindultalak megkeresni, akkor Jessica elém állt és lesmárolt. Aztán me.....

-Luke, nem érdekel mondom. - nyögtem ki nagy nehezen - Azt csinálsz amit akarsz. Amúgy is hol van a régi bunkó Luke? Megpuhult? - kérdeztem, majd mit sem törődve, hogy továbbra is csak ott áll, csináltam a kajámat.

-Bunkó Lukeot akarsz? Hát megkapod. - húzta gúnyos mosolyra a száját. - Igazad van. Nem is értem, hogy miért magyarázkodtam itt neked. Hisz nem érdekelsz, mert te is csak egy lány vagy a sok közül. Jézus, de gáz lettem. - elröhögte magát, majd ott hagyott.

Teljesen lesokkolódtam azon, amit mondott. Mármint, ezt akartam, nem? Hogy ne érdekeljem őt, és hogy ne magyarázkodjon. Hát tessék Lili, most megkaptad a régi Lukeot.

-Hé, mi a baj? - jött oda hozzám Ashton. Először nem is értettem, hogy miért kérdezte, aztán ráeszméltem, hogy kicsit megeredtek a könnycsatornáim.

-Ja, semmi. Csak hagymát pucoltam. - magamra erőltettem egy műmosolyt, majd kivettem a hűtőből a szalámit.

-De hát nincs is itt hagyma. - nézett rám értetlenül.

-Mert most dobtam ki. - Istenem, hogy én miért nem vagyok jó az improvizálásban ilyenkor.

Ashton sóhajtott egyet, majd ott hagyott... Ő is.

Pár perc múlva készen lettem a szendvicsemmel, amit hiper gyorsasággal be is tömtem a számba.

Mivel még csak délután öt volt, úgy döntöttem, hogy elmegyek sétálni a városba. Felkaptam magamra egy vékonyabb kabátot, majd útnak indultam.