Domenico! ✔

25. - Nouva Vita! /C./

Csak zokogok a fürdőszobában mert mást nem tudok tenni. Addig nem míg Domenico-val nem beszéltem. 
Camila-val beszéltem telefonon és akkor jutott eszembe, hogy nem jött meg már több hete. Beteg voltam, vagyis azt hittem, hogy beteg vagyok, de lehet azok már a reggeli rosszulléteknek tudhatóak be. 

Az összes teszt pozitív lett. Mindegyiken kettő csík van. Én pedig rettegek.
Szerelmes vagyok Domenico-ba és Ő is szerelmes belém, emellett pedig egy baromi nagy titkot őrizgetek amit nem tud, és ha megtudná biztos megölne most viszont a gyerekével vagyok terhes. 
Nem tudom mit tehetnék. Semmit. Elvetethetem, de ezt a döntést nélküle nem hozhatom meg.
Mikor Lorenzo haza kísért az orvostól, mert oda is elmentem hogy biztosak lehessünk benne, utána elkezdett volna kioktatni. Mintha megtehetné. Erre olyan dühös lettem, hogy mindent törhetőt ami a kezem ügyébe került hozzávágtam, amik elől Ő persze elhajolt így minden csak széttört. Lefogott és szorongatott aminek szinte száz százalék, hogy nyoma marad de már az sem érdekel.

Amint Domenico hazajött, aggódva berontott a fürdőbe , én pedig zokogva kértem tőle elnézést. 

- Terhes vagyok! - mondtam neki

Esküszöm, azt hittem sokkot kapott. Semmi reakciót nem mutatott. Semmit. Csak tartott a karjában de nem mondott vagy tett semmit sem.

- Domenico nem így akartam. Könyörgöm szólalj meg. - hagytam abba a sírást és inkább aggódni kezdtem. Érte.

- Hogy lehetséges ez? - kérdezte döbbenten és sokkosan

- Nem úgy hatott a tabletta ahogyan kellett volna. Emellett pedig mikor beteg voltam az antibiotikumok is hatástalanították.

- Tudod Caterina - sokkos volt még mindig mert csak nézett maga elé - Ma azzal a céllal jöttem haza, hogy meg kell, hogy öljelek vagy ölesselek mert besúgó vagy. - ismét sírni kezdtem hiszen pontosan tudtam miről beszél - de a terhességed megváltoztat mindent, hiszen Ő az én gyerekem. Egy leendő Capo. - szóba sem kerül nála, hogy esetleg lány lehet.

Még mindig teljesen transzban van mikor feláll és távozik. Fogalmam sincs hova megy és miért de most kivételesen nem is bánom. 
Tudom, hogy nekem ez így nem fog menni. Ha megszületik a gyermekünk akkor megöl csak amíg terhes vagyok addig nem teszi meg?  Nem tudom, hogy gondolta vagy gondolja de nem bírom ezt a bizonytalanságot.

- Segítened kell! - zokogom a telefonba Carlo-nak

- Kit öljek meg? - hallom ideges hangját, Ő pedig amíg hallja a habozásomat azonnal reagál - Caterina, könyörgőm mondj valamit. Segítek. Nem érdekel semmi csak az, hogy megnyugodj. Beszélj és akkor tudok segíteni. Siess . - sürget egyre jobban. Nehezemre esik kimondani azokat a szavakat, amiknek boldogságot kellenne sugározniuk. Sajnálom, hogy valami árnyékot vet rá.

- Terhes vagyok, de Domenico megakart ölni amíg ez ki nem derült mert a régi dolgok kiderültek... - folytatnám de nem hagyja

- Rázd le a testőreidet és menj a reptérre. Egy jegy fog ott várni Bali-ra. Ha ott leszállsz várni fog rád egy barátom. Aiden a neve és segít neked mindenben. Pénzed van és ha jól tudom, az ottani bankokba tartod, hogy senki ne tudja követni. Igazam van? 

- Igen. Tettem félre és odautaltam ki más névről titokban már akkor is mikor otthon laktam.

- Aiden ad szállást. Ne ijedj meg tőle. Olyan mint egy hatalmas plüss mackó csak épp szögesdróttal bevonva. Jól sejted. Ő is a maffiába mozog de nem annyira magasan mint te és én. A telefonod és a kártyádat dobd el. Az utalásokról nincs bizonyíték, új telefont kapsz. Ott eltudsz rejtőzni ameddig csak akarsz. És azért csak, hogy tudd, örülök a babának. Viszont ha kapcsolatba akarsz lépni velem, vagy várd meg, hogy pár nap múlva keresselek vagy küldj olyan kétértelmű üzeneteket amiket ki tudok magyarázni. Szeretlek Cat. Indulj. Ne vigyél magaddal semmit csak a legfontosabbakat és ne aggódj Camila miatt sem, majd én rendezem. 

- Köszönöm. - sírok még mindig de már az elérzékenyültségtől

- Te vagy a kedvenc nővérem hisz tudod. Vigyázz magadra, majd kereslek. 

Bontjuk a vonalat. A telefont az ágyon hagyom, a benne lévő sim kártyát pedig összetörőm. Sietek. Pár ruha, tisztálkodási szerek és készpénz. Meg is van a táskányi cuccom. 
Lorenzo-t egyszerű lesz leráznom. Csak megfenyegetem. 
Ha nem akarja, hogy kiderüljön, hogy Ő volt az aki akkor rátámadt Domenico apjára és nézett a szemembe mielőtt elmenekült onnan akkor szépen, csendben enged elmenni.

___________________________

Megfenyegettem. Ő pedig elengedett. Taxival mentem és mikor kiértem a reptérre akkor is körültekintő voltam nehogy ismerőssel találkozzak. 

Állok a repülőtér hatalmas ablaki előtt, nézek ki a városra, nézem a felszálló gépeket és gondolkodom. Gondolkodom azon, hogy helyesen cselekszem-e. Így lesz a legjobb mindenkinek. 

Bejelentik a felszállást. 

Még egy utolsó pillantás az eddigi otthonomra és elindulok.
A hasamra simítom a tenyerem, megsimogatom bár a kis élet odabent még nem érzi, de nekem jól esik. Már most nagyon szeretem. 
A kezem a hasamon, az ígéret a szívemben. Szeretni fogom és megvédem akár az életem árán is! Új életet kezdünk. Jobbat. Hiányos lesz, de ketten jóvá fogjuk tenni. 

A vállam felett még egyszer visszanézek mikor esni kezd az eső, egy könnycsepp kigördül a szememből és elsuttogok egyetlen szót: Viszlát! 

* Nuova Vita - Új élet!*