Bakancslista | HU 1-2. évad

1. évad 24. rész

2020. március 8.

- Szia, E - öleltem meg széles mosollyal az előttem álló fiút, miután ajtót nyitott nekem. Napok óta nem láttam sem őt, sem a testvérét. Leginkább mikor én ráértem ők elfoglaltak voltak, aztán mikor fordítva lett volna én voltam épp Veronicáéknál. Éppen ezért is beszéltük meg, hogy ma estére már mindenképp átjövök. - Mit csinálsz? - kérdeztem, mikor a nappaliba lépve láttam, hogy a teraszajtó nyitva van.

- Grayson újra apa üzemmódban van és grillezni akar ha visszajön, úgyhogy azt próbálom összerakni - forgatta meg a szemét. Az apa üzemmód megjegyzésén halkan kuncogtam, miközben ledobtam a cuccaimat az asztalra és követtem őt ki az udvarra. A lejátszóból hangosan szólt Tame Impala egyik slágere, a nap lassan lemenőben volt és gyönyörű narancssárgás színeket festett a Los Angeles feletti égboltra.

- Tényleg, hol van Gray? - kérdeztem.

- El kellett mennie egy megbeszélésre, de szerintem nem sokára jön - válaszolta Ethan, miközben mellém lépett, majd sunyin rám mosolygott. A szememet összehúzva pillantottam fel rá, majd felsikítottam, mikor hirtelen lehajolt és a térdhajlatomnál és a derekamnál fogva felemelt, majd a medence felé futott velem. Még csak sikítani is alig volt időm, mielőtt belecsobbantunk volna a langyos vízbe.

- Te hülye, alig tízperce vettem ezt fel - mondtam hisztérikus hangnemben, míg ő csak nevetett rajtam és amint rájött, hogy támadni próbálok és le akarom fröcskölni menekülni próbált előlem.

- Elég - kacagta, mikor már percek óta próbáltam bökdösni az oldalát, hogy csikizzem, miközben fröcsköltem a másik kezemmel és hangosan nevettem. Mikor már tényleg megelégelte, egyszerűen lefogta a két csuklómat és a fejem felé emelve a kezem vigyorgott rám, amiért ismét ő nyert.

- Nem ér - biggyesztettem le a szám, majd mikor végre elengedte a kezem a medence széléhez úsztam, hogy kimenjek belőle. - Most nézz rám - tettem szét a kezem, visszapillantva rá a medencébe. A pulcsi, ami rajtam volt erőtlenül és vizesen tapadt a bőrömre, és a hajam is csurom vizes volt.

- Ott a pólóm, ha ez kisegít - mutatott a fotelre Ethan a lehető leg nem törődőbb stílusban, miközben kikelt ő is a medencéből és a grillhez ment, hogy folytassa annak összeszerelését.

A fejemet ingatva mentem a házba a fekete pólóval a kezemben. A fürdőszobatükörben magamra pillantva úgy néztem ki, mintha Grayson pólóját viselném, ez is épp hosszú volt nekem ahhoz, hogy ruhaként is viseljem, mindössze az illata volt teljesen különböző az övétől. Az Ethané kicsit erőteljesebb és mélyebb volt.
Igaz E nem érdemelte meg, de azért miután kimentem csatlakoztam hozzá, hogy segítsek neki a grill összeszerelésében, mikor éppen nem arra koncentráltam, hogy hangosan énekeljem a zene szövegét, amire Ethan csak drámaian reagált, miszerint úgy hangzok, mint egy nyávogó macska. Tényleg olyan volt ő nekem, mint egy idegesítő bátyó, de mégis imádtam őt ezért. A legdurvább dolgokkal tudtuk egymást cukkolni úgy, hogy nem sértődött meg a másik, sokkal inkább csak még keményebben visszavágott.
Már korom sötét volt és nyolc óra is elmúlt, mikor Grayson végre hazaért. Széles mosollyal pattantam fel, mikor kilépett a teraszajtón az udvarra.

- Szia, babe - nyújtottam felé kezem, majd halkan kuncogtam, mikor elkapta a derekam és szorosan a testéhez húzott. A kezeimet a nyaka köré kulcsoltam, miközben lábujjhegyen állva próbáltam egyensúlyozni, hogy ne kelljen olyan nagyon előre hajolnia, hogy egyáltalán felérjem.

- Szia, angel - motyogta a nyakamba, ami kellemes borzongást eredményezett a bőrömön. A már megszokott férfias illata körbejárt, és csak akkor jöttem rá igazán, hogy így pár nap után mennyire is hiányzott az érintése és a közelsége. - Várj - kapta el a kezem, mikor már elmentem volna előle és visszahúzott. - Ez Ethan pólója? - kérdezte a szemeit ráncolva. A háttérben Ethan halkan nevetni kezdett, amire Gray csak még zavarodottabb lett, én pedig inkább már csak a szememet forgattam rá.