Hamilton: An American Musical (fordítás)

46.: Finálé (Ki él, ki hal meg, ki mondja el történeted)

[Washington] Hadd osszam meg önnel azt, amit nekem is tudnom kellett volna, mikor fiatalon dicsőségről álmodoztam:

Nem szólhatsz bele...

[Washington és a társulat] Ki él, ki hal meg, ki mondja el történeted.

[Burr] Jefferson Elnök Úr:

[Jefferson] Elismerem: A pénzügyi rendszer, amit felépített, zseniális. Akkor se tudnám megszüntetni, ha akarnám. 

És... Akartam.

[Társulat] Ki él? Ki hal meg? Ki mondja el történeted?

[Burr] Madison Elnök Úr:

[Madison] A csődből a gazdagságba vezette országunk...

Utálom beismerni, de több elismerést érdemelt volna, mint amennyit kapott.

[Társulat] Ki él? Ki hal meg? Ki mondja el történeted?

[Angelica] Az összes többi Alapító Atya történetét elmondták...

Az összes többi Alapító Atya megöregedhetett!

[Burr] De miután elmentél, ki emlékszik majd nevedre?

Ki őrzi meg lángod, ki mondja el történeted?

(Ki mondja el történeted? Ki mondja el történeted?)

[Társulat] Eliza...

[Eliza] Visszahelyezem magam életed történetébe...

[Társulat] Eliza...

[Eliza] Nem vesztegetek több időt könnyekre... Élek még ötven évet!

Akkor is, ha ennyi nem elég...

Kifaggatok minden katonát, ki oldaladon harcolt.

[Lafayette, Mulligan, Laurens] Elmondja történetünk.

[Eliza] Megpróbálom értelmezni többszáz oldalnyi írásaid.

Te valóban írtál, mintha kifutnál az időből...

Angelicára támaszkodom, s míg ő él...

[Angelica, Eliza] Elmondjuk történeted!

[Eliza] A Szentháromság Templomában tért örök nyugovóra...

[Angelica, Eliza] Oldaladon.

[Eliza] Ám ott volt mindig, mikor szükségem volt rá.

És még mindig nem végeztem.

Megkérdezem magamtól: „Mit tettél volna, ha lett volna még időd?"

S az Úr, végtelen kegyelmében, megadja nekem azt, amire te úgy vágytál...

Még több időt ad!

Pénzt gyűjtök, hogy felépülhessen D. C.-ben a Washington Emlékmű...

[Washington] Elmondja történetem!

[Eliza] Felszólalok a rabszolgatartás ellen!

Oly sok mindent tehettél volna, csupán időre lett volna szükséged!

[Eliza] S mikor az én időm lejár, vajon eleget tettem?

[Eliza] Elmondják majd történetünk?

[Társulat] Elmondják majd történeted?

[Eliza] Ohh... Megmutathatom legnagyobb büszkeségem?

[Társulat] Az árvaház...

[Eliza] Megalapítottam New York első magánárvaházát...

[Társulat] Az árvaház...

[Eliza] Több száz gyerek felnevelésében vehettem részt.

Végignézhettem, ahogy felnőnek.

[Társulat] Az árvaház...

[Eliza] S ha szemükbe néztem, mindig te néztél vissza rám, Alexander...

Minden egyes alkalommal te.

S mikor az én időm lejár, vajon eleget tettem?

Elmondják majd történetem?

Már alig várom, hogy újra találkozzunk.

Csupán idő kérdése...

(Idő...)

[Társulat] Elmondják majd történeted?

(Idő...)

[Társulat] Ki él? Ki hal meg? Ki mondja el történeted?

(Idő...)

[Társulat] Elmondák majd történeted?

(Idő...)

[Társulat] Ki él? Ki hal meg? Ki mondja el történeted?