Gondoltad volna?

]Negyvennegyedik rész[

„Úgy akarok veled beszélni, mint régen...”
_______________________________________

– Megkeresem Emmát. – súgom a fülébe.

– Rendben. – engedi el Brian ölelő karjai a derekamat.

Legjobb barátnőmet meg is találtam Markkal együtt a felső szinten a babzsákokban ücsörögni. Valamin nagyon nevettek mert mind a ketten a hasukat fogták.

– Sziasztok! – huppanok le melléjük. – Miről volt szó?

– M..Mark – nevet Emma – mutatott egy videót amin... – szakad tovább barátnőm én meg már azon nevetek, ahogy ők nevetnek.

Tovább is mentem, hagytam, hogy ők jól érezzék magukat. Vissza mentem a konyhába egy pohár vodkáért, de amikor megfordultam egy fekete hajú fiú az utamat állta. Ijedtemben kicsit ugrottam és kishíján múlt, hogy az ital ki ne löttyenjen.

– Ömm hello?! – mondok valamit.

– Szia drága. Van barátod? – érzem, hogy ő is ivott, de még nem részeg.

– Nem, nincs. – minek hazudjak? Hisz ez az igazság és egész szimpatikus a fiú. Sötét fekete haja és barna szeme van, a nyakán pedig egy tetoválás látszódik. Minek kerteljek? Nagyon szexi ez a srác.

– Egy ilyen gyönyörű lánynak nincs senkije? Hova fajult a világ? – mosolyodik el, mire én is. Bár tudom, hogy ő pontosan olyan fiú aki csak az egy éjszakás lányokat gyűjti mint egy trófea és átlátok a kis hízelgésén, de most csak jól akarom érezni magam, akár vele.

– Hát látod, ez van. – nézek fel rá huncutul.

– Pedig nem így kéne lennie. – harap az alsó ajkába és fülem mögé tűri hajamat.

– Meglehet, bár most nem is akarok. – hajolok közelebb és az italomba iszom.

– Szóval most ilyen kis kalandvágyó lány vagy? – iszik egy kortyot ő is.

– Valahogy úgy. De persze csak egy bizonyos határig.

– És mi lenne az a határ?

– Egy csók belefér. – hajolok közelebb hozzá és folytatom az eddigi flörtünket.

– Minden világos csillagom. – búgja ő is a fülem mellett.

– És neked van valakid idegen?  – felnevet és úgy válaszol.

– Nincs és én se akarok.

– Akkor ugyan azon az állásponton vagyunk.

– Igen.

Közelebb hajol, megsimítja az arcomat és megcsókol. Nem szarakodik a srác, egyből nyelves csókkal indít, én meg csak felveszem a ritmust vele. Lábujjhegyre állok és tarkójánál fogva közelebb húzom. Ő derekamat karolja át egyik kezével, a másikkal pedig a pultra rakta a poharat és úgy támaszkodik neki. Én is lerakom a poharam és úgy falom tovább ajkait. Istenem de puha szája van! És uristen de jól csókol. Most erre van szükségem. Alsó ajkamba harap és úgy csókol tovább. Én csak elmosolyodom és élvezem amit csinálunk. Végül elválok tőle, kicsit lihegve. A mögöttem lévő pulton, a poharamért nyúlok.

– Köszi. Talán még találkozunk, de ha nem akkor jó szórakozást.

– Én veled lennék még picit. – mosolyog nagyba.

– Majd talán máskor aranyom. – mosolyodok el rá kacsintva és távozok, de előtte mond még valamit nekem.

– Szerencsés lesz az a srác aki a barátod lesz csillagom. – ajkam beharapva, vállam felett vissza fordulva válaszolom.