13. Közösen

654 54 9
                                    

Szeptember 25. (péntek)
Osztálytalálkozó! Már nagyon vártam. :)
Hogy pontosítsak, a hivatalos osztálytalálkozó szombaton és vasárnap lesz, viszont a fiúk úgy szervezkedtek, hogy aki tud, az már péntek délután/este is leutazhat Laciék nyaralójába, és akkor többet vagyunk együtt, Cassonak és nekem pedig ennek nem volt semmi akadálya, úgyhogy én már úgy készültem, hogy ma utazunk.
Tulajdonképpen egész nap be voltam zsongva ettől, ezt napközben többen is megállapították, többek között Casso, Noémi és Jakab is, mindenesetre a nap első fele lezajlott szokás szerint, majd délután, mivel tegnap este már mindent előkészítettem és összepakoltam, Cassoval kocsiba ültünk és elindultunk Balatonra.
- Egyébként csak mi leszünk, a volt osztály, vagy mások is? - kérdeztem Cassotól, miközben a barátom kitolatott a garázsból és elindultunk a budai utcákon.
- Hát, gondolom lesz egy-két ember, aki hozza a barátnőjét, barátját, ilyenek, de amúgy nem hinném, hogy sokkal többen lennénk - vont vállat - Amúgy Várady lehet beugrik vasárnap.
- Komolyan? - csillant fel a szemem.
- Jézus, Szöszi, parán megörültél - röhögött fel Casso.
- Régen láttam már a férjemet, tudod - vigyorogtam.
- Remélem, hozza a feleségemet amúgy - szállt be a poénkodásba Casso mosolyogva, természetesen Hajnalra, a csinos volt gitártanárnőnkre utalva.
Pont a héten láttam Váradyról és Hajnalról közös képet Facebook-on, akik azóta is együtt vannak. :)
- Tévedés, őt te hozod - mosolyogtam rá, mire Casso szórakozottan hátranézett a hátsó ülésekre.
- Tanárnőő, jó a levegő hátul? - szólt hátra, mire hangosan felnevettem, a tenyereimbe temetve az arcom, a barátom pedig derűsen mosolyogva nézte, ahogy nevetek.
Idióta. :)
Útközben beraktunk egy zenelejátszási listát a kocsiban. Amióta összeköltöztünk, már rég van egy közös lejátszási listánk Spotify-on, amiben mindkettőnknek van zenéje, úgyhogy közösen legtöbbször azt hallgatjuk.
- Húú, Szöszi, azért néha meg tudom kérdőjelezni az ízlésedet, Jézusisten - röhögte el magát Casso, amikor az én zenéim közül indult el egy.
- Mondta a srác, akibe első látásra beleestem - egészítettem ki jókedvűen vigyorogva.
Szerintem nincs probléma az ízlésemmel. :)
Casso szórakozottan rámnézett, majd gondolkodás nélkül válaszolt.
- Ja, aztán hamarabb jöttél össze Zsombival, mint velem - emlékeztetett mosolyogva.
- Veled élek együtt.
- Hát, ja, mert velem lehet, minden elismerésem Zsombi családjának, ha nekem Zsombival kéne együtt élnem, valszeg már a második nap felvágtam volna az ereimet.
- Mert luxushoz vagy szokva. Először Lottival éltél együtt, aztán velem... - soroltam vigyorogva.
- Ezt hívják fejlődésnek - röhögte el magát, mire én is felnevettem.
- Tényleg, Lotti ott lesz most az osztálytalálkozón? - kérdeztem, ha már így témában volt.
- Aha, asszem. Lesnyákkal elvonatozgatnak majd holnap.
- Jól megvannak egyébként? Mármint Lotti és Kolos - pontosítottam, mint ha nem lenne egyértelmű.
- Gondolom. Már vagy fél éve, vagy mennyi ideje együtt vannak, nem tudok róla, hogy gáz lenne - vont vállat.
- Az tök jó - mosolyogtam - Őket úgy is mindig shippeltem - vigyorogtam Cassora, tudva, hogy ezzel előhozom a "védelmező báty"-énjét, aki ha tehetné, bezárná a húgát egy szobába egész életében, hogy egy ujjal se nyúlhasson hozzá egy fiú se, vagy ha igen, vállalja a következményeit. :)
- Jól van, Szöszi, forgasd csak a kést, hajrá - biccentett röhögve.
- Miééért, tök aranyosak - mosolyogtam tovább - Kolos is aranyos Lottival.
- Ja, csak ha egy rossz napot is csinál a húgomnak, megverem.
- Jól áll ez a szerep - dicsértem meg mosolyogva.
- Ha szerep lenne, azt mondanám, hogy megverném, de kajak megverem - vázolta fel szórakozottan.
Ebben nem kételkedtem. :)
Amikor megérkeztünk Laciék nyaralójához, az említett srác Ricsivel már a kertben ügyködött valamit a grillsütővel, minket meglátva pedig intettek nekünk.
Ricsivel párszor találkoztam az utóbbi hónapokban, Lacit viszont jó régen nem láttam, bár nem sokat változott.
- Dulaaa - vigyorgott, ahogy megöleltük egymást, mire felnevettem.
Kilencedikben még megöltem volna ezért a becenévért. :)
Nemsokára Andris, Lili és Saci is kijöttek hozzánk, utóbbi kettő egyből a nyakamba ugrott.
- Enikő? - érdeklődtem a barátnőnk iránt.
- Ő holnap délelőtt tud csak jönni - válaszolta Lili - Holnap reggel indul vonattal Pécsről.
- Ja, rohadt korán, elég para - értett egyet Andris, miután lepacsizott Cassoval.
Szóval ma még csak heten voltunk, a fiú-négyes, illetve Lili, Saci és én, a közös programunkat pedig kapásból kajával kezdtük, pontosabban grillezéssel, amit a fiúk találtak ki.
- Halljátok, Csenge olyan balhét összehozott múlt hétvégén, brutál volt - mesélte Laci.
- Mi van, hogy kerültél te Csengéhez? - próbálta felvenni a fonalat Ricsi.
- Ő is TF-es, vágod - magyarázta Laci, mire Ricsi biccentett, hogy "jaa, kajak" - És volt egy ilyen buli, rohadt jó volt, de Csenge elhozta a csávóját, akivel meg összevesztek a bulin, nagy dráma volt. Valaki amúgy? - vett elő egy üveg pálinkát.
- Összevesztek Gereccsel? - értelmeztem meglepetten.
- Ja, gondolom. Annyira nem vágom a részleteket, csak az tűnt fel, amikor már anyáztak, meg ilyenek - röhögte el magát Laci, majd Cassora nézett - Csak azért mondom, mert úgy is utáljuk a csávót.
- Corvinus-on is volt egy hb, Leni meg én ott voltunk, ott is ott volt, majdnem leütöttem, geci - töltött magának Casso egy felest.
- Mit keresett a Corvinus-os bulin? - kérdezte Lili pislogva.
- Liza miatt, aki oda jár, Liza hozta Csengét, Csenge meg a csávóját - vont vállat Casso - Ákos is ott volt amúgy - nézett Ricsire.
- Az hogy került oda? - röhögött fel Ricsi.
- Passz - válaszolta Casso szórakozottan.
- A házigazdának a volt osztálytársa - segítettem ki mindenkit.
- Oké, de Ákos mindenhol ott van, most nem azért - jegyezte meg Laci jókedvűen, mire Sacival összenéztünk - Amúgy ő most kajak Lizával van, vagy én értettem félre...?
- Mikor lettél ilyen pletykás? - nevette el magát Lili a barátjára nézve.
- Gossip boy - vigyorgott rá Andris, mire Laci felröhögött, majd Cassora nézett, visszatérve a témára.
- Ja, együtt vannak elvileg - vont vállat Casso, majd átpasszolta a kezében lévő üveget Ricsinek.
Lilivel egyszerre Sacira néztem, aki mellettem ült egy padon, és gyakorlatilag végig, amíg ez volt a téma, a karkötőjét igazgatta, elég céltalanul.
- Az komoly - állapította meg Andris, aki közben valamit megigazított a grillsütőn.
Laci Casso és Saci között cikázó tekintettel belegondolt a dologba, majd kivett egy pogit azok közül, amiket Lili hozott és konklúzióképpen megszólalt.
- Amúgy sorstársak vagytok - gondolt bele.
- Jó megállapítás - nézett Lili Lacira enyhén ironikusan.
- Na jó, offoljuk már a témát - zárta le az egészet Ricsi, hátradőlve a napágyán.
- Ja - értett egyet Casso.
Innentől elterelődtek a beszédtémák, egy csomó témát érintettünk, rengeteget nevettem, ment a hülyülés, közben sütögettünk, szóval hangulatos volt.
Valahogy most megéreztem, hogy akárhogy is, azért ebből a tekintetből picit hiányoznak azok az idők, amikor még minden nap együtt voltunk, a suli előtt találkoztunk reggelenként, közösen próbáltuk túlélni a tanórákat, ott voltak a sulis programok, az osztálykirándulások, mindegyik olyan jó élmény így visszagondolva, és most is eszméletlen jól éreztem magam.
Itt tudatosult, hogy mennyire szeretek ebben a társaságban lenni, és hogy mennyire hiányzott már, hogy így együtt legyünk.
A sütögetés közben egyszer bementem egy picit a házba egy-két plusz tányérért, illetve Ricsi is jött velem, hogy kihozzon egy pár sört.
A konyhában gyorsan megtaláltuk, amiket kerestünk, bár én majdnem eltörtem egy tányért, de erről nem beszélünk. :)
- Egyébként te hogy állsz ehhez az Ákos-dologhoz? - hoztam fel a témát óvatosan, ha már úgy is ketten beszélgettünk, miközben a tányérokat szedtem ki a szekrényből, Ricsi meg a konyhapultnak dőlve bevárt - Vagy Casso elmesélte egyébként?
- Ja, meg Sasa is.
- Szerintem szemét húzás volt - mondtam őszintén Ákosra utalva.
Érdekelt Ricsi véleménye, ritkán szoktam Ricsivel komolyabb témákról beszélni kettesben, de most tényleg kíváncsi voltam, hogy ő hogy áll ehhez.
Főleg, hogy egyébként ha már Casso és Saci sorstársak, ez alapján akkor én is Ricsivel.
Ricsi furán elröhögte magát.
- Hát, ja. De Ró jól lereagálta amúgy.
- Szerintem is - értettem egyet - Csak feltűnt, hogy mindig kerüli a témát.
- Te is kerülnéd, nem?
- Igaz - láttam be.
Megvoltak a tányérok, úgyhogy becsuktam a szekrényt, Ricsi viszont nem lökte még el magát a pulttól, úgyhogy mellette állva én is nekidőltem annak.
- Amúgy, ha már így bele akarsz merülni a témába... - folytatta Ricsi annak ellenére, hogy azt hittem, hogy ő is ejtette a témát, mire ránéztem, mert szerintem a kedvemért ment bele - Nyilván szar, de senkit nem lepett meg. Ró jobban van Ákossal, mint én amúgy, ugye az ő csapattársa volt, de miatta már én is ezer éve ismerem, meg haverok vagyunk, szóval... vágod.
- Ismeritek - mondtam ki helyette.
- Eléggé.
- Csak olyan fura, mert Casso szerint Ákos mellette volt, amikor Lizával volt az a... sztori - írtam körül - És ez így... tényleg fura.
- Ja, mellette volt, de azért ne essünk túlzásba - mondta Ricsi őszintén - Kábé akit Ró akkor belevont ebbe az egészbe, az én voltam meg Eri. Oké, Ákos is tudta, hogy mi van, akkor elég közel voltak, meg kábé legjobb haverok voltak, vagy érted, de... - túrt a hajába Ricsi, összeszedve, hogy ezt most hogy mondja nekem. Érdekes volt, mert Ricsi szemszögéből, aki közel volt Cassohoz, de kívülről nézte, még soha nem hallottam ezt a történetet - Na jó, üljünk már le, aztán helyreraklak - röhögte el magát, mire én is felnevettem.
Kettő lehetőségünk volt a konyhában, a pultra ülni, vagy a földre, én először a pultra szavaztam magamban, már készültem is felhuppanni, Ricsi viszont egyszerűen csak levágta magát törökülésbe a földön, kényelmesen nekidőlve a falnak, aztán az egyik lábát kinyújtva, a másikat meg felhúzva maga elé lazán elhelyezkedett, úgyhogy én is leültem mellé.
- Kérsz egyet amúgy? - húzta oda magunkhoz a rekeszt, amiben a sörök voltak.
- Szerinted van meggyes? - kérdeztem a rekeszre nézve.
- Hát, nemtom - vont vállat, majd a mellettünk lévő hűtőhöz nyúlt és kinyitotta a lennti részét, hátha - Mázlid van - vett ki egy meggyeset, majd odaadta nekem.
Valóban. :)
- Na, szóval Ró - tért vissza a témára - Mennyit mondott neked amúgy, vagy mennyit tudsz?
- Hát, nagyjából azért tudom, az alapsztorit, meg a múltkor ugye nálunk otthon veszett össze Casso anyukátokkal, szóval le tudtam szűrni belőle pár dolgot.
- Kajak összevesztek előtted? Az igen - biccentett Ricsi meglepetten - Ró mondta, hogy volt egy balhéjuk a biztonságival, aztán egymással, de mondjuk azt nem gondoltam, hogy előtted - röhögte el magát furán - Részvétem. Gáz volt nagyon?
- Nem, dehogy is. Vagyis, nyilván rossz volt hallgatni, de nem magam miatt, csak... érted.
- Ja, vágom, nyilván - értette meg egyből az érzéseimet, mire ezen akaratlanul, kedvesen elmosolyodtam, Ricsi meg rámnézve visszatért az eredeti témára - Oké, szóval kezdjük ott, hogy Liza. Nem voltam oda tőle soha amúgy - látta be őszintén elröhögve magát - Én hamarabb ismertem, mint Ró, olyan hetedik környékén kéziztem ugyanabban a csarnokban. Marosyval egy csapatban, amúgy - tette hozzá, olyan undorral az utolsó mondatában, amire felnevettem, ő meg szórakozottan beleivott a sörébe.
- Részvétem.
- Kösz. Szóval oda jártam, és úgy estek az edzéseim, hogy egy csomószor összefutottam Lizával, nem dumáltunk, csak így megvolt arcra, meg hogy ki ő, de... ja, igazából nem nagyon érdekelt, csak vágtam, hogy ki. Aztán ugye Ró megismerte, szóval offolta a Debit, nemtom, ő mennyire van meg neked, mindegy is, egy csaj volt, akivel akkor volt épp, nem voltak együtt, de majdnem, Rónak bejött, Debi szerintem full bele volt esve a tesómba, csak Ró meg megismerte Lizát és random egyik napról a másikra dobta Debit, aztán összejött Lizával.
- Azt tudom, hogy fél évig voltak együtt zökkenők nélkül, ilyen kis rózsaszínen, kiegészítve egymást, meg félig titokban jártak, leginkább Liza szülei elől, és Casso nagyon boldog volt, meg szerelmes is, aztán szakítottak, mert Liza beleesett Casso haverjába, Casso viszont ezek után se tudta elfelejteni és kiszeretni belőle - egészítettem ki elhadarva, hogy ne neki kelljen mondani.
Inkább összefoglalom én, mint hogy végighallgassam ezt a részt.
Ahogy ezt végigmondtam, érezhetően kedvtelenül ezeket a tényeket, Ricsinek egy apró mosoly jelent meg a száján, majd rámnézett, jókedvűen, meglepődve, de mégis valahogy empatikusan.
- Parázol Lizán?
Azt hiszem, néha hajlamos vagyok elfelejteni, hogy mint Casso is, Ricsi is simán átlát rajtam és sokszor zavarbaejtően jó emberismerők.
Nem számítottam a kérdésére, meglepett, és pont emiatt zavarba is jöttem tőle, úgyhogy csak beletúrtam a hajamba, és próbáltam jó választ adni, de nem tudtam, hogy hogyan fogalmazhatnám meg tömören az érzéseimet.
- Ne mááár - mosolygott rám Ricsi jókedvűen, mindebből lereagálva a választ, mire zavartan elnevettem magam.
- Tudom, hogy nincs miért, csak néha fura - szabadkoztam - Mindig visszakerül Liza a témába, rá pedig valahogy... akárhogy is próbálja azt mutatni, hogy nem érdekli, látom rajta, hogy hatással van rá. Ráadásul most egy egyetemen is vannak, meg van ez a Liza-Ákos dolog is... - tettem hozzá őszintén kifakadva, a falnak döntve a fejem.
- Hát ja, ez mondjuk szar ügy, vágom - biccentett Ricsi, majd rámnézett - De nyugi már, nincs gáz. Elég nyálas, hogy ezt én mondom, de te is tudod, hogy imád téged a tesóm, Liza meg rohadt régen volt. Ő sincs oda Lizáért most már, oké, lehet nem fojtaná meg álmában, mint a húgom, de ne parázz már, lehet egy egyetemen vannak, és akkor? Azt megértem, hogy felbasz, hogy mindig visszajön, átérzem, de a tesómon kajak nem kell aggódnod. Az ikrem, meg minden, nem kamuzok.
Erre csak mosolyogva magam elé néztem.
Az, hogy ezt Ricsi mondta, ráadásul halál lazán, tök őszintén, tényleg megnyugtatott.
- Amúgy Ákosra visszatérve... - túrt a hajába - Bocs, Lizáról nincs kedvem beszélni, inkább legyen Ákos. Szóval jó haverok voltak, de Ró neki is végig azt próbálta beadni, hogy minden oké, meg úgy kábé mindenkinek. Mondjuk, aki ismerte és nem volt full hülye, annak azért lejött, hogy nem, főleg nekünk a családban.
- Ákos mondjuk nem a magas érzelmi intelligenciájáról híres - jegyeztem meg.
- Ja - röhögött fel Ricsi - Nem bevédem, de szerintem nem nagyon vágja, hogy mennyire gáz volt. Nem az volt a legnagyobb baj amúgy a tesómmal, ami... látszott. Vagy érted. Inkább, amiből kizárt mindenkit - fogalmazta meg a lehető legpontosabban.
- De téged is?
- Lehet próbált, csak nem tudott. A másik meg, hogy akkor Ákos is full hülye volt, egy csomószor Róval egymást vitték be a faszságokba.
- Igazából Ákos még most is hülye - gondoltam bele, mire Ricsi rámnézve elnevette magát.
- Ja, jó nagy fasz tud lenni, most is amúgy, nem vágom a csávót - közölte a mostani esetre utalva - Alapból ki akar összejönni Lizával, mi a szar - gondolt bele röhögve.
- A tesód, a haverod, az exem, a tesód volt haverja... - soroltam elnevetve magam, mire szórakozottan biccentett egyet - Egyébként visszatérve, megerősítem, Ákos régen még a mostaninál is idiótább volt.
- Kajak, téged meg dobott, nem?
- De - túrtam a hajamba kínosan.
- Emlékszem - rakta le a sörös dobozát, mire meglepetten kitágultak a szemeim.
- Mi? - pislogtam - Ott voltál?
- Aha, meg Ró is, ott vártunk rá vagy ezer évig a suli előtt, amíg ti dumáltatok, aztán elmentünk kajálni.
Lesokkolva néztem magam elé, hogy feldolgozzam.
Szóval, ha jól értem, amikor Ákos darabokra törte a szívemet, életem szerelme konkrétan az ötvenméteres körzetemben tartózkodott, én meg erről nem is tudtam, oké, most csináljunk úgy, mint ha ez valami teljesen hétköznapi információ lene.
Azta.
Pár másodperccel később, ahogy feldolgoztam ezt az infót, Ricsi megszakította a gondolkodásomat azzal, hogy a kiürült sörösüvegét egy egyenes hajítással beledobta a kukába.
- Profi - mosolyogtam - Látszik, hogy kéziztél.
- A foci jobb - közölte tényként.
- Szerintem a kézi is jó - gondoltam át újra, mire Ricsi derűsen elmosolyodott.
- Ja, de ha Ró kérdezi, inkább mondd a focit. Kézis exed van - mosolygott vidáman, mire felnevettem.
- Igen, ő is szokott szivatni vele.
- Nyilván. Kiégtünk, amikor Zsombival jártál - röhögött Ricsi.
- Ami vicces, mert Casso akkor Jennivel járt.
- Hát, ja. De amúgy mindegy, én így ánblokk kiégtem rajtatok tizedikben.
- Hé! - nevettem fel, meglökve a karját.
Szóval épp Ricsivel beszélgettünk, meg viccelődtünk a földön, amikor Casso is bejött a konyhába.
- Veletek mi van? - röhögte el magát, ahogy meglátott minket a padlón.
- Rólad beszéltünk - vigyorogtam rá.
- Na, jó téma - biccentett Casso szórakozottan mosolyogva, miközben kinyitotta a hűtőt.
- Leni szerint jobb a kézi, mint a foci - dobta be Ricsi engem szivatva.
- Ilyet nem is mondtam! - védekeztem egyből felnevetve, de nem igazán tűnt úgy, mint ha bárki meghallotta volna, amit jelezni próbáltam.
Vagy inkább csak nem akarták meghallani, mert úgy már nem lehet poénkodni rajtam. :)
- Oké, Szöszi, remélem, nem veszed magadra, ha most szakítok, meg ilyenek - huppant le hozzánk Casso a földre jókedvűen, velünk szemben egy konyhaszekrénynek dőlve.
- Én nem tenném, tesó, visszaszalad Marosyhoz - vigyorgott Ricsi, mire Casso felnevetett.
- Ja, mondjuk akkor inkább nem kockáztatok - mosolygott rám szórakozottan.
Ez után a mosoly után ez a veszély finoman szólva nem fenyegette. <3
- Nem megyek vissza senkihez, pláne Zsombihoz - mentettem magam nevetve.
- Nemtom, Szöszi, nem győztél meg, kábé ott elvesztetted a bizalmat, hogy egyszer már összejöttél vele - röhögött össze Casso a tesójával.
- Mondod te a tizenegy volt barátnőddel?
- Juuuj, dráma - vigyorgott Ricsi, miközben bontott egy újabb sört, mire Cassoval egyszerre elnevettük magunkat.
Nemsokára Laci is becsapódott hozzánk, aki alapból kajáért jött be a konyhába, de ahogy meglátott minket, ő is levágta magát a padlóra.
- Miről van szó? - kérdezte, miközben beleharapott valami szendvics-félébe.
- Marosy - válaszolta Casso és Ricsi tökéletesen egyszerre, Lacira nézve.
- Pfúj, az a nyálas kézis csávó? - röhögött fel Laci teli szájjal, mire nevetve a tenyerembe temettem az arcom, Ricsi és Casso meg szórakozottan néztek rám - Jaaa, kajak, Leni, te vele jártál, megvan - esett le Lacinak röhögve - Ő volt előtted, vágom - nézett Cassora vigyorogva, majd vissza rám - Emlékszem, minden reggel full lesmárolt előttünk, bocs, Leni, de Andrissal már fogadtunk, hogy mikor fogsz megfulladni közben - folytatta vigyorogva, Cassoék meg röhögve hallgatták.
Igazából már rég elpirultam, de én is nevettem ezen az egészen.
Laci vigyorogva lenyelte a falatot, aztán nem bírta ki és folytatta.
- Amúgy, vágom, hogy indiszkrét, de szeretsz minket, meg minden, ezen is fogadtunk, azok után, ahogy lekapott mindig, fix, hogy... - kezdte Laci, én meg már tudtam, hogy mire akar kilyukadni, úgyhogy nevetve, elvörösödve félbeszakítottam.
- Nem - túrtam a hajamba.
- Miii, kajak? - röhögte el magát Laci meglepetten.
- Tényleg, nem volt... vele semmi ilyen - magyaráztam elpirulva.
- Eskü abban voltam pedig, hogy de - gondolt bele Laci derűsen.
Casso jókedvűen mosolyogva pihentette rajtam a tekintetét, majd Lacira nézett.
- Nyugi, amíg Leni nem mondta, én is azt hittem.
- Mindannyian, bocs - nézett rám Ricsi szórakozottan.
- Na jó, fejezzétek be - zártam le a témát nevetve.
- Oké, befejeztük - mosolygott rám Casso szórakozottan - Ricsi, dobsz egyet? - nyúlt a barátom az ikre felé, aki átpasszolt neki egy bontatlan sört egyenesen a hűtőből.
- Ha már ilyen rendes vagy Lenivel - jegyezte meg Ricsi vigyorogva, miközben Casso derűsen mosolyogva elkapta a sört.
- Ja, régebben még nem voltam rákényszerítve, de amióta együtt élünk és ott a kockázat, hogy ha kiakad, bármikor szórhat valamit a piámba, vagy nem kapok kaját... - sorolta Casso röhögve, amin Ricsiék is jól szórakoztak, én pedig nevetve inkább csak nekidöntöttem a fejem a falnak, hagyva az egészet.
- Tényleg, Ricsi, most úgy is te is cuccolsz Sacival, nem? - vigyorgott Laci Ricsire.
Óvatosnak kell lennie. :)
Nemsokára mindannyian visszamentünk a többiekhez, ki a grillsütőhöz, és látszólag jókor, mert Lili kiborulva épp akkor osztotta ki a folyamatosan röhögő Andrist, aki elvileg "a baromkodásával majdnem tönkretette az egészet, amin eddig dolgoztunk". Ez nem tudjuk, mit takart pontosan, de szerintem nem is akarjuk tudni. :)
- Laciii, nyugtasd már le a nődet! - szólt oda Andris a velünk lévő szőke srácnak, mire Lili idegesen, csípőre tett kézzel a barátja felé pördült.
Enyhe utalás volt Lili részéről, hogy ha Laci bármennyire is megpróbálkozik lenyugtatni, csak olaj lesz a tűzre, mire Casso és Ricsi vigyorogva egyszerre néztek Lacira, elszórakozva a helyzeten.
Laci jókedvűen felmérte a helyzetet, majd Andrisra nézett.
- Bocs, ez offos, nem akarok meghalni - közölte Laci röhögve.
- Milyen cuki fiú vaaagy - veregette meg Ricsi poénból lányos hangon Laci vállát vigyorogva.
- Ugyeee - szállt be Laci elvékonyítva a hangját, "csajosan" pislogva Ricsire és a füle mögé tűrve egy hajtincsét, mire Sacival összenevettünk.
A legjobb, hogy ezután Ricsi és Laci fokozatosan fejelgetve a poént, filmbe illő, nőies szenvedéllyel és zavarbaejtően erotikus hangszínnel úgy döntöttek, hogy most elcsábítják egymást, egészen addig, amíg pár másodperc múlva ki nem tört belőlük a röhögés, mi, nézőközönség is jól elszórakoztunk, kivétel Lili, aki levágta az egyik műanyag asztalra a nála lévő fakanalat.
- Be lehet fejezni! - szakította meg a jelenetet kiborulva, mire Ricsi és Laci szórakozottan ránéztek, majd Ricsi még lezárásként magában mosolyogva, hódítóan rákacsintott Lacira :D - Ricsi, neked is! - nyomatékosította Lili.
- Nyugi vaaan - tette fel a kezeit Ricsi védekezően, egy bujkáló mosollyal az arcán, majd ahogy elhaladt Lili mellett és épp a szöszi lány háta mögött volt, még összenézett Lacival, és vigyorogva dobtak egymásnak egy-egy puszit a levegőben. :)
Idióták. :)
Nemsokára egyébként kész lett a kaja, úgyhogy mindenki szedett magának, helyet foglalt és nekiláttunk enni.
Lili az egyik padon ült, Laci meg lehuppant mellé, átkarolva oldalról, Saci és Ricsi befoglalták a hintaágyat, én pedig Cassohoz bújtam hozzá.
- Enikő is jöhetne már amúgy - jegyezte meg Andris szórakozottan, miközben levágta magát Laci mellé.
- Mi itt vagyunk nekeeed - karolta át Laci a másik kezével vigyorogva.
Lili nézése erre mindent elárult. :)
Egyébként a kaja finom volt, úgyhogy megelégedtünk magunkkal, majd ezután simán csak beszélgettünk.
- Úúú, egyébként szóljatok, ha kértek sütit, hoztam - jutott eszébe Sacinak időközben.
Kértünk. :)
- Kéne valami zene, nem? - kapcsolta be Laci a JBL-jét.
- Eddig miért nem volt? - kérdezett vissza Ricsi, aki ekkor épp Saci ölébe hajtva a fejét, "chillezett".
Saci és Ricsi akárhányszor rájuk nézek, egyre csak cukibbak. :)
- Nemtom, nem tűnt fel, hogy nincs zene - vont vállat Laci, miközben rácsatlakozott a telefonjával a hangszóróra, majd görgetni kezdett a készülékén - Szóval mi legyen?
Végül megállapodtunk abban, hogy teljesen mindegy, majd úgy is időközben fognak eszünkbe jutni zenék, amiket meghallgatnánk, szóval mindegy-alapon elkezdtük hallgatni Laci zenéit.
Ebben az volt a jó, hogy Laci zenéi gyakorlatilag számonként teljesen ellenkező stílust képviseltek, szóval mindenki elvolt vele, Laci viszont végig be volt pörögve, dobolt a lábával, meg ilyenek.
Eközben már besötétedett, úgyhogy mindenféle más fényforrások mellett beszélgettünk, meg hülyültünk tovább, Laci egyszer, mivel Lilit nem tudta rávenni (fáradt volt) még táncolni is beinvitált az egyik kedvenc számára, csak úgy, én pedig először nevetve csak ellenkeztem, aztán mindenki más buzdítására végül megadtam magam és Lacival letáncoltam a többiek szórakoztatására egy teljes zenét. :)
És a legjobb az egészben, hogy egy pillanatig se éreztem magam kínosan, vagy feszülten, zavartan, feszélyezetten, mert jól éreztem magam, mint mindannyian, egész este, jó sokáig fennt is voltunk, de nem is érzékeltem az idő múlását, mert nagyon jó volt az egész.
Hiányoztak már ezek az élmények. <3

Mai nap - 5/5***: nagyon jól éreztem magam. :)
***************************************
Utólag is nagyon boldog húsvétot kívánok mindenkinek! 🥰
Remélem, mindenkinek jól telt a szünet, és egészségesen is, nem tudom, nálatok hogy, de az én környezetemben az utóbbi pár héten mindenki beteg.

Mindenesetre igyekszem a folytatással, puszi mindenkinek!
Kiki ❤️

Egy pillanat, és örökre együtt leszünk | &quot;𝘿𝙚𝙟𝙖 𝙫𝙪...&quot; 5. évadWhere stories live. Discover now