Chain to yourself Mr. Barber

76. Szereted ha hozzád érek?

Andy karjai közt ébredtem. Mind a kettőnk teste ragadt az izzadtságtól mivel nem aludtunk sokat az este folyamán.
-Nem fáj ugye semmid?-súgta mély hangján ahogy közelebb húzott.
-A negyedik menet után már nem éreztem a lábaim.-bújtam a nyakához mosolyogva.
-Most fáj?-simította végig a tenyerét rajtam.-Csináljak egy forró fürdőt?-kémlelte az arcom aggódó tekintetével.
-Minden rendben van Andy!-néztem kékjeit, majd az arcát megsimítva egy puha puszit adtam az ajkaira.
-De ha...
-Andy!
-Csinálok fürdőt. Nem.. nem akarom hogy fájdalmad legyen, mert tudom nem mondanád el.
-Hhhh... picit maradjunk még utána fürdünk együtt.-simítottam a mellkasára a kezem.
-Feküdj rám. Gyere!-húzott magára majd a hátam kezdte cirógatni. Szemeim lehunyva élveztem ahogy hozzám ér és hallgattam lassan dobogó szívének ritmusát.-Úgy hiányoztál.-puszilt bele a hajamba.-Annyira jól aludtam hogy a karjaimban voltál egész este.
-Arról a pár óráról beszélsz amit aludtunk?-vigyorodtam el.
-Nem akarlak elengedni kincsem.-húzott közelebb.-Te vagy a boldogság számomra.
-Szeretlek Andy!-néztem fel rá.
-Szeretlek Mia! Mindennél jobban!-húzott közelebb az ajkaihoz. Apró csókjai mosolyt csaltak az arcomra. Jó érzés volt újra mosolyogni. -Annyira szép vagy kicsim.-cirógatta meg az arcom.
-Mi lesz velünk Andy?!-néztem a szemeit kétségbe esve, mire elkomorodott az arca.
-Mindent meg akarok tenni, hogy boldogok legyünk. Hogy mi egymás mellett maradjunk. Örökre!
-Ha beszélnék Apámmal?
-Nem szeretném, hogy vita legyen. Nem akarom hogy sírj és hogy szomorú legyél.
-Melletted sose voltam az!
-Gondolkodok mi lenne a helyes megoldás, de majd én megoldom. Rendben?
-Együtt oldjuk meg!-ültem fel a hasára mire a kezei a csípőmre csúsztak.
-Ugye tudod, hogy küzdeni fogok! Nem akarok nélküled élni Mia!-nézte a szemeim rendületlenül.-Gyere ide kincsem.-húzott magához és csókolta meg az ajkaim így belemosolyodtam a csókunkba.
-Fürdesz velem?-fúrtam a nyakába az arcom.
-Igen! Kapaszkodj meg!-kelt fel lassan velem és indultunk meg a fürdő felé.

-Szép vagy!-súgta a házamhoz bújva.
-Csikizel.-vigyorodtam el ahogy a szakálla a nyakamhoz ért.
-Dőlj rám akkor.-húzott magára mosolyogva így a mellkasára dőlve élveztem ahogy a habok közt a karjaiban tart. Andy a hasamat cirógatta miközben a vállam apró csókokkal halmozta el. -Annyira szeretlek.-suttogta halkan. Felpillantva rá kékjeit figyeltem amik ragyogtak ahogy engem néztek.
-Szeretlek Andy!-remegtek meg a pilláim. Kezei feljebb csúsztak a melleimre amiket finoman megmarkolt.
-Ugye nem fázol?-morzsolgatta finoman a mellbimbóim.
-N..nem.-suttogtam halkan.
-Libabőrös a tested.
-Mert felizgat amit csinálsz.-haraptam meg az alsó ajkam.
-Szereted ha hozzád érek?-húzta meg lágyan a mellbimbóm mire halkan felnyögtem.
-A..Andy!
-Mond el! Kíváncsi vagyok!
-Imádom!-simítottam a kézfejére a kezem.
-Máshol is szereted ha hozzád érek?
-Ahhh.. igen! Tudod jól!
-Hol szereted ha megérintlek?-bújt a nyakamhoz.
-Bárhol.-simítottam az orrom az övének.
-Mondjuk itt?-simította meg a puncim. A hátam ívbe feszült ahogy hozzám ért.
-Aahhh... igen.
-Megőrjít a hangod.-szívta be mélyen a levegőt.
-Szereted hallani?
-Igen! -simogatott lágyan.-Imádom.-harapta meg lágyan a nyakam.
-Azt is amikor sikítok?-remegtek meg a pilláim ahogy a szemeit figyeltem.
-Este sikongattál rengeteget. Van még hangod szívem?-harapta meg az alsó ajkát vigyorogva.
-Teszteld le!-fordultam meg rajta és az ölébe mászva egyből kő kemény férfiasságába ültem.-Aahhh Andy!
-Mhhh... de forró vagy!-markolta meg két kézzel a fenekem ahogy lassan mozgatni kezdett magám.
-Érd el újra hogy sikongassak.-néztem le rá.
-Bazdki, de szexi vagy.-nehezült a légzése.
-Tetszik amit látsz Andy?-mozogtam rajta.
-Mhhh... i..igen!
-Szemembe nézz!-fogtam meg az állát így kékjei az enyémekbe villantak.
-N..nem fáj?
-Szólok ha baj van.-mosolyodtam el.
-Mhh.. szorítod a farkam és ez annyira beindít.-döntötte hátra a fejét így a nyakán az erek megfeszültek.
-Nagy a farkad baby!-támaszkodtam meg a feje mellett a kád szélén.
-Aahhh Mia! -nyögött fel hangosan.
-Jó érzés bennem lenni?-suttogtam a füléhez hajolva.
-A legcsodásabb!-simította a hátamra egyik kezét míg a másikkal irányított. -Tökéletes vagy nekem!
-Hiányzott?-bújtam közelebb.
-Nagyon baby! Nagyon hiányoztál.. aahhh kicsim!-vette át az irányítást és gyorsított, de még így is óvatos volt.
-Te is nekem Andy!-simítottam az orrának az enyém.
-Ahh baby!
-Gyorsíts!-súgtam az ajkaira.
-Aahhh...-feszült meg a teste így a nyakához hajolva lágyan megharaptam.
-Told tövig!
-Akkor kapaszkodj meg.-szorított a tartásomon majd tövig csúszott bennem.
-Aahh...-haraptam meg a bőrét.
-Aaahhh kicsim! Basszameg, de tökéletes vagy!-markolta meg a fenekem.
-Te is nekem!-hajoltam az ajkaihoz. Bal keze a nyakamra csúszott, hogy közelebb húzzon és ne tudjak elszakadni tőle.
-Ahhh...-nyögtem a csókunkba.
-Kapaszkodj!
-Andy!-nyögtem hangosabban.
-Sikíts! Kérlek!-gyorsított még jobban.
-A..Andy!-haraptam meg az alsó ajkát amit megszívva húztam közelebb magamhoz.
-Lovagolj baby!
-Ahhh....ne... ne hagyd abba!-markoltam meg a karját.
-Mhhh... el fogok menni benned!-szorított közelebb miközben egy percre se lassított.
-Érezni akarlak!-néztem a szemeit.
-Ahhh kicsim!-lökött egyre mélyebben és mélyebben.
-Andy!-sikítottam fel ahogy a vállába markoltam. Ez volt az utolsó ami kellett ahhoz, hogy megérezzem őt. Ahogy elöntött a forróság a testem megremegett.
-Ülj tövig! Ahhh baby!-szorított magához.
-Mhhh... Andy.-fontam a nyaka köré a karjaim.
-Maradj raja. Tartsuk bent hátha...-némult el ahogy az oldalam kezei lágyan cirógatták. Felpillantva a szemeibe pilláim megrebegtek ahogy kékjeit figyeltem.
-Hátha micsoda Andy?-nyeltem egy nagyot.
-Hátha sikerül.-vette egyre mélyebben a levegőt.
-Kisbabát szeretnél?-suttogtam alig hallhatóan.
-Igen. Csak még előtte le akarok előtted térdelni.
-Meg... meg akarod kérni a kezem?-csuklott meg a hangom.
-Magamnak akarlak! Nem érdekel senki és semmi. Szeretném, hogy Mrs. Barber legyél.-simította az arcomra a kezét amin a sós cseppek lassan csorogtak végig.
-A..Andy!-bújtam a nyakához ahogy erősen szorítottam őt magamhoz.
-Szeretném, hogy a feleségem legyél! Vágyom erre veled! Csak veled és senki mással.-fonta szorosan körém a karjait, de én csak sírtam.-Megengeded, hogy megtegyem? Igent fogsz nekem mondani, ha letérdelek előtted?
-Ha erre a válaszra vágysz akkor minél hamarabb tedd fel a kérdést!-motyogtam a nyakába miközben a könnyeim nyeltem.
-Rendben. Úgy lesz!-puszilgatta a vállam mosolyogva. A szívem ezerrel vert ahogy őt szorítottam. Tényleg ennyire komolyan gondolja a dolgokat? Tényleg újra elköteleződne?-Sshhh... szeretlek kincsem.-bújt közelebb.
-Szeretlek Andy!-emelkedtem tőle, de ahogy a szemeit figyeltem az a tökéletes elhatározás amit láttam bennük, teljesen ledöbbentett. Nem gondoltam volna, hogy Andy a félelmeit leküzdve ilyeneken gondolkodik. Családot akar. Házasságot és gyerekeket.