Chain to yourself Mr. Barber

86. Gyémánt

•Andy Barber•

A kezemben tartom. Itt nézek vele farkasszemet és egyszerűen nem tudok megszólalni. Annyira fényesen csillog a gyémánt mint Mia szemei. A legdrágább kő van benne ami létezik a földön. Ő csak ezt érdemli, hisz nála fontosabb nincs számomra.
A zsebembe süllyesztve a kis bársony dobozt próbáltam lehiggadni, de nem ment. Izgultam. Igent mondana nekem? Hisz azt mondta minél hamarabb tegyem fel neki a kérdést. Lehet kifutottam az időből már és nemet mond?
Arcom dörzsölve a kormánynak dőltem ahogy a ház előtt a felhajtón parkoltam. Én nem élném túl ha azt mondaná, hogy nem! Beledögölnék abba.
Halk kopogásra felkapva a fejem egyből az ablak felé pillantottam ahol Mia nézett engem aggódó szemekkel. Lassan leengedve az ablakot kapkodtam a levegőt mire ő felém hajolt.
-Minden rendben? Jól vagy Andy?-simította meg az arcom.
-Hhh.. gyere ide!-húztam közelebb és öleltem át.
-Megijesztesz!
-Semmi baj nincs csak... csak bent volt egy kis gikszer aztán...hhhh... amiatt van ez.-hazudtam pedig neki soha se akartam, de nem mondhatom el, hogy azért vagyok ilyen mert a zsebemben van az a gyűrű amivel meg akarom kérni a kezét.
-Gyere be és pihenj le akkor. Ne itt a kocsiba ülj.-simogatta lágyan a hátam.
-N..nem vagyok fáradt.-nyeltem egy nagyot ahogy elhúzódtam tőle.
-Akkor fárasszalak le? Eltereljem a gondolataid?-cirógatta meg az állam.
-Abban profi vagy.-mosolyodtam el halványan ahogy felnéztem a szemeibe.-De terveim vannak mára.-nyeltem egy nagyot.
-Péntek délutánra vannak Andy Barbernek tervei?-támaszkodott meg az ajtómon.
-Igen. -nevettem fel halkan ahogy lepillantottam a kezeire, de gyorsan el is néztem róluk. Nemár lebuktassam magam.
-Velem vannak terveid? Mert én az előbb mondtam egy ötletet ami veled kapcsolatos.-piszkálgatta a nyakamnál az ingem gombjait.
-Veled vannak terveim és nem itthon.
-Úhhhh... hol fogunk szeretkezni?-teljesen be van indulva. Istenem, de nehéz lesz ez így.
-Az titok.-haraptam meg az alsó ajkam, de ahogy a szemeit néztem, vetkőztet a tekintete. Picsába kislány!
-Naaa... mond el!-könyörög. Be van hajolva a kocsiba a melleit pedig a lenge ruhába tökéletesen látom. Istenem kislány! Ne csináld ezt velem.
-Nem mondom.
-Kiszedem belőled.-hajolt beljebb.
-Baby!
-Andy!-suttogja a nevem. Az illata megbolondít. A nadrágomban egyre kisebb a hely ahogy nézem őt.
-Menjünk be.
-Gyere!-nyitotta ki az ajtóm és a kezemnél fogva húzott ki a kocsiból. -De előtte kérem a puszim.-mellkasomnak nyomja a melleit. Érzem hogy lángol a teste. Istenem. Megőrjít!
-Nagyon huncut vagy.
-Büntess meg érte akkor. Itt a kocsidon.-nézett fel pajkosan.
-Mhhh... nem. A szomszédok előtt?
-Úgy is hallják mikor döngetsz.-fogdossa a mellkasom és a karjaim.
-Nem tudsz csendben lenni.-hajoltam a füléhez mire a keze lejjebb tévedt.-Baby!
-Vágyom rád!-picsába de szexi! Megőrülök. Markolássza a farkam és ez még jobban kikészít.-De látom te is.-vigyorgott szüntelen.
-Menjünk be.-próbáltam visszafogni magam, de ebbe a helyzetben piszok nehéz. Mia előttem lépkedve ringatta a csípőjét ez pedig semennyire se segített. Szorítottam a táskám fülét, hogy ne veszítsem el az agyam, de ahogy beérünk az előszobába ismét előttem megtorpan.
-Kérem a puszim!-pipiskedik fel az ajkaimért. Ha az ajkaihoz érek felrobbanok a nadrágomba. Egy nagy levegőt vége egy puha puszit adtam az ajkaira, de ahogy elhúzódtam duzzogva a melle alatt keresztbefonta a karjait. Nem ilyen csókra vágyott. Tudom. De ha jobban belemerülünk akkor lőttek a tervemnek.
-Hhhh... öltözz át kérlek.-szedtem össze a gondolataim. El akartam vinni vacsorázni. Romantikát tervezek vele.
-De ez nem olyan szexre hívó puszi volt.
-Nem, mert megyünk el! Terveim vannak ahogy mondtam.
-De egy kicsi belefér előtte?
-Inkább utána. Szépen öltözz fel és menjünk.-dugtam zsebre a kezeim, de nem kellett volna mert megéreztem a dobozt. Szívem ezerrel kezdett kalapálni.
-De! De nem akarsz egy kicsit? Naaaa...
-Utána!-súgtam a füléhez bújva ahogy a nyakamba fúrta az arcát.
-Lécci!-harapdálja a bőröm. Basszameg! Ne csináld!
-Mhh... kincsem. Kérlek öltözz.
-Andy! Kérlek csak... csak egy kicsit.-piszkálgatta a felsőm gombjait.
-Ha megígérem, hogy utána azt csinálom amit kérsz? Amire csak vágysz, ameddig csak akarod?
-Szavadon foglak Barber!-harapta meg finoman a nyakam ahogy elhúzódott. Ez gonosz volt! Kurvára felizgat minden tettével.
Én csak nézem ahogy a háló felé sétál, de az ajtóból vissza fordul.-Mit vegyek fel?
-Öltözz csinosan.-nyeltem egy nagyot ahogy a szemei méregettek.
-Mennyire csinosan? Csipkés fehérnemű szettbe mondjuk?
-Nem itthon leszünk! Ne csak az legyen rajtad!
-Hhhh... jó!-ment be a hálóba így én is a fürdő felé vettem az irányt.
A tükörben magamat néztem, de láttam hogy kiül az arcomra az idegesség. Le kell nyugodnom mert tökéletesnek akarom, hisz ő is az.
-Ömm... bocs. Csak a sminkem megigazítom.-nyitott be hozzám, de ahogy a fehér testre simuló ruháján végig néztem, le kellett hunyjam a szemem. Gyönyörű volt. Basszameg. Tökéletesen nézett ki. Ahogy nézi magát a tükörben egyszerűen nem tudtam lenyugodni. Vágytam rá, akarta őt minden porcikám. Le akarok előtte térdelni. Meg akarom kérni a kezét.-Minden oké?-csendült fel a hangja. Szemeim felvillantak rá így egy nagyot nyeltem.
-Ömm.. átöltözök.-indultam meg a hálóba és csuktam be az ajtót gyorsan. Egy fehér inget és egy fekete nadrágot vettem fel gyorsan, majd a másik gatyámból átpakoltam a zsebeiből a fontos dolgaim, közte a kis bársonydobozt is. Igazgatva az ingem ujját sétáltam a nappali felé, de ahogy ott ült a fotelben keresztbetett lábakkal, megtorpantam.
-Te is sminkeltél?-mért végig a tekintetével.
-Csak átöltöztem.-dugtam zsebre a kezem. Testem megfeszült ahogy figyelte minden mozdulatom.
-Én kész vagyok Mr. Barber, -sétált lassan felém.-de remélem hamar végzünk mert se bugyi se melltartó nincs rajtam. Úgyhogy kérlek igyekezzünk haza, hogy behajthassam rajtad az ígéreted.-tökéletesen tisztában volt azzal hogy gyönyörű. Olyan magabiztosságot áraszt a tekintete ,a járása, a testtartása, hogy ezt akarom látni miután ő lesz Mrs. Barber.
-Gyönyörű vagy.-nyeltem egy nagyot ahogy végig mértem.-Had nézzelek. Fordulj körbe.-értem a derekához. Lassan körbefordult a tengelye körül így a szemeim cikáztak rajta. Izmaim megfeszültek ahogy a formás fenekét néztem. Tökéletesen kiemelte az alakját ez a ruha.
-Megfelelek?-pillantott hátra a válla felett.
-Tökéletes vagy, de ez a ruha hamar le fog rólad kerülni.-hajoltam a füléhez, de ahogy az illata az orromba kúszott, teljesen megbénultam.
-Alatta úgy sincs semmi. Nem kell bajlódnod semmivel se.-fordult szembe velem így az orra az enyémnek simult.
-Le fogom tépni rólad.-vettem egyre mélyebben a levegőt.
-Alig várom.-villantak fel ragyogó szemei az enyémekbe.