Szjg Másképp

❄️ A Karácsonyi Buli❄️

Virággal együtt készülödtünk a karácsonyi bulira. Igazából, mivel most kezdtük a sulit fogalmunk sincs, hogy mibe kell menni, és hasonlók.. Na mindegy. Egyébként, hozzátenném, hogy egész végig a Csepreg az esőt hallgatta... Vagyis hallgattuk. Mert nekem is azt kellett hallgatnom..
-Mit szólsz? - kérdezte Virág. Fekete farmer, hozzá egy fekete crop-top (kép) (mivel nagy volt rá, ezért egyáltalán nem volt kint a hasa).
-Aaah, nagyon jó - dicsértem meg vigyorogva. - Összeöltözzek veled?
-Igeeen! - mondta mosolyogva, én meg előkerestem a hasonló ruhadarabokat.
Miután felvettem igazából kész is voltunk.
-Indulunk? - érdeklődött Virág, én pedig bólintottam, és leindultunk a lépcsőn.
-Na, anya. Tíz körül itthon vagyunk, jó? - kérdeztem.
-Persze. Virág, te itt alszol? - nézett rá kérdőn anya.
-Nem gond? - kérdezte Virág.
-Dehogyis, érezd magad otthon - felelte, és rám nézett. - Reni, én szerintem már aludni fogok. Annyit kérek, hogy halkan, mert holnap korán kelek - figyelmeztetett.
-Rendben. Szia anya! - köszöntem el.
-Viszlát! - köszönt el Virág is.
-Úgy nézek én ki, mint aki ötven éves? - szólt anya. Na igen. Utálja, ha így köszönnek neki. :) - Jó lesz a helló, vagy a szia.
-Akkor szia - nevetett fel a barátnőm, és a suli irányaba indultunk.
-Egyébként.. Mi van AKÁ-val? - kérdezte, mire kikerekedtek a szemeim.
-Oh, hát.. - köszörültem meg a torkom.
-Ne mondd, hogy elfelejtetted! - nézett rám, komolyan, trabantlámpa nagyságú szemekkel.
-Semmi baj, még.. tudok írni neki. Elkérhetem a telód?

"Jó utat!"
"Kösz. Majd beszélünk."

-Virág! - nyújtottam oda neki a telefonom. Miután elolvasta vigyorogva nézett rám, eközben pedig odaértünk a suliba.
-Renáta! - szólt oda Kinga.
-Mi az? - kérdeztem tőle értetlenül.
-Ne vigyorogj ilyen idiótán - válaszolta, és bement a suliba.
-Kösz, Kinga. - mondtam kínosan, és a becsapodó ajtót néztem.
-Be is jöttök, vagy csak itt álldogáltok? - érdeklődött Duna "kedvesen". Na jó, elegem van belőle.
-Majd eldöntjük, oké? - vigyorogtam rá erőltetetten, és Virággal bementünk a suliba.
-Helóó - köszönt nekünk az egyik stúdios mielőtt bementünk volna a tornaterembe.
-Sziaa - köszöntem neki vissza furcsán, mert soha nem beszéltem vele egy szót sem.
-Felmegyünk a lelátóhoz? Ha jól látom ott vannak a többiek is - mutatott Virág oda.
-Persze, menjünk - bólintottam, Virág pedig elindította a "Csepereg az eső"-t.
-Ez most komoly? - röhögtem el magam hitetlenül, Virág pedig énekelni kezdett.
-Mentem a többiekhez - szóltam, és felmentem, de Virág követett, énekelve. Na, ha most nem bámultak meg nagyon..
-Sziasztok - ültem le. -Öö... Egész nap ezt hallgatta - közöltem.
-Énekeld már, légysziii - szólt, mire sóhajtottam egyet.
-Régi barátoook, veletek vagyok - szálltam be, mire mindenkiből kitört a nevetés. Na meg szakadt az eső.
-Csepreg az eső, lefolyik az ablakon - mutattam az ablakra és Zsolti vörös feje miatt elkezdtem én is nevetni. Hát... Így indult a buli.

-Egyébként Reni, Virág... Lemaradtatok a nagy hírről - közölte Dave, mire felszaladt a szemöldököm.
-Mégis milyen nagy hír? - kérdezem vissza.
-Kedves Dave azt mondta Tarr Zsófiának, hogy táncolok vele. Komolyan. Egy dömperrel kell táncolnom! - akadt ki, belőlem pedig kitört a nevetés.
-Túléled - biztattam, mikor Ricsi közbeszólt.
-Mint Opitz Barbi. Látod, egyszer vége volt, most pedig túléli - magyarázta, mi meg szakadtunk a röhögéstől.
-Fúj, de utálom ezt a zenét - fintorogtam.
-Úú, én is. A szöveg az pusztító, de az ének.. - panaszolta Virág. Amúgy a Csak te című zenéről beszéltünk, ami Virág telefonjából szólt.
Zsolti mellettem röhögött, mint ahogy szinte mindenki, aki körülöttünk volt. Ó, meg ahogy én is.
A "nagyobbak" Mádáy közelgése miatt elmentek.
Szerintem kihagytam, hogy ezalatt ment a karácsonyi műsor. Igen, tuti, hogy kihagytam.
-Lám, lám. 9/B! Mit hisztek, hol vagytok? - szidott le minket. - Nagy Zsolt, már megint eszel? - kérdezte hitetlenül, belőlünk meg kötött a nevetés. - Honnan szól ez a zene???
-Szerintem onnan - mutatott Zsolti a másik irányba, Mádáy meg megindult.
Virág kikapcsolta a zenét, utána pedig unottan figyeltük a karácsonyi műsort.
-Hogy nem mész el a büdös... ! - kelt fel Robi, elszidva egy másik játékost amiért megölte. Nos, elég hangosan kezdtünk el röhögni, ami miatt Mádáy újra közeledett.
-9/B! Elegem van belőletek! - kezdte el újra a leszidást.

🖇️

Igazából fel 10-kor értünk haza, filmeztünk, ettünk, beszélgettünk, sírtunk.. eseménydús egy "bál" volt. Táncoltunk, sokat nevettünk, meg sokat ettünk. Vagyis én, meg Zsolti. De az mindeegy..