Január 14., péntek

4.8K 139 5
                                    

Nem tudta folytatni a kiselőadását, mivel jöttek a többiek. Mivel tapintani lehetett a feszültséget köztem és Neményi között, ezért kaptam egy SMS-t Ricsitől, hogy "mi volt?".
Röviden összefoglaltam neki, ami történt, amire az volt a válasza, hogy "le ne köpjem véletlen.", belőlem meg kitört a röhögés.
-Mi olyan vicces, fiam? Mesélj, mi is szeretnénk vihorászni - förmedt rám Barka. -Renáta, te meg ne forgolodj hátra!
-Keresi a.. cipőjét - "mentette" Zsolti a menthetőt.
-Milyen cipő? Miért vetted le? - kérdezte Barka.
-Hát mert kérdeztem hányas a lába - szólt közbe Ricsi.
-És nem tudja hányas, anélkül, hogy megnézné? - tárta szét a karját.
-Nem, részleges emlékezet kiesése van - magyarázta Zsolti, miközben rizst evett.
-Elteszed a rizst, vagy én teszem el, fiam, de azt nem köszönöd meg! - üvöltötte el magát.
-Már elnézést - köszörülte meg a torkát Dave. - Ez bulgur. A rizsben több a kalória.
-Nem mindegy? Rizs, rizs - mondta Zsolti.
-Nem mindegy, mert nézd - nyújtotta felé a telefonját. -Látod, mennyi különbség van?
-Nem.
-Ne legyetek már idióták! Éppen óra van, nem zavar? - üvöltötte el magát Kinga, Mádáy pedig berontott a terembe.
-Antai-Kelemen, most azonnal indulj az igazgatóiba - mondta ellentmondás nem tűrő hangon, a többiek értetlenül forogtak felém, és kérdezgették azt, hogy "most mi van?". -Neményi Arnold, indíts, te is fiam!
A távcsövével és a hallókészülékével követte az eseményeket, vagy mi?
Síri csöndben indultunk el az igazgató helyettes irodájába, majd mikor odaértünk biccentéssel jelezte, hogy foglaljunk helyet.
-Szóval. Mi is volt a folyosón ez az összekapás? -kezdett bele.
-Először is.. lehet egy kérdésem? - szólalt meg Neményi.
-Mondjad, Arnold.
-Maga honnan tudja, hogy összekaptunk a folyosón?
-Kedveseim - vicsorgott ránk. - Vannak embereim. Vagy mondjam úgy, hogy diákjaim? Antai-Kelemen, hallgatlak.
Most mit kéne mondanom? Hogy provokált, és ideges lettem, majdnem neki mentem, aztán Reniről áriázott, meg mit tudom én, aztán anyáztam?
Vagy elmondjam azt a változatot, hogy Neményi egy seggfej?
-Mondjad. Vagy elmesélem én - szólt oda Arnold.
-Csöndülj már, te seggarc - mondtam ki az első gondolatot ami eszembe jutott.
-Mit mondtál? - vonta fel a szemöldökét. Hah, már nem csak az én agyam kezd elborulni?
-Elnézést, megverhetem? - néztem rá Mádáyra.
-Verd meg nyugodtan.. de azután biztos, hogy kirúgatlak, Antai-Kelemen! - üvöltötte el magát. Még nálunk is lehetett hallani, fogadni merek.
-Bárcsak kirúgnának - csúszott ki Neményi száján.
-Amíg van értelme itt maradnom, addig úgysem rúgatom ki magam.
-És mégis mi értelme van, hogy itt rontod a levegőt?
-Mi értelme van annak, hogy megszüle..
-Csend legyen már! - kiabálta el magát Mádáy. -Elég legyen! Ha valamelyikötők nem kezd el mesélni, mind a kettőtöket kirúgom!
-Miért olyan rohadt fontos ez? Nem lehet elintézni egy beírással? - vontam vállat.
-Az én átlagom le ne rontsd, a tiédnek meg úgyis mindegy - akadt ki Neményi.
-Tudod mit? Elmesélem - néztem rá mosolyogva. Úgyis ő jön ki belőle szarul. -Neményi provokálni kezdett, én meg.. szóval kezdett elborulni az agyam. Aztán mikor észrevette tovább provokált, és ez engem nem érdekel, szóval viszlát - intettem, majd kifelé igyekeztem.
-Nem mész te sehova, fiam! Hogy lehetsz ennyire pofátlan?
-Pofátlanul neveltek - vágtam rá vigyorogva.
-Na, most menjél ki innen - szólt rám. -Neményi, te pedig maradj.
-Vissza se jövök - intettem utoljára egyet, aztán a termünk felé sétáltam. 2 perc volt még az órából, azt meg remélhetőleg kibírom..
-Kit fognak kirúgni? Hallod, rohadt durva volt, innen hallottuk az üvöltözést - néztek rám a többiek kérdőn.
-Senkit. Senkit nem fognak kirúgni.

🗝

 Reni szemszöge 
Nem tudtam, mi történt, és ez egyszerre volt aggasztó, és ijesztett meg.
Suli után mikor hazafelé sétáltunk, megkérdeztem, amit már szünet óta meg szerettem volna.
-Mi történt Arndolddal?
-Semmi. Ha akarja, elmeséli.
Hosszasan néztünk egymás szemébe, nekem meg gombóc keletkezett a torkomban. Ha kirúgják, nekem annyi. Nekünk.
-Rólam volt szó?
Sóhajtott egyet, és bólintott. Ajjaj.
-..akarom tudni? - nevettem el magam idegesen.
-Én akarom tudni, mi volt Kingával irodalmon? - kérdezett vissza. Mégnagyobb ajajj. Elhúztam a számat, és gondolkoztam. Ha elmondom, akkor jó lesz majdnem minden. Vagy nem.
*throwback*
(ezt a részt nem írtam bele egyik részbe sem, de most itt van🧸)
-Miért akarsz vele szakítani? Elment az eszed?
Üvöltözött, csapkodott, én meg bőgtem. Szombat délután.. Mindenkinek más.
-Nem tudom.. Arnold.. miért csinálja ezt?
-Mert nem tudja felfogni, hogy két ember szereti egymást! Nem szoktad látni, hogy néz rád? - kérdezte indulatosan.
-Nem. Miért, hogyan?
-Tényleg ennyire hülye vagy? Na, jól van, szedd össze magad, nekem van jobb dolgom is! -mielőtt kiment volna, utána szóltam.
-Kinga! - mondtam, mire rám emelte végre a tekintetét. -Köszönöm.
-Ne nyálaskodj.."
~
-Nem tudom.. Arnold, miért akarja ennyire, hogy szakítsak veled?
-Mert egy seggfej. De nem adom meg neki ezt az örömöt.. Túl régóta vártam, hogy összejöjjön, nem fogom hagyni, hogy közbeszóljon.
Ez a kijelentése meglepett, és nem tudtam mit mondjak. A szavak ide kevesek. Vagy nem?
Hogy lehet valaki ennyire bizonytalan? Még abban sem vagyok biztos, hogy 15 éves vagyok. Tényleg, biztos, hogy 15 vagyok?
Felé hajoltam, és megcsókoltam.
Szeretem Cortezt. <3

🗝

Négy óra körül csengettek, és legnagyobb meglepettségemre Arnold volt az.
-Szia! - köszöntem neki, amire meglepődött.
-Azt hittem, utálsz.
-Nem utállak, csak... rosszul esik.
-Mondanom kell valamit. - nézett a szemembe.
-Rendben. Hallgatlak.
-A jövő évemet párizsban fogom kezdeni - mondta. A legjobb barátom párizsban, a világ másik végén? -Nem akartam elmondani év végéig, de.. mielőtt túl késő lenne.
-Ez.. komoly? - kérdeztem, a könnyeimmel küszködve.
-Ne sírj - mondta, és letörölte a könnycsepet az arcomról.
-Fogunk beszélni?
-Persze, milyen kérdés ez? - mosolyodott el.

___________________
Mai nap: 5/3
Arnold párizsban, Cortezzel minden rendben.. vegyes érzelmek ezek.

[következő rész tartálmából:
-Szeretlek - nyögte ki, mire kikerekedett szemekkel bámultam rá.
-Hát.. majd elmúlik - legyintettem, mire megcsókólt. Azonnal hátra ugrottam, és a többiek tekintete lyukat vájt a hátamba. Pedig most minden rendben volt. ]

Itt haljak meg, ha négy napon belül nem hozok részt

Remélem tetszett ez a rész is🧸❤️

Szjg Másképp Where stories live. Discover now