Szjg Másképp

Január 7., péntek

Ma felvettem az egyik új farmerom, egy új pulcsival együtt. Raktam fel magamra szempillaspirált, meg korrektort.
Negyed nyolckor leszaladtam a lépcsőn.
-Elvigyelek? - kérdezte Krisztián, miközben a Conversemet kötöttem.
-Nem, mert itt van Cortez is. De köszönöm - mosolyogtam rá.
-Mint mindig - legyintett. -Vagyis. A héten. Érted.
-Igen - nevettem fel. -Szia!
Kisiettem a kapun, Cortez pedig a kerítést támasztva várt rám.

🖇

Durand bejött a terembe, dolgozatokkal a kezében.
-Nemár, most télleg' dogát írunk? - kérdezte Ricsi.
-Agyi, vagy látás sérült vagy? Mit gondolsz, idióta, a suli alaprajza van a Durand kezében? - förmedt rá Kinga.
-Nyugodj már le, ló, egész nap a nyerítésed hallom - szólt rá Zsolti.
-Mi az, hogy ló?? Tudjad kivel beszélsz! Ès ha mégegyszer így hívsz..
-Akkor mi lesz? Megint megalázol a többiek előtt az udvaron? - röhögte el magát kínosan.
-Akár.
-Szánalmas vagy. Akarat kérdése, hogy mennyire vagy seggfej - vont vállat, én pedig a szám elé kaptam a kezem.
-Tényleg? Ha nagyon akarod kilöklek az ablakon, de csak ha nagyon akarod!
-Miért szeretsz másokat megalázni?
-Mert én élvezem!!
-Aha, jó, akkor élvezd tovább, de engem hagyj ki ebből - vont vállat megint.
-Tudod mit? Nélküled sokkal jobb lenne az életem.
-Akkor nézz levegőnek? Én is annak akarlak nézni, de tudod, nehéz, hogyha sose tudod befogni a pofád!
-Nem vagyok ló, mert csak annak van pofáj.. hogy merészelted? - üvöltötte el magát.
-Halljátok, nem akarok beleszólni, de Durand többször is próbált...
-Renáta, egyszer fogd már be! Tudod milyen fárasztó hallgatni a szenvedésed minden egyes nap? - kiabált rám. -Nem, nem tudod, mert igazából te csak sajnáltatni tudod magad, pedig nincs is miért.
-Hé, azért azokat a dolgokat ne mondd már el! - vágtam közbe.
-Jó, inkább fogd be, mert senkit sem érdekelsz! - legyintett dühösen.
-Állíts már magadon! - szólalt meg újra Zsolti. -Menj, azt inkább hűtsd le magad. Na, itt vagy még?
És asszem elment mosdóba, én meg inkább nem mentem utána.

Miután kicsengettek franciáról éppen a táskámba pakoltam el, amikor Zsolti, és a rockerek álltak meg a padom előtt.
-Öö. Igen?
-Reni, segítesz a matekban? Naa, légyszi. Csak mert tézét írunk - kérlelt Andris röhögve.
-Jó -egyeztem bele. Hoztak székeket, és a padom köré ültek, a többiek meg.. hát, volt közönségünk.
-Szóval. Ez itt derékszög, és 90 fokos - kezdtem bele.
-Már hogy lenne 90 fokos? Tél van! - szólt közbe Zsolti.
-Nem, a szög kilencve..
-Én tudom! A globális felmelegedés miatt - mondta Andris.
-Na jó, feladom - mondtam, a többiek meg megállás nélkül röhögtek.
-Ne. Na szóval. Ez itt mi?
-Az ott a gyök..
-Jó, tudod mit? Úgyis egyes lesz - szólt közbe Robi.
-Hadd mondjam már végig! Ezért akartam nektek segíteni? - ráztam meg a fejem.
-Nem. Téged csak a minyon meg a forrócsoki motivált - röhögött fel Zsolti.
-Van minyon és forrócsoki? Hol?
-A büfében. Majd egyszer meghívlak - ölelte át Andris fél karral a vállam.
-Kösz, ez nagyon megtisztelő - bólintottam.
-Ugye?
-Tudod mi lenne még megtisztelőbb? - kérdezte Robi.
-Na, mi? - sóhajtottam fel. Remélem nem valami olyan hülyeséget, hogy esetleg hajat akarnak kóstolni.. remènykedhedtem volna jobban. Idióták.
-Remélem nem valami hülyeséget mondasz -  szólt közbe Cortez.
-Én azt remélem, hogy nem reménykedsz túlságosan - mondta Zsolti, mire kitört belőlünk a röhögés.
-Megkóstolhatom a hajad? - kérdezte Andris.
-Mi van? Fúj, meg ne próbáld! - álltam fel a székemtől, de hiába, a rockerek.. szerintem agyi betegek. Megnyalták a hajam!!!! Fúj már!
-Ti betegek vagytok - röhögött fel Ricsi, Dave pedig videózott.
-10/B! Miért hallok rátok panaszt? - lépett be Mádáy a terembe.
-Mert van füle - vágta rá Andris.
-Ne húzd ki a gyufát, fiam!
-Gyufa, hol? Adsz egy szálat, Virág, buszjegyre kéne - szólt Robi, mi meg felröhögtünk.

🖇

Nem volt jó ötlet kikészíteni Mádáyt, mivel izomlázunk van. Legalábbis nekem. Elkezdett esni a hó, nekünk pedig lapátolni kellett. Hm.
-Reni, tudunk váltani pár szót? - kérdezte Virág, mire sóhajtottam. Annyiszor elutasítottam, a leveleit nem fogadtam el, nem szóltam hozzá.
-Igen.
-Nagyon sajnálom! Nem alszol ma nálunk, és mindent elmesélek?
-Hát. Jó. És én is - mondtam, mire a nyakamba ugrott, és elterültünk a hóba. Felnevettünk, aztán.. tovább lapátoltunk. :)

__________________
Kinga: 5/1 nem tudom mi ütött belé.
Zsolti: 5/4 azért kiállt magáért.
Lapátolás: 5/1 leszakad a kezem. És nem érzem!
Virág: 5/5* végre kibékültünk, és együtt töltjük a hétvégét!
Cortez: 5/5 <3!