Január 4., kedd

5.7K 152 42
                                    

(Reni szemszöge)

Nem tudom, mi van Cortezzel, de esküszöm, hogy meghülyült.

Vagy én nem tudom.
De akkor kezdem onnan, hogy mikor kimentem a kapun, Cortez állt ott. Meglepetten néztem rá.
-Mi az? Nem mehetek a barátnőmmel együtt szemetet szedni? - kérdezte, mire kitört belőlem a nevetés.
-De, persze. Viszont..  nem úgy volt,  hogy titokban tartjuk?
-Miért, és kiért is? - ráncolta a szemöldökét.
-Nem tudom. Viki?
-Nem érdekel, mit gondol. És az sem, amit mások - húzott oda magához, és megcsókolt.
Összekulcsolt kézzel sétáltunk le a dombon, vagyis én inkább csúszkáltam, mivel a tornacipőm alja.. meglehetősen nem téli cipő. Nem volt hó, viszont néhol volt jég, amit nem tudtam kikerülni.
-Miért nem hordasz bakancsot? - kérdezte szórakozottan.
-Nem tudom. Kényelmetlen, és nem szeretem.

Remegő gyomorral pillantottam meg a többieket, és előszőr azt láttam, hogy Zsolti elkezdi löködni Davet, erősen magyaráz, majd felénk néz, aki a döbbenettől kiejti a kezéből a telefont, majd kiáltozni kezd, és végül.. sírni? Valami hasonló. Újra vigyorogni kezd, Ricsi is követi Dave példáját. Mármint a vigyorgást. Zsolti banánja a földön, és Kinga pedig felvont szemöldökkel figyel. Virág pedig meglepetten állt.

-Ti veletek meg mi a szar van???? És mi erről miért nem tudunk?? - támadott le Dave, mikor odaértünk.
-Nem egyértelmű? Egyébként, mostmár tudsz róla - mondta Cortez.
-De.. mikor? És hogy? És mi vaaan? - nézett Zsolti döbbenten. Cortezzel össze néztünk, és a tekintetemmel azt üzentem, hogy "én biztos nem mondom". Biccentett, hogy mondjam, mire megráztam a fejem.
-Jó. Szóval? - kérdezte Kinga.
-Szilveszter - nyögtem ki nagy nehezen.
Azonnal letámadtak a többiek minket, kiabáltak, hogy ők erről miért nem tudtak egyből, "durcáztak" (legalábbis Zsolti kijelentette, hogy most ezt csinalják..felőlem.).
Mikor bementünk a suliba nem egy lány bámult meg.
-Rentai, és Antai - Kelemen! Borzasztóan örülnék, ha iskolán kivűl szeretnétek egymást ennyire! Pósa, elmondtam már, hogy nem vicces zokni papucsban járkálni szünetben, örülnék, ha befejeznéd ezt a szokásod! - nos, igen, Ricsi újabban ezzel szokta szórakoztatni magát, és minket is. És néha még engem is rávesz!!! Mint ma. A táskámban lapul a strandpapucsom. :) - Nagy Zsolti, nem állatkertben vagy, hanem az iskolába, nem akarok rád több panaszt hallani! Felmayer, te meg... add ide azt a telefont!
-Nem - felelte, mire kitört belőlünk a röhögés, Mádáy pedig elindult felé.
-Telefont! - üvöltötte Mádáy.
-Nem kapsz - kiáltott fel ijedten Dave, és elfutott. Mádáy meg utána.
Az egész aula zengett a röhögéstől, majd a termünk felé igyekeztünk.

Óràk után Mádáy lépett be a terembe.
-10/B! Ma lefogjátok szedni a karácsonyi díszitést! - közölte szigorúan.
-Azt nem keresztkor kell? -kérdezte Ricsi.
-Nem érdekel, ma fogjátok leszedni! Na, nyomás, mire vártok?
-Az vízkereszt - súgtam mosolyogva Ricsinek, mire legyintett.
-Kereszt, víz. Ugyan az - felelte, mire kitört belőlünk a röhögés.
Az udvaron a fiúk leültek a padra, merthogy ők "biztos nem fognak segíteni".
Én szerencsétlenkedek a 155 centimmel, azzal az égősorral ami kb. 175 centi magasan van. Aha.
-Segítsetek már! -szóltam rájuk.
-Biztos hogy nem - mondta Dave.
-Szeretsz rajzszöget enni? - vigyorogtam rá erőltetten.
-Mióta vagy te ilyen agresszív? -nevetett fel, majd oda sietett segíteni Virágnak.
-És ti? Mire vártok, tapsra? - sóhajtottam unottan.
-Én most pihenek. -felelte Ricsi.
-Tényleg? Szerinted, csak úgy merő kíváncsiságból. Ez engem hol érdekel? 155 centi vagyok és én szerencsétlenkedek vele, te meg vagy kábe 180 és simán feléred! Fú. Ne idegesítsetek fel, köszi.
-Jó, nyugi már, akkor megyek -állt fel Ricsi is, és nekiállt ő is "dolgozni".
-Egyesével kell elmondanom mindegyikőtöknek? -förmedtem rá a rockerekre, Zsoltira, és Cortezra is. A barátom, de ez rá is vonatkozik.
-Na, nyomás, Zsolti, te is, menjetek már!! Cortez.. légyszíves.
Csak sikerült. Mióta lettem én ilyen agresszív, és.. na mindegy.
-Túl sokat vagy a lóval - jelentette ki Zsolti, mire felnevettünk. Igaz.

Öt órakor végeztünk, és haza is indultunk, Cortezzel. Valahogy érzem, hogy Arnold beszélni akar majd velem.
Miután hazaértem nekiálltam tanulni, leckét írtam, és észre sem vettem, hogy már kilenc óra.
Lesunnyogtam a konyhába, és összedobtam egy szendót, mikor üzenetem jött.
Cortez üzenete: jó éjt, aludj jól
Reni üzenete: neked is💜
Ja, tényleg, hívott, de tanultam. Vajon anya is berontott a szobámba? Na mindegy, nagyon bele voltam merülve az irodalomba. Meg a töribe. És a fizikába. Meg blablabla..

Irodalom | 5/5* nagyon szeretem az irodalmat.
Cortez | 5/5*** nagyon szeretem.
A farmom | 5/2 csekkoltam lefekvés előtt a virtuális farmom. Nagyon rossz állapotba volt minden.
Szóismétlés | 5/1* komolyan leírtam háromszor egymás után, hogy "nagyon"? Argh.

Szjg Másképp Where stories live. Discover now