Szjg Másképp

Március 3🥰 (1)

Cortez szülinapja!!! Már vártam ezt a napot, komolyan. Az első barátom 17. születésnapja!
Vasárnap ebéd előtt Kingáék hazamentek, én pedig újra teljesen önmagam lettem. Nagyon hálás vagyok nekik.
Nekiláttam Cortez tortájának, előző héten minden egyes boltot bejártam, hogy kaphassak olyan papírt amit a tortáta szoktak tenni. Mindent beleadtam ebbe a tortába, hogy tökéletes legyen. Arra a papírra azt kértem, hogy az a kép legyen, amikor éppen nevetek (Cortez tehet róla), rajta van még Ricsi, Cortez nagyszülei, na meg persze ő is.
Nagyon remélem, hogy ízleni fog neki. Egyébként én sem hittem el, de találtam kólás tortát... Hm.
Összesen 9 órába telt, hogy meglegyen végül a torta. Hm.
Kora reggel elkészültem, az új rózsaszín ingem betürtem a nadrágomba, tettem fel szájfényt, szempillaspirált, a hajam kiengedtem, és amikor a tükörbe néztem, elégedett voltam. Újra, a régi Reni nézett vissza rám.
Felkaptam a táskám és a kabátom, majd a tortát a kezembe véve elindultam Cortezék felé. Beszéltem a nagymamájával még tegnap, hogy tartsa fel reggel, úgyhogy az nem történhetett meg, hogy összefutok vele útközben.

-Csókolom! - köszöntem halkan, mikor Cortez nagymamája ajtót nyitott.
-Boldog szülinapot!! - mondtam miután beértem az étkezőbe.
Olyan meglepettnek még életemben nem láttam, mint amilyen akkor volt.
-Kólás torta.. Sokat dolgoztam vele, szóval nagyon remélem, hogy ízleni fog - vigyorogtam.
-Hát.. Kösz - tárta szét a karját, majd magához húzva megcsókolt.
Cortez nagymamája letette az asztalra a tortát, majd mosolyogva nézett ránk.
-Annyira jó titeket ilyen boldognak látni! - szólt meghatottan, mire mindketten vigyorogni kezdtünk.
-Na menjetek, mert elkéstek, suli után megünnepeljük! - mondta. Megvártam amíg Cortez felveszi a cipőjét és a dzsekijét, majd én is összehúztam a kabátam.
Kézenfogva elindultunk a sulira, felkészülve, hogy mi vár ma Cortezre. Vagyis én nem tudom minek készülök fel, de mindegy.
-Mi ez az új stílus? - kérdezte, én pedig elvörösödtem.
-Hát, igazából újra a régi akartam lenni - vontam vállat.
-Emlékeztet, amikor kilencedikben bedobtad az ötletet, hogy toljuk össze a padokat. Aztán kikosaraztál - húzta el a száját elmélkedve.
-Hogy én kikosaraztalak? Mikor? Amúgy is.. Inkább te - védtem magam. Még hogy én..?
-Amikor inkább Neményi mellé ültél, vagy mondjuk mikor lemondtad a garázst, esetleg  a plázában csak úgy elsétáltál mellettem, vaagy, mondjuk, amikor koncertünk volt! El sem jöttél, pedig írtam neked.
-Mindenre volt okom!
-Halljam - biccentett.
-Öö. Jó. - torpantam meg. -Azért ültem Arnold mellett, mert melletted alig mertem levegőt venni, még mindig így van! És Ricsi nem akart vele ülni, hanem veled. A garázst azért mondtam le, mert fellépésem volt. Komolyan. Én szívesen elmentem volna! Azért sétáltam el, mert.. az a lány idegesített. És... anyu nem engedett el, mert már le volt szervezve egy vacsi.. tudod mennyire meg voltam őrülve, amiért meghívtál? Miután összejöttél Vikivel, mindig utánad epekedtem! Kinga tudod hányszor lekevert? De komolyan. 11-ig számoltam... utána már nem.
-Hogy érted, hogy alig mersz levegőt venni? - kérdezte értetlenül.
-Ah, Cortez. Úgy, hogyha még nem vetted volna észre, akkor teljesen szerelmes vagyok beléd! - sóhajtottam, majd miután felfogtam mit mondtam, zavartan a Conversem pásztáztam.
Felemelte az állam, majd hosszasan megcsókolt. Ez akkor azt jelenti, hogy ő is? Gondolom.
-Egyébként.. ha ez megnyugtat, én is voltam ideges - vont vállat, mire felnevettem.
-Sokkal nyugodtabb lettem. És... a szüleid?
-Éjfélkor felhívtak skypeon, ahogy azt szokták. Kapok tőlük pénzt, és boldog szülinapot - közölte mintha ez megszokott lenne.
-Nem jönnek haza? - biggyesztettem le a szám.
-Nem. Csak két dolgot akarok.
-Mégpedig?
-Hogy ne legyen nagy felhajtás, és téged - mondta, én pedig rámosolyogtam, majd adtam neki egy puszit.
-Egyébként tetszik a torta?
-Aha. Főleg a kép. Mennyit szenvedtél vele?
-Nekem nem volt szenvedés.. de egyébként 9 órát. Megérte.
-Kösz - szólt őszintén.
-Ugyan. Természetes - mosolyogtam rá.
-OTT A SZÜLINAPOOS! - üvöltötte el magát Ricsi, amikor megpillantott minket. Cortez felröhögött, aztán megköszönte.