Huszonnegyedik

1.8K 130 13
                                    

A cég tulajdonosa, akinek a nevét már elfelejtettem, a terem közepén várt rám

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

A cég tulajdonosa, akinek a nevét már elfelejtettem, a terem közepén várt rám. Próbáltam figyelmen kívül hagyni a fotósokat, akik minden lépésemet figyelték. A kezemben található pezsgőspohárral biccentettem feléjük és elegáns lépésekkel sétáltam a kínai férfi felé. A hely elegáns volt. Én túlzásnak találtam. Miért? Azért, mert az erkélyen található korlát halvány lila fényben világította meg a fal helyett, átlátszó üvegből épített épületet. A teremben halk zene szólt, politikusok, modellek, színészek, de még zenészek is jelen voltak a partin. Elképesztő volt! Próbáltam nem kimutatni, de csak ámultam és bámultam. A vicces az volt, hogy díszvendégként kispályásnak éreztem magam, holott részben az én tiszteletemre rendezték a partit. A rendezvény fő témája még is csak az új parfüm márka volt. Előkellő és befolyásos cégeknél ez így működik. A terméket a piacra dobás előtt bemutatják, mintha valami film vagy személy lenne. Nem értettem, hogy egy márka miatt mi ez a felhajtás. A szerződésemben is azt írtam alá, hogy tudomásul veszem, hogy a készült képeimmel képviselem és reklámozom a dark diamond legújabb márkának az Isten tudja már, hogy milyen nevű drága termékét. Tehát ez egy név a márkában. Egy új márka piacra dobása mindig nagy vizet kavar. A megálmodója kizárás alapon a reklámkampány miatt hozta létre ezt az előkellő puccos partit. Csak homályosan láttam a színfalak mögé, de biztos voltam abban, hogy így több emberhez eljut a hír.

Pókerarcot öltöttem magamra és a lesifotósok szeme láttára fogtam kezet a kínai fickóval. A kamerák megállás nélkül vakuztak és az arcomba világítottak, ezért enyhén lehunytam a szemem. Kék szem! Értitek? Kék!!

- Mr. Baker! Mindenkit megtisztel a jelenlétével - tárta szét a kezét, mintha most akarná bemutatni a birodalmát. Múltkor említettem a sikeresebb és gyorsabb együttműködés lényegeként a dicsérést. Most is ehhez a tervhez nyúltam hozzá. Szerettem volna már tovább állni!

- Lenyűgöző! Igazán kitett magáért! Izgatottam várom, hogy a feltárja mindenki előtt a készült fényképet - pillantottam a fekete vászonnal letakart képre. A cég tulajdonosa mosolyogva a szemöldökét ráncolta.

- Hát a menedzsere?

- Üzleti útra ment, külföldön van - ez igazából igaz volt. Bob szigorúan kötötte a lelkemre, hogy ha bármiféle hülyeséget fogok csinálni, akkor kitépi a nyelvem és felragasztja a homlokomra és akkor nem fogok tudni többet énekelni. - De sajnálatát küldöm, hogy nem tud itt lenni. Ő is szeretett volna jelen lenni eme... pompás és kellemes eseményen - miközben halk zene szólt a háttérben, én tovább beszélgettem a tulajdonossal. Az egyik kezemben a poharamat tartottam, másik kezemet a nadrágom zsebében, és miközben a hölgyek kuncogva sétáltak el előttem, én a tekintetemmel egy embert kerestem a tömegben. A híres emberek sétáltak és az asztalok mellett ácsorogva beszélgettek. A poharak és pezsgők fogytak, a pincérek egymás után fordultak a sarokban található pult és a terem vége közt. Nevetések és kellemes történetek töltötték be a helyiséget. És miközben Saraht kerestem, próbáltam természetesen viselkedni, de soha nem felejtem el azt, ami a liftben történt. Nem elég, hogy a melle elrabolta a figyelmem... de úgy megütötte a farkamat, hogy biztos voltam abban, hogy egész este az érintésemen fog gondolkozni. Na meg persze én is azon, hogy újra megüthetné csak kevésbé erősen, mert ha hiszi, ha nem... érzékeny. Úristen! Micsoda szöveg! Úgy gondoltam, hogy lehúzom a maradék pezsgőt, közben megpillantottam Saraht. Az egyik recepciós lány mellett ácsorgott és vihogva itta az alkoholt. Az arca kipirult volt, néha hangosabban nevetett a kelleténél. Azt hiszem, hogy nem keveset ivott. Sarah... nem vagy biztonságban olyan fiatal férfiak közt, akik minden percben feléd néznek. Leszek én a megmentőd! De mielőtt hozzá sétáltam volna, a cég tulajdonosa elkezdte a beszédét. A félhomályt átvette a világosság és mindenki egy ember felé pillantott. A kínai részletesen megköszönte, hogy mindenki megjelent ezen a különleges eseményen. Mivel érintett voltam, ezért a kamerák előtt sziszegve sétáltam mellé. Rengetegen néztek minket, ezért kicsit izzadt homlokkal mosolyogtam. Pókerarc, Aiden! - És szeretném megköszönni a díszvendégünknek, hogy eljött. Továbbá szeretném kifejezni hálámat a sikeres együttműködés miatt! - összeráncoltam a szemöldököm. Ez új dolog! Mi történik? Bob... hehe ennek szerintem nem így kellene lennie! - A cég nevében és szerény jómagam jóvoltából fogadja elismerésünket... - és ekkor történt, hogy lehúzta a fekete vásznat. - Aiden Baker elnyerte 2020 legjobb férfi illatja címet! - vigyorogva kezet fogtam vele és a fotósok előtt átvettem tőle a kicsi arany keretű képet. A kép egy átlátszó üvegből állt. Az üveg felületére szürke színnel az arcom vonásait gravírozták bele, illetve alá volt írva a cím és a dátum is. A tapsolás közepette meglepődve fürkésztem a kezemben található díjat. „2020legjobb férfi illat cím?" Azt hiszem, hogy egy drogéria vállalattól ez nagy ajándék. Miközben tekintetemmel Saraht néztem azon gondolkoztam, hogy mit mondjak. A középpontban álltam, minden fény az arcomba világított. Ha nem koncentrálok akkor... hapcizni fogok!

|Te Vagy Az Egyetlen |Where stories live. Discover now