Színjáték ( Shawn Mendes fanfic)

Szereted még?

- Jó reggelit mindenkinek. - vonultunk kézen fogva a konyhába Shawnnal. Én a köntösömet igazgattam majd ahogy leültünk az asztalhoz minden szem rám szegeződött.

- Te sírtál az éjjel Cassie?- kérdezte Karen mire nyeltem egy nagyot.

- Sírtam?- néztem Shawnra.

- Álmodban azt hiszem. El is felejtettem mondani. Én is arra ébredtem, hogy sírsz, beszéltem hozzád de nem reagáltál és gondoltam álmodsz így picit megrázogattalak. Kinyitottad a szemed majd kezemet megfogva újra behunytad és aludtál tovább már csendben. - mondta mire nem nagyon tudtam mit mondjak.

- Rosszat álmodtál?- kérdezte Lia.

- Nos nem tudom, néha előfordul, most nem igazán emlékszem. Semmi nem rémlik. Elnézést kérek ha valakit felébresztettem.

- Jajj semmi baj , csak nem tudtam elképzelni hogy mi baj lehet, azt hittem Shawn csinált vagy mondott  valamit ami ezt váltotta ki belőled.

- Jaj dehogy. Bizonyára álmodtam.- mondtam és ugyan nem emlékeztem de tudom, hogy apámról álmodtam. Ez az álom már többször előjött, nem is álom, egy emlékkép. Hat éves lehettem mikor nagyon szerettem volna ha eljön az iskolába a nyílt napra de ő csak lerázta magáról a kezem és ott hagyott, elutazott. Egész hétvégén sírtam utána és anya sem tudott megvigasztalni. Talán pont az az alkalom volt mikor rádöbbentem hogy nekem valójában nincs is apukám. Shawn végig simított karomon.

- Minden rendben Cass.- mondta halkan. Bólintottam majd hozzá láttunk a reggelihez.

- Mi a tervetek mára gyerekek?- kérdezte Manuel.

- Cassie szeretné ha megmutatnék neki néhány helyet a városban így be viszem és körbevezetem. Kíváncsi hol is nőttem fel így napközben ezt csináljuk, nem valószínű hogy itthon ebédelünk de délután itt leszünk. Ha szeretnétek valamit közösen is csinálni.

- Arra gondoltam játszhatnánk Mutasd meg!- et. Lia ötlete volt szerinte Cassie is élvezné.

- Az mi?

- Olyan mint az Activity csak itt nincs körbe írás és rajz csak mutogatás.- magyarázta Shawn.

- Nos abban soha nem voltam jó.

- Akkor garantált a jó kedv. - nevetett Karen.

- Hát benne vagyok, miért ne. - mosolyogtam

Reggeli után felöltöztünk és rendbe szedtük magunkat majd Shawn bepattant apja kocsijába és elindultunk a városba. A belvárosban parkolt le és tovább gyalog mentünk. Az első állomás a sulija volt. Mesélt néhány történetet, hogy miket csináltak a barátaival, hogy milyen csínyeket követtek el a tanárok ellen. Jókat kacagtam. Az iskola után a közeli sport pályához sétáltunk.

- És ez az a hely ami sokat tudna mesélni ha lenne szája.

- Miért?- nevettem.

- Történtek itt dolgok. Ide jártunk focizni és kosarazni is a srácokkal, és néha itt lógtunk a lányokkal is, első csók, khm...

- Itt volt az első csókod?

- Igen.

- Ez cuki.

- Ja, kis pattanásos tini voltam még..

- Most is tini vagy csak pattanások nélkül.- vigyorogtam.

- Igazán?- nevetett majd elkezdett csikizni. Olyan pontot talált oldalamon amiről nem is tudtam hogy csikis és mikor erre ő rájött nem lehetett leállítani így elkezdtem futni előle. Még jó hogy torna cipőt vettem fel mert valami magas sarkúban ez nehéz lett volna, de szerencsére elértem az egyik sarokban lévő labdatartó kosárig ami mögé befutva előnyhöz jutottam. Vagyis azt gondoltam mert csak egy pillanatra pihentem meg és már ott is termett mellettem és elkapva derekamat a vállára dobott.