𝔼𝕡𝕣𝕖𝕤 ℂ𝕤𝕠𝕜𝕠𝕝𝕒́𝕕𝕖́ |𝐓𝐚𝐞𝐊𝐨𝐨𝐤 𝐟𝐟| [B̶e̶f̶e̶j̶e̶z̶e̶t̶t̶]

🍫28🍓

"Még azt is Jimintől kellett megtudnom, hogy szerelmes vagy Taebe! -emeli fel hangját Joon"

Egyből Taere kaptam a fejem, aki hitetlenkedve nézett oda vissza köztem én Nam között.

-Kössz bazd meg. Sejtettem, hogy bármit elmondok Yoonak arról Jimin is fog tudni, de nem gondoltam volna, hogy ha még ő tovább is adja te mindent kiordítasz a nagyvilágba.

-Bocs. Ez csak kicsúszott.

-Ja. Kicsúszott. Mint mindig minden, nem? Bármit megtudsz rólam az "véletlen" kicsúszik a szádon. -dühödök fel egyre jobban. Igazából ezen kívül nincs nagyon titkom ami pedig mégis van, azt csak Hobi tudja és senki más. Sőt... Még ő se a teljes storyt. A lényeg, hogy kifecsegte Tae előtt.

-Oké. Nekem elegem van. Elmegyünk egy másik faházba. Úgy látszik ha itt bármi elhangzik köztük nem származik belőle jó. -jelentem ki dühömben, amit amint kimondtam megbántam, de már nem vonhatom vissza.

-Yoongi, Hobi, gyertek. -indulok meg a két másik fiúval. Vagyis csak egyel, mivel a menta nem jött utánam.

-Yoongs. Jössz vagy sem? -fordulok hátra a bétámhoz, aki Jimin kezét szorongatja, de válaszolni nem válaszol.

-Yoongi! Mondom gyere! Vagy inkább maradsz velük és tartozol NamJoon falkájába? Hátbaszúrsz? -kérdem a menta fiútól, kinek szemei kékek lesznek, majd lesütött szemekkel rázza meg fejét.

Lassan elengedi Jimin kezét és hátra se fordulva sétál ki Hobi után a házból.

-Tae? Te is velünk jössz? Lehetsz az új bétám. -ajánlom fel a zavarodott cukiságnak.

-Ömm.... -néz egyszer rám egyszer pedig Jiminre. Mi olyan érdekes azon a fiún?

Jimin aprót megrázta fejét. Hm... Tehát a vattacukortól várt választ.

-Ne rá hallgass. Dönts magad. Velük maradsz, vaaagy jöhetsz VELEM.-nézek rá szúrós szemekkel, hátha nagyobb befolyással bírok rajta, mint a fejet rázó.

-Ne..nem. -néz felém.

-Nem maradsz velük? Jó döntés. -fordulok sarkon győzedelmesen.

-Nem...nem megyek veled. -mondja szinte alig hallhatóan, mire hátra kapom a fejem.

-Mi? -kérdem nagy szemekkel.

-Maradok. -néz sárga szemeivel enyéimbe.

-Dehát...Elvettem a fájdalmad az imént. -próbáltam valami jó indokot mondani, ami miatt hozzám kellene jönnie.

-Mondtam....mondtam, hogy ne tedd...és Nam szedte ki a töltényt...

-Én meg... kockáztattam a saját és falkám életét azzal, hogy elmentem a keresésedre. -próbálok olyat mondani amiben a másik alfa nem tud felülszárnyalni.

-Azt...azt sem kértem. -hajtja le fejét az omega és orromba jut az élénk eper illata.

-Nem érdekel, hogy nem kérted! Miben jobb NamJoon, mint én!!? -kérdeztem szinte ordítva, amire összerezzent. Nem akartam megijeszteni...Csak...azt akarom, hogy velem legyen...

Tae már nem válaszolt kérdésemre, csak felemelte rám könnyektől lepett arcát és ismét fejet rázott.

Hogy is gondolhattam, hogy majd engem választ? Hogy a fenébe gondolhattam ekkora hülyeséget? Még szép, hogy a megfontolt és "érett" falkát választja, nem pedig minket, de majd meglátja. Bebizonyítom neki, hogy az én falkám ezerszer jobb, mint NamJooné.

-Rendben. Akkor maradj csak velük, de rám többet ne számíts. -dobom még hozzá a szavakat, amiket még nekem is fáj kimondanom, de nem sétálhatok úgy ki, mintha vesztettem volna bármit is. Nem veszítek már alfák ellen. Alfa vagyok. Eredeti alfa. Mindig nekem KELL nyernem. Nem hagyhatom, hogy ilyen gyengusz alfák ellenem nyerjenek, mint Nam. Nem hagyom magam ilyen könnyen.

-Gyertek. Megyünk a tancihoz. -intek a két kint várakozó bétának ahogyan kilépek az ajtón, majd meg is indulunk a tanár felé, hogy egy új szobát kapjunk.