🍫56🍓

772 69 66
                                        

NamJoon szemszögéből:

Tudtam, hogy merre kell mennünk így célegyenesen vezettem mindenkit minél messzebbre a vadászoktól és minél közelebb az otthonunkhoz.

Kook egy idő után nem bírta és így Tae vitte tovább. Igaz, hogy farkasként sokkal erősebbek vagyunk, de egy embert cipelni magunkon mégis csak kimerítőbb, így két óra futás után tényleg le kellett pihennünk, hisz már Taehyung is kifáradt.

Mind lepihentünk és a legtöbben be is aludtak viszont én nem tudtam. Nem is tehetem, hisz valakinek figyelnie kell arra, hogy veszélyben vagyunk e.

-Namie te is aludj egy kicsit. -dől vállamra Jin.

-Nem lehet. Én őrködöm. -feleltem.

-Majd őrködök én, de neked is kell pihenés. -túrt hajamba mondata közben.

-Jó, de még te se aludtál sokat. -nézek felé szomorúan. -Akkor te leszel fáradt.

-Áh, én fáradtan is csodásan nézek ki, szóval nem gond. -ránt vállat mosolyogva.

Végül belementem a dologba, de csak úgy, hogy ha felkelt maximum négy óra múlva és természetesen azonnal riaszt ha baj van.

Ez így is lett. Csak 4 és fél órát hagyott aludni.

-Jinie mondtam, hogy legkésőbb négy óra. -sóhajtok nagyot. De így a többiek és te is többet pihenhettél.

-Na jó, indulás. -kelek fel de a többiek ugyan úgy fekve maradnak. Oh, jaj mi lesz itt...

-Hobi kelj fel...-sétálok a fiú mellé, de még mindig mozdulatlan.

-Lám lám lám. -hallok meg egy már ismerős hangot. Jackson! -Úgy látszik a bétád nem figyelt eléggé és véletlen elszunyókált a nagy őrködésben. -vigyorog a képünkbe.

-Fiúk ébredjetek! Keljetek már fel! -rázom a többiek vállát, de semmi. Egyáltalán hogy találtak ránk ilyen hamar? Aludnak ezek?

-Nehéz lesz felkelteni ha farkasfű van a tüdejében. Egy ideig még csicsikálni fog, ahogyan nemsokára te is. -vigyorog továbbra is Jackson egy nyílpuskával a kezében.

-Jiho ébredj! -kúszom a másik alfa mellé, aki lassan kinyitja szemeit.

-Namie...én...én sajnálom...nem akartam elaludni...-könnyezik be Jin.

-Semmi baj. Inkább gyere segíts felkelteni őket. -hívtam magam mellé.

-Te tényleg ennyire értetlen vagy? Nem fognak felkelni. -nevet tovább Jackson.

-De minket akkor miért nem altattál már el? Miért nincs farkasfű kettőnkben? -nézek a vadász felé.

-Mert az idióta párod felkelt és el kellett bújnom, különben riaszt téged és eltűntök mielőtt kettőt pisloghatnék. Így hát hagytam, hogy mit sem sejtve felkeljetek. Így már nem tudtok menekülni. Ha bármelyikőtök is mozdul lelövöm azt a lányt. -mutat Jiho felé.

Baszdmeg... Kell egy terv... Valahogy el kell szöknünk előle...

Mivan, ha...

-És Jackson mond csak....Ilyenkor hol hagytad a kis barátaidat? -nézek a vadász felé.

-Azt hiszed elárulom hogy hol vannak? Mit érdekel az téged, úgyis oda kerülsz te is közéjük, csak annyi különbséggel, hogy te a cellába! Persze csak ha szerencséd van és nem nyírlak ki addig! -szegezi felém fenyegetően fegyverét. Óvatlan volt... A mondatából simán le tudtam szűrni, hogy egyedül van itt és a többi vadász egy táborhelyen. Még nem értek ide, csak ő.

-A..akkor meg fogsz ölni, ha ellenkezünk, igaz? -tartom fel két kezem a magasba.

-Látod okos vagy te. Az ébren lévők távolodjanak el a fekvőktől. -int oldalra, és lassan felemelt kézzel oda is álltunk. Én Jin és Jiho, aki útközben felébredt. Gondolom mivel alfa, így hamarabb kiürült a szervezetéből a farkasfű.

Jackson mellénk sétált és egy farkasfüves kendőt tartott magánál, amit az arcomhoz is érintett. Kb egy percig tartotta ott, majd elterültem a földön. Nem lélegeztem be egy kicsit sem. A tüdőm emelgettem, de nem vettem levegőt, viszont úgy tettem mintha kifeküdtem volna, így egy oldalba rúgás után továbbált Jinhez és rám már egyáltalán nem is figyelt.

Ahogyan Jinhez ért volna kinyitottam szemeim és lábát megfogva kihúztam alóla, így Jackson a földre esett.

A nyílpuska viszont mi kezében volt, ellőtt egy nyilat és egy fájdalmas kiáltás jelezte, hogy nem tévesztett sokat.

𝔼𝕡𝕣𝕖𝕤 ℂ𝕤𝕠𝕜𝕠𝕝𝕒́𝕕𝕖́ |𝐓𝐚𝐞𝐊𝐨𝐨𝐤 𝐟𝐟| [B̶e̶f̶e̶j̶e̶z̶e̶t̶t̶]Место, где живут истории. Откройте их для себя