𝔼𝕡𝕣𝕖𝕤 ℂ𝕤𝕠𝕜𝕠𝕝𝕒́𝕕𝕖́ |𝐓𝐚𝐞𝐊𝐨𝐨𝐤 𝐟𝐟| [B̶e̶f̶e̶j̶e̶z̶e̶t̶t̶]

🍫37🍓

Az ajtó kinyílt és négy nagydarab fószer jött be rajta és az a főnök szerű valaki, aki a múltkor is dirigált.

-Azt a rózsaszín bétát hozzátok, meg aaa... Legyen a bukott alfa. -mutat először Jiminre, majd rám.

A nagydarab fickók két felé váltak, azaz kettő jött hozzám kettő pedig Jiminhez.
Yoongi persze amint szerelme karjához értek, sőt, mikor már a közelében jártak morogni kezdett, de ez őket nem nagyon érdekelte. Könnyű szerrel húzták fel Jimint a földről, de ez nagyon nem tetszett Yoongsnak.
Szeme sárga lett, a teret pedig menta illat töltötte be, mialatt egyfolytában morgott.

-Eresszétek! -kezdi kitörni a láncok közül, amiken látszik, hogy bármelyik pillanatban megadhatják a szolgálatot és elengedhetik a vad omegát.

-Te veszett vadállat, remélem tudod, hogy ezzel nem mész semmire. -lép Yoongi mellé a vadászok vezetője, miközben int, hogy minket már vihetnek, így az engem és a Jimint tartó két-két ember meg is indul kifelé.

-Őt hagyjátok békén!!! -ordítja még mindig Yoongs, így hátra nézek felé, és látom, hogy éppen a góré szegény mentás farkasba szúr egy jókora injekciós tűt, mire az felnyüszít, majd lassan eldől. Pedig csak Jimint akarta védelmezni... Mit csinálhatott vele az az ökör? Farkasfű?

Ezután azt hittem kettőnket ugyan oda viszik, de tévedtem.
Egy folyosón vittek minket végig, majd Jimint jobbra vitték, engem pedig balra, ahol egyből volt egy ajtó, mit kinyitva egy kis helységbe érkeztünk.
A két fickó leláncolt, majd mint akik jól végezték dolgukat, elsétáltak.

-Mi a fasz? -néztem a maguk után bezárt ajtóra.

-Gyerek létedre elég rondán beszélsz, nem gondolod? -sétált felém a sarokból a dirigáló csákó. Mióta van ez itt?

-Mit akarsz?

-Beszélgetni. -ült le velem szembe egy székre.

-Beszélgess a haverjaiddal. Ha ki akarsz nyírni akkor ne csináld a hülye előjátékod, hanem tedd meg, ha meg mást akarsz, akkor mond ki egyenesen. -szögeztem le egyszerűen. Nem vagyok olyan idióta mint a filmekben lévők. Ha azt mondja valaki, hogy "beszélgessünk" akkor máris az életemért kezdek könyörögni. Nem akarok meghalni az biztos, de a vadászoknál nem számít a könyörgés vagy a szép szavak. Azért élnek, hogy minél több farkast nyírjanak ki, nem azért, hogy elkapjanak egyet vagy kettőt, majd egy elbeszélgetés után elengedjék.

-Oké. Tetszik a stílusod, tehát nem leszek veled olyan kemény. -mosolyodik el, miközben egy kést forgat a kezébe, ami szó szerint bűzlik a farkasfűtől. -Engem Jacksonnak hívnak. Téged? -kérdi kedvességet megjátszva.

-Nem tök mindegy neked? Vagy valahova felírod azoknak a farkasoknak a neveit, akiket kinyírtál? Ez valamilyen vadászos szokás?

-Áh, dehogy. Az olyan lenne, mintha a szextársaimat tartanám számon. Ez beteges. Viszont ha ennyire érdekel a hátamra tetováltattam a legszebb zsákmányom. Persze holtan. -fordul meg mielőtt válaszolhatnék, majd veszi le a pólóját.

....

Oké.

Most van három lehetőség.

Az első:
Szar a tetoválója és valamit nagyon elbaszott.

A második:
Az ott kurvára az anyám a pasas akarom mondani Jackson hátán, ha egyáltalán tényleg így hívják.

A harmadik:
Anyámnak van egy eltitkolt ikertestvére.

Na most ha a második lehetőség akkor én esküszöm, hogy kinyírom ezt a fickót, ha az életembe is kerül.

Sosem bírtam anyámat, mert szigorúnak véltem, de... De halála után rám maradt a naplója, amibe régebben írt, én pedig elolvastam. Ez volt az ami megváltoztatta a véleményem róla. Csak engem féltett. Egész életében mindent értem tett és én... Én sosem voltam hozzá kedves... Nem érdemeltem meg...