Katarzis - Cole Sprouse fanfiction

Happy end

-Cole? -néztem fel rá, miközben fejemet még mindig a mellkasán nyugtattam.

-Hm? -dörmögte.

-Rendesen szarul érzem magam -nevettem fel. -Ezen a szerencsétlen ágyon még egy napot sem tudtam aludni, de már szexeltem rajta...

-Jézusom -horkant fel röhögve. -Na jó, igazad van, a helyedben én is jó szarul érezném magam. Ezért tutira a pokolra kerülsz.

-Hééé! -csaptam rá a mellkasára. -Neked támogatnod kéne engem, nem pedig tovább alázni -kuncogtam.

-Miért? Végülis alig pár órája laksz itt, és már... -kezdte szórakozottan, majd szórakozottan befogtam a száját.

-Ki. Ne. Mond... -tagoltam röhögve.

-Igenis asszony! -puszilta meg a kezeimet. -Na, szerintem nem ártana felöltözni, mielőtt a nevelőszüleid véletlen benyitnak, és ők maguk küldenek a pokolra először engem, és aztán téged is -nevetett, én pedig helyeselve elfogadtam ezt a csodás ötletet.

Alig telt el pár perc, nekiálltunk a tévében spongyabobot nézni, és egy hatalmas ajtócsapódásra rebbentünk szét. Pontosabban én ugrottam ijedtemben egy hatalmasat, Cole pedig attól pattant föl, hogy én felpattantam. Aztán mindketten hangos nevetésben törtünk ki, realizálva a szituációt.

-Most mi van? -kérdezte.

-Áááhh, tiszta bűntudatom van emiatt, a lelkiismeretem ki akar nyírni. Bocsi ha megijesztettelek.

-Mi az, hogy ha megijesztettél? Akkorát ugrottál, azt hittem valami baj van, a frászt hoztad rám! -horkantott szórakozottan.

-Na jó, hagyjuk, inkább menjünk le hozzájuk -ráztam a fejem kacagva.

Azt hiszem nem igazán gondoltuk át ezt az egészet. Mindketten kipirosodva, gyűrött ruhákban, kifulladva, kócos hajjal állítottunk a nevelőszüleim elé. Ez határozottan nem volt jó ötlet.

-Öhm... Nem akarom tudni -nézett végig rajtunk Natalie visszafojtott röhögéssel.

-Gyerekek -nézett végig rajtunk Edward is felvont szemöldökkel. Hát, az ő jófejsége itt egy pillanatra eléggé megingott, szerintem pontosan azt fontolgatta, hogy milyen módon fogja megölni Cole-t. -Mégis mi történt itt, párnacsatáztatok? -tette karba a kezeit szigorúan, miközben ő is pontosan jól tudta, hogy mi történt. Ajjajj...

-Edward hagyd már őket, fiatalok, hadd éljék az életüket -simította meg kedvesen férje vállát Natalie. -Mondjuk egy fürdés azért nem ártana mindkettőtöknek -horkant fel cinkosan kuncogva.

-De szigorúan csak egymás után! -fenyített be ismét Edward, ám most egy kicsit megenyhülni látszott a hangja.

Lesütött fejjel ballagtam vissza föl, de éreztem, hogy mögöttem Cole viszont alig bírja visszatartani a nevetést. Mikor beértünk a szobámba, nekiestem.

-Nemár, ez tiszta ciki, ne röhögj! -toltam le.

-Bocsi, igazad van... -komolyodott meg látszólag, mire megnyugodtam én is. -Pfff.... -szakadt ki belőle pár másodperc múlva a röhögőgörcs. Hát persze, köszönöm a támogatást és megértést.

Mivel valóban alaposan ránk fért egy fürdés, hagytam, hogy Cole menjen először, utána pedig én is gyorsan letusoltam. Úgy gondoltuk, itt akkor pont elég is volt az újdonsült lakásomban együtt töltött idő, nem húznánk tovább szegény Edward idegeit, szóval búcsút intettünk egymásnak Cole-al. És ekkor történt, hogy úgy gondoltam megbombázom a csajokat az üzeneteimmel, hogy mi történt köztünk alig egy órája.

Jasmyyy:

,,Halljátok, nem fogjátok elhinni mi történt!"

Madison körülbelül pár másodpercen belül válaszolt is.

Maddyyy:

,,Na mi van csajszi?"

Nem sokkal később Amber is csatlakozott.

Ambyyy:

,,Mondd már, tökre izgulunk, olyan uncsi itt még mindig!"

Jasmyyy:

,,Képzeljétek! Megtörtént!"

Ambyyy:

,,Mivan? Mi?"

Maddyyy:

,,Úristen, ugye az amire gondolok?!😍😏"

Jasmyyy:

,,Lefeküdtünk Cole-al!"

Maddyyy:

,,VÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ ÚÚÚÚÚÚÚÚRISTEEEEEEEEEN!!!!!😍😍😍😍😍😍😍😍"

Ambyyy:

,,Hűűű, gratula Jasmine!😀 Mesélj, milyen volt?"

Jasmyyy:

,,Uhf, brutál durva! Az elején még borzasztó volt, mert nagyon fájt, aztán egyre jobb lett."

Maddyyy:

,,VÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!!!😍😍😍😍😍😍😍😍😍"

Nos, igen... Úgy néz ki Madison-t sikerült szótlanná tennünk. Vagyis inkább túlságosan rajongóvá.

Jasmyyy:

,,Viszont a nevelőszüleim rájöttek... Borzasztóan ciki volt😂"

Maddyyy:

,,Na jó én komolyan beszarok! VÁÁÁÁÁÁÁ ATYASZENTJÓÚRISTEN!!!!😍😍😍 Én vagyok a legnagyobb rajongótok, rohadt mód shippellek titeket! VÍÍÍÍÍÍÍÍ!!!😍😍😍"

Jasmyyy:

,,Akartok róla élőben beszélni?😀 Ma már inkább nem mennék sehova, de holnap mindenképp meglátogatlak titeket❤"

Ambyyy:

,,Húúú, az nagyon szupi lenne, várunk!❤"

Maddyyy:

,,Ezaz csajsziiiiii, nagyon váruuuuuuuuuuuunk!!!😍❤ Aztán minden mocskos részletet kéretik elmesélni!😏😉"

Felnevettem Madison lelkesedésén. Annyira aranyosak, hogy így örülnek nekünk. Azt hiszem nem kétség, nekem vannak a világon a legjobb barátaim. Na meg persze a legjobb nevelőszüleim. És végül, de nem utolsó sorban, nekem van a világ legeslegjobb pasija. Az életem pedig kezd helyére állni. Nagyon is jó irányba... És azt hiszem, ez így ennyi év után mostmár így is van rendjén.

///Nyugika srácok, ez még nem a legvége :D Egy epilógus még hátravan, hogy azért rendes lezárása legyen, meg minden meg legyen magyarázva. Nem akartam ezt így lespoilerezni, de feltételezem ti is sejtettétek hogy mostmár lassan itt a vég. Na meg ez a cím amit adtam a résznek😂 Komolyan semmi más ötletem nem volt. Nem akartam hogy ,,Neeee vége van?" kérdésekkel bombázzátok ezt a komment szekciót😂 Ezért most inkább megmagyarázom. Na mindegy, majd még jövök, sziasztok😀❤///