- Hé Camden - sietett hozzám Finn. Ezen meglepődtem, mondhatni lesokkolódtam.
- Hali - tűrtem el egy hajamba lógó tincset.
- Hát te? - kérdezte.
- Én.. hát én csak.. - dadogtam - szerintem beszélnünk kéne. - mondtam a végét egészen nyugodtan.
- Igen.. szerintem is - nézett el egy másik irányba.
- A tegnapról lenne szó - vettem nagy levegőt.
- Inkább menjünk be! Itt kint... nagyon hideg van - mondta. Feszült volt minden. Most jobban, mint máskor. Szerintem ennél kínosabb helyzet nem is volt. De tényleg. Bementünk a házba és már rögtön az ajtó előtt meg is álltunk. Nem terveztem sokáig maradni, csak ezt akartam vele megbeszélni.
- Szóval a tegnapi..Mi...- kezdtem el, de Finn a szavamba vágott.
- Miért fogtátok meg egymás kezét? - mondta el gyorsan.
- N.. nem én. Én nem is akartam. Finn most komolyan kinéznéd belőlem?! - értetlenkedtem.
- Nem.. vagyis. Nem tudom.. mostanában olyan más vagy. És... és nem tudom miért. Olyan bonyolult az egész. - kapott a fejéhez és ment arréb idegesen.
- Miért csókoltál meg? - vettem nagy levegőt és felé fordultam. Féltem a választól.
- Ne..nem tudom. Talán csak kíváncsi voltam, hogy mit érzek irántad. Ez csak egy ilyen próba szerűség Camden. Nem tehetek róla. - mentegetőzött, de én ideges lettem. Nem ezt a választ vártam.. én csak gratulálni tudtam neki, hogy játszik az ember érzelmeivel. Hogy teljesen kikészít. Mindenhogy. Ezek után nem akartam egy légkörben lenni vele, inkább elmentem. Még hallottam, hogy utánam kiabálta az ajtóból, hogy sajnálja, de ez sem segített. Nagyon mérges voltam rá. Nem kellett volna megtennie. Amint hazaértem gyorsan letusoltam és bebújtam a szokásos pizsimbe. Bemásztam az ágyamba és lekapcsoltam a villanyt. Próbáltam aludni. Össze vissza forgolódtam, de még mindig nem tudtam aludni. Csak felhúzott lábakkal ültem az ágyam közepén és azon járt az eszem, hogy Finn hogy gondolta ezt.
➖➖➖Finn szemszöge➖➖➖
Amint elment Camden utána kiabáltam, hogy sajnálom. Nem jött vissza és mérges lettem. Mérges lettem magamra, ezért idegességemben becsaptam az ajtót. Elmentem letusolni és minél hamarabb próbáltam elaludni, hogy ne gondoljak erre, de nem tudtam. Azért sem tudtam elaludni. Felültem a lábaim a mellkasomhoz szorítottam. Végig ez járt az eszemben. Hogy miért tettem és, hogy tehetném jóvá.
