•| 6 6 |•

793 60 3
                                    

(Ezt muszáj volt visitok ezen a képen)

Mint kiderült véglegesen ide kell költöznöm, hiszen anyukámat áthelyezték Európába. Szívesen vele mennék, de ki kíván magának olyan életet, mint amit ezelőtt is éltem? Hivatalosan ez a lakhelyem, itt van mindenem. Talán van egy testvérem is, inkább féltestvérem. Finn alig két utcával lakik arrébb, csak Jaed és Jack miatt fog nagyon fájni a szívem. Rettenetesen szeretem őket, de sajnos ők nem Canadában élnek.

Keserű mosollyal az arcomon pakoltam vissza a szekrényembe a bőröndömbe tett ruháim, s azon járt az eszem, hogy hogyan tehetném jóvá. Hogy lehetne azt, hogy Finn megbocsásson azért, amiért Griffinnél aludtam? Csak egyetlen módja van.

- Finn - kocogtattam meg a kanapé mögűl a tv-t néző fiú vállát. Válaszképpen csak hátrafordult. - Beszélhetnénk? - tűrtem szőkés barna tincseim a fülem mögé.
- Persze - mormogta, majd átmászott a kanapén és velem együtt bejött a szobámba. - Igen? - csukta be az ajtót, s közvetlenül előtte meg is állt.
- Haragszol még? - tapogatóztam.
- Haragudnom kéne, mert a lány aki tetszik... sőt aki tudja, hogy tetszik nekem egy másik fiúnál aludt? Igen, haragszom. - bontakozott ki.
- Megértem. Nagyon sajnálom. Igazából mérges voltam rád és mivel ő egy közeli barátom hozzá fordultam. De ő nekem csak egy barát, nem olyan, mint te. Vagyis.. egy volt barát.
- Hogy érted azt, hogy volt barát?
- Hogy megbocsáss nekem inkább nem tartom vele tovább a kapcsolatot. Nem akarom, hogy emiatt menjen tönkre a.. - itt megakadtam. Mi van köztünk?
- A talán barátságunk? - segített ki végül.
- Pontosan! - húztam egy minimális mosolyra a szám.
- Megbocsájtok. Na.. gyere ide - tartotta a kezeit ölelésre, mire én gyors odaszögdeltem hozzá és megöleltem. Jee! Végre megint.. izé.. talán barátok vagyuunk!

- Camden unatkozok! - vánszorgott le a lépcsőn Wyatt.
- Nos Oleff.. azt kell, hogy mondjam..
- Gyorsabban - sürgetett.
- Hogy foglald el magad te mamlasz. Te sem csináltál semmit amikor én unatkoztam, csak a retkes számítógéped nyokodtad. - vetettem rá "ezt megszívtad" pillantásokat.
- Van hó - tette fel kérdőn kezeit.
- Akkor nyald fel - fordultam vissza a tv felé, Finn pedig csak a jobb oldalamon röhögött.
- Nyald fel te! Mi ez a flegma stílus? - állt be a tv elé.
- Wyatt. Testvérek vagyunk. Vagyis.. fogjuk rá. Nem várhatod el tőlem, hogy mindig kedves legyek veled, mert az olyan lenne mint egy szappanopera. - forgattam szemeim.
- Miért, az nem szappanopera amit te és Finn csináltok? - nevetett.
- Ez nem vicces. Te kuglófképű. Mi legalább nem a számítógép előtt éljük az életünket! - nyújtottam ki a nyelvem. Finn vagy nem mert beleszólni a testvéri vitánkba, vagy élvezte a műsort.. jómagam sem tudom.
- Na.. elég legyen! Most akkor nyalunk havat, vagy nem? - kérdezte immár más hangnemben.
- Najó.. nyaljunk havat - forgattam szemeim, majd Finnen keresztül átfordultam a kanapén, s bementem a szobámba felvenni valami overalt vagy mit. Magamra kaptam a sínacim, a síkabátom és egy hótaposót, majd kimentem a már kint lévő barmokhoz. Na vajon mi fogadott? Wyatt telibe pofándobott egy hógolyóval.
- Wyatt Jess Oleff! Remélem a leszármazottjaid nem fognak találkozni velem! - kiabáltam, majd megigazítottam a sapim és elkezdtem dobálni mindkét fiút. Finn-nek bedobtam a hátába a havat, Wyatt pedig a nyakába kapta. Én is kaptam eleget, végül mikor mindhármunkat ellepett a hó, úgy döntöttünk csinálunk valami értelmeset is. Najó, ez túlzás.. valami elfogadhatót. Építettünk egy hóember, s mivel nem volt hozzá túl sok minden.. ezért az udvaron összehordott cuccokból ügyeskedtümk valamit. Bár a végeredményre nagyon büszkék voltunk, egyáltalán nem lett szép. Persze ezeknek a fiúknak még a legrosszabb is jó.. De legalább örültünk, hogy csináltunk valamit. Délután 6 óra felé bementünk, s Jennifer (Wyatt anyuja) már frissen készített bolognai spagettivel várt minket. Áthúztuk a meleg pizsink, s kimentünk a konyhába enni. Este egy filmezős partyt csaptunk, ami igazából annyiból állt, hogy felmentünk Wyatt szobájába és elfeküdtünk a magy francia ágyám, bekapcosltunk egy filmet és az első 20 percben elaludtunk...

Maybe FriendsWhere stories live. Discover now