17. Segítség

1.3K 110 15
                                    

A lány percek óta bajlódott a szerkezettel, hogy több energiát termeljen az és talpra tudja állítani Tonyt, de kifogott rajta a feladat. Minden ellene volt és nem segített a folyamatos idegesség sem. Egyfolytában azt látta szemei előtt, ahogy berontanak ellenfeleik és a terv totálisan összeomlik.

- Pont ezt akarja. Menj el. - nyögte ki a férfi halkan, mire a másik hevesen megrázta a fejét.
- Felejtsd el, kijuttatlak innen! - sziszegte és ellépve az akkumulátortól, kiszedett hajából egy hullámcsattot. Leguggolt és finom mozdulatokkal kezdett a bilincs zárja körül ügyködni.
- Járt itt Mason? Hányan vannak a csapatban? - kérdezte közben, de a férfi csak felhorkantott erőtlenül.
- Venus, abban se vagyok biztos, hogy te itt vagy -e, vagy csak álmodom.
A szőke lány gondterhelten összeráncolta szemöldökét és felé fordulva nyomott egy óvatos puszit arcára.
- Itt vagyok. Csak tarts ki. - suttogta.

Néhány perccel később - miután sikeresen leszedte csuklójáról a bilincseket - nagy nehezen felsegítette Tonyt. A férfi alig állt meg a lábán, teste totálisan legyengült és sebek borították. Pokoli fájdalmai voltak és az ARK reaktor nélkül még tehetetlenebbnek számított.
A helyzet eleve lehetetlennek tűnt, másodpercek múlva pedig csak még rosszabb lett.

- Mikor Mason felvázolta a tervet, azt gondoltam: "Vee csak nem olyan buta, hogy házhoz jöjjön." Erre hát nem itt vagy? -sóhajtott fel Harry. A nagydarab, vöröshajú srác szinte teljesen elzárta az utat a futószalag és a fal között állva. Karba tett kezekkel figyelte őket és úgy tűnt, nem sok kedve van ehhez az egészhez.
- Te is tudod, hogy ez őrület! -váltott kérlelőre a lány hangja. - Embereket raboltok? Le akartok gyilkolni, csak hogy az a pszichopata mindenkinél erősebb legyen? Ez nem az az út, amit követned kellene.

Egy pillanat erejéig zavartság tükröződött ellenfelük arcán, mintha elgondolkodott volna a hallottakon. Végül megrázta fejét és leeresztette kezeit.
- Add fel, túlerőben vagyunk. A főnök mindjárt ideér és akkor lerendezzük az alkut. - biccentett a férfi felé.
- Legutóbb mikor tárgyaltunk, Happy áthajtott rajta kétszer. Nagyon eltökélt a srác, ügyvédnek készül? -hadarta Tony, s habár reménytelenség jellemezte a helyzetet, Vee mégis elmosolyodott halványan. Nem lehetett olyan rosszul, ha képes volt hozni tipikus stílusát.

A vérfarkas a szemét forgatta, majd kieresztve karjait megindult a nő felé. Vee nem gondolkodott sokáig, odébb lépett Tonytól és egy jól irányzott rúgással eltalálta ellenfele térdhajlatát. Harry lábai megroggyantak, Vee pedig a pillanatot kihasználva lekevert egyet a fickónak. Harry felmordult és elkapva nyakát, a futószalagra lökte. A lány felnyögött, de nem esett kétségbe: hirtelen végigszántotta a kezét karmaival. Harry felüvöltött és lazított a szorításon, ami elég is volt Veenek ahhoz, hogy csuklójához nyúlva eltekerje a karperecen a gombot.
A nagydarab lény megdermedt, szemei kikerekedtek és nem bírt ezután megmozdulni. Vee lefejtette ujjait vékony bőréről és levegő után kapkodva a földre dobott bilincshez sétált. Gondosan egy vastagabb csőhöz kötötte a fickót és zihálva megszólalt.
- Nem öllek meg. -sóhajtotta és komoly arccal folytatta. - Most tartozol nekem.

Visszalépett Tonyhoz, átvetette a karját a vállán és elindult vele kifelé. A férfi fáradtan rápillantott és halkan kezdett beszélni.
- Jól van, emlékeztess rá, hogy sose idegesítselek fel.
A lány halványan elmosolyodott és tovább bicegett vele a kijárat felé. A közelből dulakodás hangja ütötte meg a fülét, míg kintről fojtott veszekedés hallatszódott be. Szíve hevesen dobogott, az adrenalin szinte dübörgött az ereiben és felkészült rá, hogy amint a gyár előterébe érnek, vagy egy tucat rosszarcú figura fogja őket fogadni.
Meglepetésére azonban semmi ilyesmi nem történt.

A helyiségben két zselés tócsa hevert, míg Ben felnyögve igyekezett épp odébbkúszni. Arca kissé feldagadt, bal lábát csak húzta maga után és vért köpött oldalra. Minden erejével azon volt, hogy elmásszon a kijáratig, miközben könyörgött.
- Hagyj elmenni, esküszöm nem szeretem ezt a melót! - motyogta, a vele szemben álló pedig csípőre tett kezekkel bámulta a szánalmas srácot.
- Istenem. - nyögte ki Vee megkönnyebbülten és majdnem odarohant, hogy átölelje a nőt.
Tony szemei kikerekedtek, pulzusa felszökött az egekig.
- Venus, ne dőlj be neki, alakváltó! - sziszegte, de a másik csak megrázta a fejét.
- Nem! Én hívtam.
A lány vigyorgott, el sem akarta hinni, mennyire jól kezdett alakulni hirtelen a mentőakció. Bár a férfi nem tudta hova tenni az eseményeket, enyhe megkönnyebbülés kerítette hatalmába Vee arcát látva. Nagyot nyelt és összeráncolt szemöldökkel fordult a vöröshajú nő felé.

Venus - Esthajnalcsillag Where stories live. Discover now