Próbáljuk Újra

1

A kisfiam hangja tölti be az egész lakást amikor belépek a bejárati ajtón. Leveszem a kabátomat és felakasztom a fogasra. Kibújok a magassarkúcipőmből, ami egésznap nyomta a lábamat és a helyére rakom. A lábaim ahogy érintkeznek a hideg csempével egy jól eső sóhaj haddja el a számat. Bemegyek a nappaliba, ahol a fiam és a nénikéje vannak.
- Anyu. – kiáltja boldogan Timo mikor meglát és odaszalad hozzám.
- Szia kincsem. – guggolok le hozzá és ezzel együtt elengedem a táskámat. Nagy mosollyal az arcomon kapom a kezeim közé a fiamat és adok neki egy hatalmas puszit.
- Szia Mira. – jön oda hozzánk a férjem tesója Lia.
- Hello. Remélem olyan volt, mint egy kis angyal. – nézek rá majd a fiamra.
- Persze. – mondja és megsimogatja az említett fejét. – Voltunk játszótéren is. Igaz?
- Igen. – válaszól Timo egy nagy mosoly kíséretében Liának.
- Akkor nektek szuper napotok volt. – mondom és felveszem a földről a táskám majd beljebb megyek a nappaliba, ami, mint mindig most is úgy néz ki, mint egy csatatér. – Ahogy láttom most is jó nagyot játszottatok. – nézek rájuk és lerakom a táskámat a kanapéra.
- Nyugi összefogjuk szedni. – mondja Lia.
- Remélem is. Van valami kaja? – fordulok feléjük.
- Nincs. Ami volt kevéske maradék azt megettük, bocsi. – válaszol Lia a kérdésemre.
- Oké. Akkor rendelek valami gyors kaját. Ti kértek valamit?
- Palacsintát. – mondja Timo és csak egy pillanatra néz rám majd vissza is tér a legóhoz.
- Én is egy palacsintát. – mondja Lia és bemegy konyhába.
- Okés. A szokásost mindenkinek? – kérdezem mire mindkettőjüktől egy hangos „igen" jön. Kiveszem a telefonomat a táskámból és megnyitom az éttermek applikációt és megkeresem a szokásos kis éttermet, ahol mindig rendelni szoktunk, ha valamilyen folytán nem főzök. Annál az étteremnél valami istenien főznek. Kettő nagytál gyrost és kettő nutellás palacsintát tejszínhabbal a tetején rendelek. Az egyik tál a férjemnek lesz vacsorára.
- Brian mikorra jön haza? – kérdezi Lia miközben a konyhában pakolom el az elmosót edényeket a helyükre.
- Nem tudom pontosan. Azt hiszem olyan fél hét fele. – mondom és a helyükre rakom a poharakat.
- Szerinted még mindig félre lép? – néz rám és neki dől a konyhapultnak.
- Őszintén szólva nem tudom. Van egy olyan érzésem, hogy már nem. – nézek a szemébe.
- A helyedben én már rég elválltam volna tőle. Akkora nagy idióta a bátyám.
- Az elején én is gondoltam rá, de Timo miatt nem akarok. – mondom és közben a tekintettem a legóval játszó kisfiamra vezetem. – Nem akarom, hogy emiatt sérüljön. – nézek újra Liára. Mire csak bólint egy és visszamegy játszani a nappaliba én pedig befejezem a pakolást. Fél négy fele meg hozzák a rendelt kajákat. Kiteszem a palacsintákat egy-egy tányérra majd az egyik gyrost is. – Gyertek enni. – kiáltok ki neki. Szinte rögtön meg is jelennek a konyhában és ülnek le az asztalhoz enni.
- Nagyon jó. – mondja teli szájjal Timo és újabbat harap a palacsintájából.
- Kincsem lassan. – szólok rá mire csak egy bólintást kapok tőle. Megrázom a fejem és bekapom a villámon lévő sült húst.
- Nekem nem soká mennem kell. – mondja Lia az étkezés után.
- Neee. – néz rá boci szemmel Timo.
- Majd máskor is átjövök. – simogatja meg Lia Timo fejét.
- Rendben. – mondja egy picit csalódottan Timo és lemászik a székről.
- Holnap a papáékhoz mész. – szólok utána.
- Tényleg? – fordul hátra és felcsillannak a szemei.
- Igen. – mosolygok rá.
- Ez az. – öklözik a levegőbe egyet majd megy is tovább a nappaliba folytatni a játékot.
- Segítsek mosogatni? – néz rám Lia mire csak megrázom a fejemet. Lia a nappaliba megy Timohoz én pedig neki állok elmosni a használt tányérokat és evőeszközöket.
Öt órakor Lia haza ment és így ketten maradtunk a házban Timoval. Kaptam egy üzentet Briantől, hogy picit később fog haza jönni.
A nappaliban vagyunk és Timo mesét néz a kanapén elterülve én pedig a laptopomon dolgozok az egyik fotelben.
- Anyu jövő héten nem jöhetne át Lucas? – fordul felém Timo.
- De. Majd felhívom az anyukáját. – nézek ki a laptopomból a fiamra, aki egy halk „király" után vissza is fordul a tv-hez.
- Figyelj csak kincsem nem akarsz elmenni fürdeni? Mindjárt hét óra.
- Nem! – vágja rá rögtön.
- Pedig jó lenne, hogy ha elmennél. – győzöm tovább, de csak egy fej rázást kapok. – Holnap befejezzük a filmet. Az úgy jó?
- Apával? – fordul hirtelen felém.
- Igen vele. – mondom. – Akkor megyünk fürdeni?
- Jó rendben. – és már fel is pattan a kanapéról és befut a fürdőbe. Kikapcsolom a tv-t és utána megyek. Egy gyors fürdés után már az ágyában fekszik Timo és alszik. Mese olvasás közben szépen bealudt. Kisimítok pár tincset a homlokából és csak gyönyörködöm benne.
Hét éve, hogy az életem része Timo és még csak huszonnyolc éves leszek az idén. Húsz voltam mikor megismertem az apját Briant. Fél éve voltunk együtt mikor kiderült, hogy terhes vagyok. Féltem elmondani Briannek, hogy bizony úton van a baba. Aztán egy nap vettem egy kiscipőt meg egy „Szeretlek apa" feliratú rugdalózott. Így mondtam el neki, hogy apa lesz. Féltem, hogy itt fog hagyni mert nem kell neki a baba, de hála az égnek jó nagyot tévedtem. Brian rettenesen örült a babának. Mikor négy hónapos voltam megkérte a kezemet és Timo születése után három hónappal össze is házasodtunk. Nászútra nem mentünk el mivel még kicsinek tartottuk Timot, hogy a nagyszülőkre bízzuk. Azóta egyszer sem mentünk el a nászútra. Aztán a kapcsoltam Briannel kezdet megromlani. Sokáig maradt mindig a cégnél és volt, hogy az akkori lakásunkban a kanapéján aludt. Aztán hétvégéken is volt, hogy elment arra hivatkozva, hogy neki dolgoznia kell. Egy szavát sem hittem el neki és már sejtettem, hogy bizony megcsal valakivel. Aztán az egész kiderült mikor lekéste Timo negyedik szülinapját és női parfüm illattal állított haza. Csak akkor kértem számon mikor már az összes vendég elment és Timot is lefektettem aludni. Azt hittem, hogy hazudni fog, de nem tette. Elmondta kerek-perce, hogy bizony már lassan egy éve megcsal valakivel. Mikor kimondta akkor jó erősen arcon vágtam majd közöltem vele, hogy ma éjszak ne aludjon itthon. Másnap valamilyen szinten higgadtan átbeszéltük a dolgot és arra jutottunk, hogy nem fogunk elválni. Én átköltöztem egy másik szobába a mostani lakásunkban. A családból egyedül Lia tudja Brian tesója. A többiek előtt játsszuk a boldog házaspárt. A családom imádja Briant. Bár, ha kiderülne dolog, ami köztünk van akkor az apám és az unokatesóim laposra vernék.