Próbáljuk Újra

10

Reggel arra kelek fel, hogy valaki az arcomat simogatja. Hunyorogva nyitom ki a szemeimet és felhúzom az orrom. Erre a cselekedetemre egy halk nevetés kapok. Az eddig arcomat simogató férjemtől.
- Jó reggelt. – köszön Brian és közelebb húz magához.
- Neked is. – mosolygokrá és felkönyökölök. Egy puszit adok a szájára majd vigyorogva hagyom, hogy a pusziból rendes csókot csináljon.
Fél tizenegyig az ágyban voltunk és csak élveztük egymás társaságat majd kikeltem az ágyból és Brian egyik pólóját, ami a szekrényéből csórtam meg a bugyimat felkapva mentem ki a konyhába valami féle ebédet csinálni. A hűtőből veszem ki a húst mikor erős karok fonódnak a derekam köré.
- Imádom amikor az én cuccaimban vagy. – mondja Brian. – Tudod min gondolkodtam? – enged el én pedig a pultra teszem a húst.
- Nem. – ráncolom össze a szemöldökömet. – Min? – kérdezem meg kíváncsian és a húst kiszedem a csomagolásból.
- Azon, hogy nem akarsz-e vissza költözni hozzám? – lerakom a kezemben lévő kést majd felé fordulok. – Persze csak akkor, ha te is akarod. – teszi hozzá gyorsan. A szám elé teszem a bal kezem ezzel eltakarva a számat, amin egy hatalmas mosoly van.
- Persze, hogy visszaköltözök. – mondom ki mikor már egy ideje csak egymás szemeibe néztünk. Brian arcán is megjelenik az a hatalmas mosoly.
- Attól féltem, hogy még nem akarod. – mondja miközben szorosan magához ölel.
- Mindennél jobban akarom, hogy a házasságunk újra rendben legyen. – mondom és óvatosan átölelem a nyakát a vizes kezeimmel. – Na, engedjél mert így sohasem lesz kész az ebéd. – tolom el magamtól nevetve.
- Megkérdezem Liát, hogy mikorra jönnek Timoval. – mondja és végleg elenged.
- Okés. Mond azt nekik, hogy ebédre is jöhetnek. Már régen láttam Colet. – nézek rá és közben elkezdem a felszeletelni a húst. Brian csak bólint egyet majd kimegy a konyhából. Mosolyogva sózom és borsozom be a hús szeleteket majd bele teszem őket egy tepsibe.
Soha nem gondoltam volna, hogy majd egyszer tényleg újra fogjuk kezdeni a kapcsolatunkat Briannel. Eljátszottam a gondolattal, hogy mi lenne, ha még is. Arra nem számítottam, hogy egyszer Brian odajön hozzám és elmondja, hogy kb azóta nincsen senkije mióta tönkretett mindent. Hiába játszottuk mások előtt a boldog házaspárt nem voltunk azok és volt, hogy Timo megkérdezte tőlem miért nem alszok apával ahogyan mások szülei. Amit pedig mondtam neki az az volt, hogy én is apával alszom csak nekem is van egy külön szobám, amiben néha van, hogy ott alszom. Briannel akkor nem beszéltünk sokat a másikkal. Volt, hogy megfordult a fejemben a válás, de ilyenkor mindig eszembe jutott Timo. Inkább éltem szar házasságban és szenvedek én, mint, hogy a fiamnak kelljen.
- Ebédre jönnek. Azt mondtam nekik, hogy kettőkor van az ebéd. – jön be a konyhába Brian.
- Okés. Addigra kész leszek vele. – fordulok felé. – Elindítasz egy adag mosást. – kérem meg.
- Persze. Melyiket mossam ki előbb?
- A kékeket. Nézd meg Timo szobáját biztos van benne pár piszkos ruha. Az én szobámba nincsen. – mondom és megkavarom a rizst majd ránézek a párolt zöldségekre.
Fél kettő fele már mindennel kész voltam. Az asztal meg van terítve és az ételek is készen vannak már. Briant leküldtem a közeli cukrászdába egy kis sütiért. A szobám kellős közepén állok és azon morfondírozok, hogy még is hogyan pakoljak át Brianhez. A ruhás szekrényemhez lépek kinyitom mindkét ajtaját. Így a szemeim elé kerülnek a ruháim. Egy adag pólót kiveszek majd az ágyamra rakom. Ha már vissza cuccolok Brianhez akkor már átszelektálom a ruháimat.
- Megjöttünk. – hallom meg Brian kiáltást és Lia hangját, hogy fogja be.
- Anyu. -szalad oda hozzám Timo, amint meglátja, hogy kilépek a szobámból.
- Szia kincsem. – kapom fel a kezeim közé és adok neki egy hatalmas puszit. – Sziasztok. – megyünk oda Liához és Colehoz.
- Ki vagy virulva. – jegyzi meg Lia mire csak elmosolyodok és Brianre sandítok.
- Anya mi az ebéd? – kérdezi meg kíváncsian Timo mikor lerakom a földre.
- Van rizs, pároltzöldségek és sült hús. Apa pedig hozott valamilyen desszertet, de csak az kap finom sütit, aki megmossa a kezeit és az asztalnál ül.
- Akkor azt hiszem nekünk kezet kell mosnunk nagyfiú. – kapja fel Cole Timot és a fürdőbe igyekszik vele.
- Beszámolót kérek mindenről. – lép mellém Lia. – Semmit sem hagyhatsz ki! Kivéve a nemi életeteket arra nem vagyok kíváncsi. – néz rám.
Az ebéd remek hangulatban telt. Timo elmesélté, hogy Colelal egész tegnap bújócskáztak, amitől Lia már majdnem falnak ment. Süti isteni volt, amit Brian hozott. Az edények bepakolását a mosogatógépbe Brian elválalti. Mi meg Liával a szobámba mentünk, hogy mindenről beszámoljak neki.
- Szóval akkor a bátyám arra helyre vitt el, ahol először találkoztatok és véletlenül kigáncsolta az egyik pincért. – ismétel meg Lia és közben felmutatja az egyik pólómat.
- Igen. Nagyon jó hangulatban telt a vacsora. – mesélem tovább. – A póló nem kell. Még anyád vette nekem és azóta nem hordtam. – mondom mire Lia felnevet és a ruhadarabot arra kupac ruha közé dobja, amik már nem kellenek.
- És most mi ez a nagy válogatás? – kérdezi meg és leül az ágyamra majd kíváncsian néz rám.
- Visszaköltözök Brianhez. – mondom ki mire egy síkitás hagyja el a száját.
- Úristen. – csapja össze a kezeit. – Erre nem számítottam. Fogadjunk, hogy este szexeltetek is. – mire vigyorogva nézek rá. – Mi a szar. Nem néztem ki belőletek. Akkor tényleg rendbe akarjátok hozni a kapcsolatotokat. – mondja és feláll az ágyról. – És úton van már a következő baba? – kérdezi meg nevetve és meglöki a vállam.
- Annyira hülye vagy. Még is, hogy lenne úton? – nézek rá és megrázom a fejemet.
- Hát nem tudom. Egy gyerek közelebb hozza a szülőket. Meg jó lenne újra egy kisbabát babusgatni.
- Ha ennyire akarsz egy kisbabát akkor csináljatok Colelal egyet. – mondom mire döbbenten néz rám.
- Biztos, hogy nem! – jelenti ki mire összevonom a szemöldökeimet és kérdőn nézek rá. – Túl korai lenne még a baba. Egyikünk sincsen még felkészülve rá. – fojttatja.
- Mi sem voltunk felkészülve Timora. Még tervben sem volt.
- És nézd meg mi lett a kapcsolatotokból. Már bocs. – mondja ki a tényeket, hogy bizony a gyerek is tönkre tud tenni egy párkapcsolatot. Miénkkel is ez történt Briannel. Túl korán érkezett Timo. Egy éve voltunk kb együtt. Fiatalok és még bizonytalanok voltunk. Egy gyerek rohadt nagy felelőség. De attól a naptól kezdve, hogy megszületik és a karjaidba tartod az egész életed megváltozik. Egy nagyon jó irányba. Mert egy gyerek maga csoda.