Próbáljuk Újra

25

Kinyitom a hátsó ajtót és behajolok, hogy kitudjam csatolni Hannát. Kibújtatom a biztonsági övekből majd kiveszem az ülésből.
- Még, hogy mi fogunk késni. - hallom meg a hátam mögül Cameron hangját.
- Ooo, fogd be. - kontrázik rá Vivi mire nevetve fordulok meg. - Sziasztok. - sétálnak oda hozzánk.
- Sziasztok. - köszönök nekik és felveszem az ölembe Hannát.
- Brianék? - kérdez rá a Timora és Brianre, akik már dél körül átjöttek apuékhoz, hogy előkészüljenek a bulira. Mivel Bettynek és nekem is ezen a hétvégén tartjuk a szülinapunkat. Bettynek, aki számomra a világ legjobb nagynénje április. 20-án van míg nekem 24-én. Betty mindig is olyan volt a számomra, mintha az anyukám lenne. Mindenben mellettem állt és mindig segített még akkor is, ha a fiúk miatt az idegei a plafonon voltak. Ő és apa együtt közös erővel neveltek fel minket. Cameronnal és Joshhal teljes mértékben testvéri a kapcsolatom.
- Timoval már egy jó ideje itt vannak. - adom meg neki a választ és elindulunk az ajtó felé.
- Mikor fog megszületni a kicsi? - kérdezi meg Hanna.
- Ha minden jól megy akkor szeptember. 6-án fog megérkezni közénk. - mondja mosolyogva Vivi és a kezeit a kerekedő pocakjára simítja.
- Kisfiú vagy kislány? - teszi fel az újabb kérdést Hanna.
- Hát még nem tudjuk, mivel nem nagyon akarja megmutatni magát. - válaszol most Cam és kinyitja a bejárati ajtót és előre enged minket. A házban mennyei illatok terjengenek, mint általában mindig mikor idejövök.
- Végre megjöttek és Camék is itt vannak. - kiáltja Timo mikor meglátt minket.
- Szevasz nagy fiú. - pacsizik le vele Cam. Leteszem Hannát a földre majd segítek neki kibújni a cipőjéből.
- Sziasztok. - jön be az előszobába Josh is. - Hát itt van az én kis hercegnőm. - kapja fel a földről Hannát és egy hatalmas nagy puszit add neki.
- Szia Joshy. - köszön neki vigyorogva. Mióta megismerkedtek azóta imádják egymást. Josh egyre többször jön át játszani és néhanapján vigyázni a gyerekekre.
- Azt hittük sohasem értek ide. Főleg ti. - intézi nekem az utolsó mondatot.
- Volt néhány probléma az indulással, igaz Hanna? - nézek a kislányra mire csak egy halvány mosollyal az arcán kezdi el rázni a fejét, hogy bizony nem miatta késtünk. - Akkor még is ki volt az, aki leette ruháját? - vonom fel a szemöldököm mire csak megvonja a vállait és Josh hajával kezd el foglalkozni, ami már majdnem a válláig ér. Szerintem iszonyatosan jól áll neki, de az anyja és a családból pár embernek egyáltalán nem tetszik.
- Azt hittem már nekem kell elmennem értetek. - súgja a fülembe Brian és átkarol.
- Volt pár probléma, de itt vagyunk és csak negyedórát késtünk. - mondom és bele simulok az ölelésébe. - Minden rendben volt? - kérdezem meg, mivel mindent ők és apa meg Josh csináltak a kaja kivitelével mert azt nem hagyta rájuk Betty, amit meg is értek.
- Persze, Timo nagyon sokat segített a díszítésben. - mutat körbe a szobán, amiben rengeteg lufi és fali díszek vannak. - Amúgy meg miért gondolod azt, hogy lett volna bármi probléma? - néz rám felvont szemöldökkel mire csak vigyorogva megvonom a vállaimat.
- Te is nagyon jól tudod, hogy miért kérdeztem meg. - emlékeztettem arra mikor Joshhal és Cammel majdnem felrobbantották a konyhát. Akkor azt találták ki, hogy ők bizony ebédet fognak főzni a családnak, de nem lett belőle és majdnem felrobbant a tűzhely.
- Oké azt hiszem igazad van. - nevet fel és bele puszil a nyakamba mire az arcomon lévő mosoly még nagyobb lesz.
- Készen van az ebéd. - kiált ki Betty és mindenki egyszerre elindul az étkező felé. Mindenki a szokásos helyére ül. Most csak kilenc teríték van a tizenegy helyet, mivel Lia és Cole sajnos nem tudtak eljönni. Brian apja George sajnos a munkája miatt nem nagyon tudd ilyen összejövetelekre eljönni. Főleg úgy, hogy ha nincsen előre bejelentve, legalább egy hónapi távolságra. Lauren és a férje nem is szoktak eljönni hiába vannak meghívva így már nem is szoktuk őket. Az egyik asztal főre apa ül, a másikra pedig Betty. Az egyik oldalon Josh, Cam és Viviék ülnek. Josh apa mellet Cam középen és Vivi Betty mellett. A másik oldalon pedig apa mellett ül Timo, Brian, Hanna és végül én. Nem vagyunk vallásos család, de ilyen összejövetelekor apa mindig mond egy kisebb beszédet. Az étel, mint mindig most is nagyon finom volt. Betty egyszerűen istenien főz és nagy részben ő tanított meg főzni is.
- Boldog szülinapot. - kezdik el énekelni mikor behozzák a tortát, amin egy 28-as és egy 48-as van. Bizony Betty még csak 48 éves lesz. Húsz évesvolt mikor megszülte a fiúkat. - Boldog születésnapot Betty és Mira. - fejezik be az éneket és elénk teszik a tortát.
- Kívánjatok valamit. - mondja Josh. - Három, kettő és egy. - számol vissza mi meg elfújjuk a gyertyákat. Mindenki tapsolni kezd és Betty neki is látt a torta felvágásának.
- Boldog szülinapot még egyszer. - csókol meg Brian és von magához.
- Köszönöm. - mondom mikor elválunk egymástól.
- Kikéri az első szelet tortát? - kérdezi meg Betty mire Timo és Hanna már ott is teremnek előtte. - Akkor Hanná-é az első és Timo tiéd a második. - adja oda nekik a tányérokat.
- Segítek. - veszem el Hannától és elé teszem mikor visszaül a helyérre. Visszakötöm neki az előkéjét, hogy még véletlenül se legyen tiszta csoki a ruhája. - Timo te is figyelj arra, hogy ne legyen tiszta csoki a ruhád. - szolok neki is mire csak bólint egyet és egy újabb adag tortát tesz a szájába.
- Brian segítesz? - szólal meg Hanna mire Brian leül mellé az ölébe helyezi kislányt majd egy újabb falatot ad neki.
- Istenem annyira édesek. - súgja a fülembe Betty. - Szinte majdnem ugyan olyan a köztük lévő kapocs, mint közted és a bátyám között.
- Igen és ennek annyira örülök. - mondom és egy újabb falatot teszek a számba.
- Hívott már titeket apának vagy anyának?
- Nem még nem. - rázom meg a fejemet is. - Már annyira várom, hogy így hívjon minket.
- Versenyzettek Briannel? - kérdezi meg mire csak vigyorogva kezdek el bólogatni. - Sejtettem, hogy versenyezi fogtok, mint Timonál is. Akkor is te nyertél.
- Hát még szép, hogy én nyertem és most is én fogok. - mondom mire Brian felénk néz.
- Anya nem bírom megenni, kéred? - szólal meg Timo.
- Igen, majd megeszem vagy kérdezd meg apát, hogy kéri-e.
- Apu? - néz most az apjára.
- Nem kérem törpe majd anyád megeszi. - mondja és megtörli Hanna csokis száját. Leveszi róla az előkét és leteszi az öléből. - Töröld meg a szádat és akkor mehettek játszani Hannával. - Timo gyorsan megtörli a száját meg a kezét és kézen ragadja Hannát és eltűnnek a nappaliban.
- Ne csináljatok nagy kupit. - szólok utánuk, de pontosan jól tudom, hogy felesleges szólnom neki így is ki lesz terítve az összes játék a nappali közepén.