Az Ördögön Túl <Befejezett✅️>

3.rész

Nathaniel:

Amint belépek a házba,egy gyönyörű előtér fogad, amelyet boltív választ el a nappalitól.
Hófehérre mázolt fal, és tágas beltér, telis tele üveggel, amely kellő világosságot ad a teljesen belátható földszintnek.

-Jó estét hölgyem!- köszönök szerintem a leendő anyósomnak.
-Szia Nathaniel, már vártunk!- üdvözöl mosolyogva, miközben feláll engem köszönteni.

Én nyújtanám a kezemet, de helyette odaránt magához és megölel.
- A lányom még nem tudja.-súgja a fülembe.
-Khmm.-köszörüli meg a torkát,a leendő apósom.
-Itt a lányom, ő Emily.-löki meg hátulról a lányát, jelezve nbeki köszönés létezését.
-Szép jó estét.-feleli eléggé flegma éllel a hangjába.
-Neked is szép jó estét cukorbaba.-becézem vigyorogva, miközben látványosan végigmérem, amit észre is vesz, és szóvá is tesz.
-Megtennéd, hogy nem bámulsz, mert szerintem nem egy lányt láttál már.. -vágja oda nekem fintorogva.
Hű de morcos valaki-mosolygok magamban.
-Naaa, nyugibugi cukorbaba.-kacsintok egy ezerwattos mosoly kíséretében.
Úgy vagyok vele,hogy amit ma megtehetsz,azt ne halaszd holnapra.

Már vette volna a levegőt, hogy visszaszóljon, de félfüllel meghallottam a nevemet,ezért elindulok az asztal irányába, Emilyt otthagyva.
Vágni lehetett közöttünk a feszültséget.
Ta jó ég..mi lesz akkor,ha már egy házba leszünk zárva?

Leültem az egyik székre, és csak bambán néztem a vázát amibe tulipánok díszelegtek a virágos asztalterítőn.
Egy aprócska köhintés zavar meg a bambulásban, ezért felnézek a hang tulajdonosára.Emily így fejezte ki nemtetszését.Fél méterre áll mellettem,karbatett kezekkel.

-Kedves Emily, mint az előbb is, úgy most is elragadóan festesz.-mondom neki szórakozottan.
-Az az én helyem.-kezd el velem egyre hangosabban beszélni.
-Nem látom, hogy rajta lenne a kegyed neve.
-Hát ez aztán a modor. -puffog magában, és leül a velem szembe levő székre.
-Látom feltaláltad magad cukorbaba.
-Én meg mingyárt úgy feltalálom magam,hogy a nyelvedet vágom el, ha mégegyszer cukorbabának hívsz. -motyogja halkan, amit éles hallásomnak köszönhetően hallok.
Tüzes a csajszi.
-Khm.-vélek felfedezni egy torokköszörülést, ezért megrúgom Em lábát, hogy figyeljen.
Félreértette, mert a kelleténél nagyobbat rúgtam a bokájába. Valami rossz előérzetem támadt, és AUUUU a drága ékszeremet célozta meg a magassarkúja, amiért a keletkezett fájdalom miatt elkeztem mocorogni a széken. Na belőlem is csak keresztapa lesz.

Neki a meglepett fejét látom, amiből tudok következtetni, hogy ő sem így tervezte a merényletet, a kicsi Nath ellen.
-Bocsi!-tátogja nekem szinte nevetve, miközben az édesanyja a szemével ölni tudna, ezért átveszi a szót az apámtól.

-Azért lettetek meghívatva vacsorára, mert bejelenteni valónk van, ami nagyban befolyásolja a gyermekeink jövőjét.- kezdi el a kíméletes felvázolást.
-Lányom. néz rá a gyermekére.-Aki most veled szemben ül fiú, ő lesz a leendő férjed.
Kicsim én sajnálom, én nem így akartam, én azt akartam, hogy egy normális férjed legyen.

Aucs ez azért övön aluli volt.
-De ez ellen nem tudtam semmit tenni, az apád hajthatatlan volt.
-T-Tessék?-kérdezi a leendő "feleségem" elfehéredett arccal.
Nem irigylem az érzései miatt.Én sem fogadtam valami jól.
-Emily, két hét múlva lesz az eljegyzés, és három nap múlva odaköltözöl Nathaniel házába, hogy szokjátok egymás jelenlétét.- vázolja fel a tervet az édesapja kíméletlenül.
Nem úgy volt,hogy négy hét?
Inkább nem szólok közbe,mert lehet félrehallottam.

- NEM EZ NEM LEHET!! TI NEM VAGYTOK NORMÁLISAK?-gesztikulál már sírva.
Nemsokkal később betoppan egy húszas éveiben járó fiatalember, akit észrevesz Emily is. Fejvesztve rohan hozzá, és szorosan megöleli.
-Sergio segíts kérlek.-Könyörög neki a lány..szóval Sergio...Megjegyeztem a nevét.Valami nem stimmel ezzel a faszival.

-Mi a baj hamupipőke?-simogatja a leendő feleségem ez a kis nyominger.
-Kényszerítenek,hogy menjek hozzá ahhoz ott.-biccent felém a fejével.
-Nevem is van cukorbaba.- vigyorgok flegmán,és kiélvezem a figyelmet,amit mindenkitől kapok.
-Mostmár értem miért nem akarsz hozzámenni.-Bámul rám végigmérve.
-Na idefigyelj te kis nyomorék,ha mégegyszer így mersz velem beszélni megöllek érted?-mondom neki egyre hangosabban,és előveszem a fegyverem,célzok és lövök.

Sergio maga elé rántja a lányt,ahogy reméltem,arra számít Em kapja a golyót.
-Vaktöltény. -nevetek fel harsányan
-Emily, te tényleg ehez az alakhoz rohansz, hogy segítsen,amikor téged kéne védenie és ehelyett pajzsként használ?-rázom a fejem lemondóan.
Imádom ha igazam van.
-Ránéz Sergiora, és arrébhúzódik.
-Sergio kérlek távozz-mondom neki mosolyogva,és azzal ki is ment ahol bejött.

-Én ezt nem akarom.-monja az kicsi kezébe temetve a szép arcát, amit most könny áztatott át.
-Gyere ide kicsi bogaram.- próbálja vígasztalni az anyja de hiába.
- TE IS TUDTAD UGYE?-kiabál rá Lisara..
-Te is ugyan olyan vagy mint a többi elmebeteg.-biccent felém

-Héé ezt kikérem magamnak.-teszem a melkasomra a kezem drámaian.
- Ne bőgjél már, neked csak annyi a dolgod, hogy megbaszasd magad,utána meg szülj egy porontyot.-mondja az apja telis tele gyűlölettel a hangjában.

-KUSS LEGYEN MÁR.-kiált fel az apám.
-Mint a bolondok háza, hát mik maguk? valami elmeháborodottak,üljenek le és együnk. -utasít mindenkit a rendre.
Próbálom elfolytani a vigyromat,kisebb nagyobb sikerekkel.

-Georgiana, az ételt légyszives! szólal meg egy kis idő után Jack.
Olyan két és fél perc múlva már érkezik is az étel és a vörösbor az asztalra.
Húsleves, és valamilyen sültestál.
Szedtem előbb a levesből, ami baromi finom volt, és megkóstoltam a bort is, ami szintén ízletes volt és a sültestálról ne is beszéljünk.

Georgina egy ötvenes életévének a végét járó asszony, akiről anyit tudok, hogy profi szakács lenne.
Lehet viszem magamhoz a házamba, merengek el.
-ÉN EZT NEM BÍROM TOVÁBB!- csap két kezével az asztalra Emily, aztán futólépésben elhagyja a helyet.
Még csak most figyeltem meg jobban a lányt.
Egy fekete , baloldalon felsiccelt, pánt nélküli ruha volt rajta, ami éppen elég belátást biztosított formás combjára, de keveset, hogy kurvás legyen.
...

Olyan fél óra múlva apám megszólal, hogy ideje mennünk.
Ami azt jelenti, hogy még egy félórás beszélgetés vár ránk.
A szállítmányokról, meg ilyenekről volt szó.

-Elnézést, felmegyek megnézni a lányom, egy pillanat és jövök.-teszi fel a mutató ujját,aztán hosszú léptekkel elhagyja az helyiséget.

És addig folytatjuk a beszélgetést, a maffia ügyeiről, mert valaki rendszeresen akadályozza a munkánkat.
Egyre jobban belemerültünk a témába,mindenki fűzött hozzá valamit.

-Gyertek gyorsan!-kiabál le Mrs Brown az emeletről.Mi a fasz történt?
-Emily eltűnt.-zokog fel az asszony.
-Hál Istennek.-Mondja a férje.
Ilyen aplári gyökeret, mint ő még nekifutásból se nagyon látni..

-Nathaniel, te keresd szórakozóhelyeken, Lisa és Jack, ti keressétek a közeli városokban, én megnézem az erdőket.- utasít mindenkit az apám.

A család szétszéled, és mindenki 3 külön kocsiba ül.
Én a galamb által megrongáltba, amiért beperelem majd a jószágot, mert ki se fizette..
Apám a fekete terepjáróba, Em szülei meg egy ezüstös Range Rover- be ülnek.

-Akkor indulás Dóra, ütöm be a GPS- be a közeli szórakozóhyelyeket.
A kulcsot elfordítom, a motor felbőg és indulás.

...

Olyan fél óra múlva tárcsázom édesapámat,hogy talált-e valami nyomot,de azt mondja,hogy szinte biztos benne,hogy valaki elrabolta,vagy megszökött valaki segítségével.És azzal letette a telefont,én meg bosszankodva folytatom tovább az utat.

Köszönöm szépen,hogy elolvastad
nemsoká jön a kövi rész, puszii
2023.02.20