Az Ördögön Túl <Befejezett✅️>

2.rész

Nathaniel:

Szia apa miért hívtál le így korán reggel?-sétálok le, álmos és meg gyötört fejjel a nappaliba, ahol éppen apukán egy újságot olvas.
-Beszédem van veled.- kezdi el a mondatát, miközben lapoz egyet a heti hírek beszámolójában.
-Mázlid van mert, megtanultam beszélni, és itt vagyok, tehát mit szeretnél közölni velem?-flegmán mosolyogva méregetem,mert arra számítok, hogy újabb bevetésre megyünk. Az öreg is lehet ízületes..nem?Kell a segítségem.
-Attól hogy a fiam vagy, nem tűröm el ezt a hangnemet.-dörren rám.
Már megint itt tartunk.
A mogorva maffiózó,aki csak mások társaságában tud magára valami illemet erőltetni.
-Rendben apa, csak.. áh tudod mit, mindegy.-Legyintek a fejemet rázva.

-Szóval azt akartam volna mondani, ha nem szakítottál volna félbe. - és ekkor felnéz rám az olvasmányából.
Csoda.
-Négy hét múlva lesz az eljegyzés, és addig éld ki a vágyaidat, mert ha azután teszed, akkor az rossz fényt vet a családunkra.

-Milyen eljegyzés apa? - ledöbbenve pislogok párat, és az arcomra fagyott a kezdeti mosolyom.
-Mint mondtam,négy heted van még szabadnak lenni.-olyan lekezelően beszél, mintha hülye lennék.
-De én ezt nem akarom!-szólalok meg a kelleténél hangosabban.
-És?-kérdezi nevetve. Az lesz amit én mondok, elvégre én vagyok a főnök.
Jelenti ki a nyilvánvalót.

Bosszúsan odamegyek az ablakhoz, és kitekintek rajta.Gyönyörű kertet látok, mocskos lelkű emberekkel.
Jobban megnézem a tükörképem az üvegben, és kicsit oldalra pillantok, hogy lássam drága jó édesapám.

Elment. Fasza. Annyira jó hogy egyáltalán nem érdekli, hogy én mit akarok.
De mit is vártam?
Lepillantok magam mellé az asztalra, és látok egy poharat, ami éppen alkalmas, hogy a falhoz vágjam.
Hatalmas pukkanássál törik apró darabokra.A szilánkjai vágnak mint a penge, ezért majd más feltakarítja.

Valahogy le kéne vezetnem a feszültséget-gondolkozok el,majd mint akit puskából lőttek ki,indultam a garázs felé.Lépteim egyre lassulnak,ahogy elnyomnak a zavaros gondolatok.

Lomhán ballagok a lépcsőn lefelé, azon töprengek, hogy miért ilyen családom van, miért ilyen apám van, miért halt meg az anyám, miért kell kényszerből házasodnom?
Mikor vége lett a lépcsőnek, a garázsajtó van velem szemben.

A zárba helyezem a kulcsot, ami egy kattanással jelzi, hogy nyitva van. Belépek az én saját birodalmamba, miközben szertenézek a sok autón.

A hétszemélyes családi autótól a sportkocsiig minden megtalálható.
Ki is választom a szívem csücskét, az első kocsimat.
Meg kell hagyni jó ízlésem van.
Baromi szép modell.
Végignézek rajta, és megállapítom, hogy olyan mint új korában.
Kinyitom az ajtaját, és egy sóhajtás kíséretében beülök.
Beindítom, aztán a gázpedált tövig nyomva távozok el apám házából.

Még látom a visszapillantó tükörben édesapámnak a nemtetszését ahogy rázza a fejét, de nem érdekel, mert egy ilyen hír után még szép hogy kiakadok.

...

Egy ideje már megyek az úton, a táj csodaszép, hegyek , patakok, ezekben a természeti csodákba könnyen belebambulhat az ember.
Én is így jártam.
A motorháztető felől érkezik egy erős csattanás.

Nem túl szabályosan, de megálltam, végülis le is szarom.
Ha jön valaki akkor szépen kikerül, mert van kormány a kocsiba.-ezzel az elmélkedéssel szállok ki a verdámból.
Egy galamb. Amikor jobban szemügyre veszem a motorháztetőt, akkor vélem felfedezni, hogy behorpadt.

A KURVA ÉLETBE és lesöpröm a madarat.
Mostmár eléggé idegesen ülök vissza a behorpadt kocsimba, és kicsit se türelmesen elindulok.

....

Durván fél óra utazás után se csökkent a feszültség a testemben.
Tudom mi kell ide. LÁNYOK most csak ők segíthetnek, és meg is célzom az egyik szórakozóhelyemet.

15 perc autókázás után meg is érkeztem a búvóhelyemre.

Leparkolok a mostmár horpadt kocsimmal, behúzom a kéziféket, és kiszállok.
Benyomom a zárat, ami egy jellegzetes hanggal jelzi, hogy nem lehet kinyitni.
Még egy utolsó pillantást teszek a kocsimra, aztán elindulok a bár felé.

Lassú,fáradt léptekkel bandukolok a hátsó ajtóig, amit őrök védenek. Uram!-szólalnak meg egyszerre, és arréb lépnek, hogy beengedjenek.

Ahogy belépek a terembe,két ajtó van: az egyik jobbra, míg a másik balra vezet.
Ez annyit tesz ki, hogy van egy szórakozó hely, és van egy éjjeli pillangókkal teli bár.
Az utóbbit választottam.

Azért nem minden jött ment utcasarkit veszek fel, hanem azért normális kurvákat, márha lehet ilyet mondani.

Leülök az egyik vörös fotelbe, és várok amíg jön a pincérlány.

Durván egy perc múlva már jön is egy elég csinos leányzó, aki nem lehet több 23-nál.
-Mit szeretne kérni uram?- kérdezi vékony, már- már idegesítő hangon.
-Egy Whisky-t és téged ezüsttálcán!
  -Kacsintok rá.
-Máris hozom uram!- feleli beszívott ajkakkal.

Csupán tizenöt másodperccel később, meg is érkezik a rendelésem. -Szerintem menjünk valamelyik szobába csillagom.- mondom neki rejtélyesen.
-Rendben uram.
Mosolyogva toporog..kezdők szerencséje,hogy én vagyok velük.
-Akkor menjél már!-intek a szoba irányába, ahova lassan elkezd tipegni a tűsarkújában.
-Mi a neved cica?-csapok rá a fenekére.
-Roxy.-babrál a kilinccsel.
Az nem létezik,hogy ezt sem tudja használni.

Elé lépek és kinyitom az ajtót, mert ilyen úriember vagyok.

Alig csukódott be,már le is támadtam szegény lányt.

Gyors csókcsatát vívtunk egymással, miközben kerek fenekét markolásztam.

Elkezdtünk hátrálni amíg le nem ültem az ágyra,ő pedig térdre ereszkedett előttem.Tudja a dolgát.
A csaj elkezdte észveszejtően lassan kigombolni az ingemet, és minden gomb után lehelt egy csókot a testemre. Már az övemet is kicsatolta, és már nyúlt oda a kemény ékszeremhez, de megcsörrent a telefonom, közben egy fájdalmas nyögést elhallattam, hogy ki a faszomnak vagyok ilyen fontos? Rápillantok a kijelzőmre amin apám neve díszeleg.

-Ezt fel kell vennem.-célzok a lánynak, hogy menjen ki, de nem veszi a lapot, csak néz mint a birka.
-Menjél már ki!- szólok rá kicsit sem kedvesen.
Csigalassúsággal felvette azt a kevés ruháját is, majd elindult kifelé. Nők...fortyogok magamban, ezután
végre felveszem a telefont.

-Szia apa, mondjad.-vágok a közepébe. -Gyere haza most!- mondja halál nyugodt hangban, ami nekem nem tetszik.. itt valami gyanús..
-Miért?
-Mert vacsorára megyünk a leendő feleséged családjához, azért!-vágja oda türelmetlenül
-Nem!- utasítom vissza amit nem kellett volna...
-Rendben, akkor holnap lesz az eljegyzés, oké?- fenyeget meg.
-Rendben indulok..-sóhajtok fel miközben a nadrágomat húzom, és indulok ki a bárból.
-A házszámot elküldöm.
-Rendben.
-Siess.. és azzal leteszi a telefont.

Futólépésben indulok a kocsimhoz, miközben pittyeg a telefonom.
Itt a cím üzenettel.
Félkézzel az ingemet gombolom,míg a másikkal a képernyőzárat oldom fel.
Gyorsan beütöm a GPS- be a szalagértesítést, és már indulok is.
Nem laknak olyan messze, mert azt írja 19 perc és megérkezek az úticélomhoz. Már most látom, így sötétedésben is, hogy szép helyen laknak.

Egy kis idő után, kiadja a telefonom a jelzést, hogy jobbra forduljak, és a 18. ház a bal oldalon.
Elkezdem számolni 14, 15, 16, 17, 18 és itt is vagyunk.
Leállítottam a motort.
A kocsiból kiszállva megigazítom a hajam, és a ruhám.Ingemen a felső 2 gombot szabadon hagyom,azért,mert nem vagyok karótnyelt idióta.

Csengetek, pár másodperc múlva nyílik az ajtó, és Mr Brown-nal állok szemben.

Valami mozgást láttam ezért elnéztem a válla felett, és egy lányt láttam törölközőben lépcsőzni. Arányosan hosszú lábai és kerek feneke volt, haja vizesen omlott a vállára, ilyen nő nincs a bárban az is biztos..könyveltem el magamban.
A Férfi nyújtja a kezét amit el is fogadok, és beinvitál a házba.

Köszönöm szépen,hogy elolvastátok

Puszi nindenkinek
2023.02.19