Az Ördögön Túl <Befejezett✅️>

63.rész

Emily:

Három teljes óra az esküvőig,és abból harminc perc,míg a helyszínre érek.
Görcsösen szorítom a lábujjaimat,az emberkínzásra szánt magassarkúban.
Ide-oda nézelődök a szobában,hol kitekintek a fényes kertbe,hol pedig az órát nézem,ami szerintem nem is működik.

Élesen beszívom a levegőt,és még egyszer,de nem utoljára megnézem magam a tükörben.

Hófehér ruhám földig ér.
Gyönyörű,ámde kényelmes anyaga megkoronázza ennek a szépségnek a vonalát.
Nem hercegnőre emlékeztet a ruha,de sellőnek sem érzem magam benne.
Laposan ívelődik a tüll,ami hátul direkt hosszabbra van szabva.
Egy álom ez a ruha.
Kivételesen mese szépnek érzem magam.
Magabiztos,gyönyörű,és boldog nő néz vissza rám a tükröződő felületről.
Varázslatos öltözet volt,amit nem volt egy leányálom felvenni.
Idézem:

"-Dőlj már előrébb,vagyis ne..inkább guggolj le.-állított különféle pozícióba Lisa.
-Ne,ne guggoljon,hanem álljon fel,és lépjen bele a ruhába.-tanácsolta édesanyám.

Komolyan,fejre ne álljak?

Ezért álltam az eléggé dekoratív fehérneműmben karba tett kézzel,arra várakozva,hogy eldöntse a két nőszemély,mi módon kellett felvenni a ruhát.
-Az nem lesz jó,mert ha rálép az anyagra,akkor elszakadhat.-gesztikulált a kezével Lisa,és látom rajta,hogy egyre jobban kezd ideges lenni.
Ki akartam maradni a vitáról,ezért láthatatlanul hátrálni kezdtem,amíg le nem ültem az ágy szélére,továbbá képzeletbeli popcornnal a kezemben néztem a műsort.
-Emily ne csak ülj ott,hanem segíts.-torkollanak le egyszerre.
Lebuktam.
Kettő az egy ellen arányban győztek,míg én azon imádkoztam,hogy csak kerüljön már rám az a tetves menyasszonyi ruha.
-Máris megyek.

...

-Huh,ez kemény menet volt.-paskolta össze a tenyerét,azt szimulálva,mintha leporolná a kezét.
Holott a végeredmény a fontos..nem de?
-Köszönöm szépen,de most megtennétek,hogy kimenetek?Szeretnék egy kicsit egyedül lenni.-morzsoltam az ujjaimat,attól tartva,miképpen fognak megsértődni..remélem sehogy.
-Persze kicsim,már itt sem vagyunk..csak szólj nekünk,ha kidepizted magad.-csuklott el anyukám hangja."

Mindig is tiszteltem őt az ereje és a kitartása miatt.Hatalmas szíve volt,és van is.
Mindig teljes odaadással gondoskodott rólam,sőt,még a kamaszkorban lévő összetűzéseinket is figyelmen kívül hagyta.
Persze nem utolsó sorban,megvédett apától.

Újra rápillantok a faliórára,ami mintha mozdult volna egy kicsit.Hurrá!!
Minden egyes gondolattól,ami az esküvőhöz fűződik,liftezik a gyomrom.

Érzem a fejbőrömön,ahogy egy verejtékcsepp végig hasítja a hajtöveket,mígnem leér a homlokomra.
Csak legyen vízálló a sminkem Istenem.
Nem győztem fohászkodni különféle dolgok miatt:
-Ne törjön le a körmöm.
-Ne jöjjön szét a hajam.
-Ne kenődjön el a sminkem.
-Ne fájjon a lábam a magassarkúban.
-Igent mondjon Nath.-a legfontosabb.

Menni fog.-bólogatok a tükörbe,mintha teljesen dilis lennék.

Próbálom kirázni magamból az idegességet,néhai sóhajokkal,és izomfeszítésekkel.
Még mindig nem hiszem el,hogy hozzámegyek egy seggfej maffiavezérhez.
Seggfej,de legalább jó az ágyban..mármint jó az...az..álcázásban.

Megtörik a fény az ablaküvegen keresztül,különös szivárványt hagyva a hófehér márványlapon.
Piros-narancs-citrom-zöld-kék-Ibolya.
Ezeknek a sorrendjében.

Odalépek a földig érő nyíláshoz,majd hozzáérintem az egyik ujjam az üveghez.
Tükörsima.Egyetlen koszolódás,illetve repedés sincs rajta.
De mire is számítottam.
Mr Sznob úrfi tulajdonában van minden.