Az Ördögön Túl <Befejezett✅️>

60.rész

Nathaniel:

-Vettél be tablettát?-araszolnak fel a kezeim a nyakáig,majd összefogom copfba a haját.Rászorítok a koronájára,és meghúzom magam felé.

Mintha hezitálna.
Elhessegettem,az efféle gondolatokat,aztán várom Emily válaszát.

-Igen,vettem be.-bólogat aprókat,mert még mindig a kezemben tartom a haját.
-Helyes.-húzom mosolyra a számat,és hatalmas erővel tolom bele magam.
Egyszerre nyögünk fel,a földöntúli megkönnyebbülés érzésére.

Mennyire vártam ezt a pillanatot.
Lassan kihúzom belőle magam,majd újabbat döfök a nőbe.
Hangos sikolyai még több önbizalmat árasztanak belém,így még nagyobb erővel dolgozok.Erőt adnak a nyögései,és ahogy a nevemet sóhajtja.

-Nath..NAT,BASZKI.-bukik le a víz alá én meg pár pillanatig nem értem a pánikját.
-Öhm..sikításokat hallottam,és azt hittem..khm.-köszörüli meg a torkát Aiden rejtegetve a vigyorát.Olyan jókor tud megzavarni.
-Menjél már vissza.-masszírozom meg az orrnyergemet,Emilyért lenyújtom a kezem a víz alá,és felhúzom onnan.
-Takarj már.-úszik a hátam mögé,kicsit sem diszkréten.

Kétszer lábon,egyszer oldalba rúgott.

-Már nincs itt Aiden,de szerintem menjünk fel.-tenyerelek a medence partjára,és izomból kitolom magam.
-Én inkább a lépcsőt használom.-sétál oda a csúszós feljáróhoz,ami a fürdő szélén van.

-Ahogy akarod cukorbaba.-indulok be a házba,kicsit sem szégyellősködve a konyhában álló Aiden miatt.
-Kösd be a szemed,jön Emily,őt pedig csak én láthatom.-dobok neki oda egy rongyot,amit ha nagyon akar,akkor körbe tud tekerni a fején..ő pedig nagyon akarja.

-Kösz,de inkább felmegyek.-kocog oda a lépcsőhöz,egyszer sem hátranézve,nehogy olyat lásson,amit nem kéne.
-Jöhetsz.-nyúlok Emily kezéért,és behúzom a házba.
-Alszunk?-dörzsöli meg a szemét fáradtan.
Vajon hatással van még rá a kábítószer?
-Aludjunk.-csúsztatom a kezem a derekára,aztán a lépcső felé tolva elindulunk a szobába.

...

Egész éjjel,a mellettem lévő nőt figyeltem.
Figyeltem az arcát,a szemébe hulló tincseket.Figyeltem a csókolnivaló ajkait,és
figyeltem a nyakát,ami gyönyörű ívben követi vállait.

Fülében ékszerek vannak,és az álla alá felgyűrődött a nyaklánc.

Vajon miről álmodik?

Valamiért a gyomrom is beleremeg,ha az együtt töltött időre gondolok.
Nem bírok,és nem is akarok ránézni másik nőre.
Emily,más mint a többiek.
Más a beszéde,és intelligensebb mindengyiknél.Más vele a napom is,és teljes valómban megváltoztatott.
Segített megmutatni,milyen egy igazi kapcsolat,ahol szeretik az embert.
És persze az ágyban is más vele.Vele nem tudok olyan durván,és önzőn bánni.Jobban szeretném,ha elsődlegesen ő élvezné.

Szeretem.

Szeretem,hogy nem fél szembeszállni velem,és szeretem,hogy néha egy kezesbárány,máskor egy házisárkány.
Szeretem a vicceit,és azt is szeretem,amikor egymás mellett csendben ülünk,és élvezzük a másik társaságát.

-Szeretlek.-suttogom a párnán könyökölve.
Nem várok választ.
Még nem akarom,hogy válaszoljon.Így egymagában a szeretlek szót,még nem mondtuk ki.

Óvatosan ráteszem a kezem a nyakára,aztán egyre feljebb vezetem,és a mutató ujjammal körbe írom a füle ívét.
Visszafojtott lélegzettel figyelem a kezem,ami lassan beletúr barnásszőke hajába.

-Ne aggódj,megvédelek mindentől,semmi bajod nem eshet.-húzom közelebb magamhoz a fejét,a nyakánál fogva,és egy lágy puszit lehelek a homlokára.
-Maradj.-húz vissza magához,amikor el akarok távolodni tőle.
-Ahogy akarod cukorbaba.-emelem meg egy kicsit a fejét,és a mellkasomra fektetem.