22.rész

3.3K 90 0
                                    

Nathaniel:

A pulóverem zsebébe nyúlok,kivenni a telefonom,hogy megnézhessem az időt.
5:47-et mutat.
Akkor lassan kel fel a Nap.-Állapítom meg egy ásítás közepette.

Csiga lassúsággal andalgok el a postaládáig,közben az eget nézve várom,hogy mikor reggeledik.
Lépteim zörgését hallgatom a fehér murván a talpam alatt.
Megállok a postaláda előtt,és hosszan nézem.
-Csak nem halok meg.-suttogom magam elé,majd kinyitom.
Már meg sem lepődök,hogy még egy levél.-forgatom a szemem.
Körbenézek,mintha figyelne valaki,és jobban szemügyre veszem a borítékot.

CSAK NAT NYITHATJA KI!-felirat szerepel rajta pirossal,ami lehet vér is,vagy festék is.
Felkészülve a legrosszabbra,letépem a tetejét a borítéknak,és kiveszem a tartalmát.

Kedves nathaniel,láttam,hogy nem találtad meg a jegyesed,de ne lógasd a fejedet,van még rá esélyed.
Adok neked még öt kerek órát,hogy megleld nejecskéd csókját.
De most nem írok neked nagy ódát,mert repül az idő,és te még csak otthon jársz.
Kis segítséget még adhatok,de ha ezt is kihagyod,hülyébb vagy mint gondolom.

Keresd a Pláza,és a kikötő közötti egyenes úton,és látod,én csak jót akarok;)

-Ebből már elegem van! Komolyan.-rázom a fejem hamisan mosolyogva.

-Hé Luiz,gyere,és vizsgáltasd ki a borítékon lévő írást,hátha vér.-hívom oda az egyik csicskásomat,hogy vigye el a laborba.
-Máris uram!-kocog oda hozzám,a névtáblás fiú.
Olyan 17 körüli,és kicsit nagyon túlsúlyos,ezért ilyen levél hordozónak használom.
Lehajtja a fejét tisztelete jele ként,és elveszi a borítékot.
Hátrál még öt lépés velem szemben,azután megfordul sietve a 15 méterre lévő laborhoz.
Mekkora balfasz-nézek utána.

-LUIZ,GYERE VISSZA.-integetek neki mgam felé.
-Igen uram.-remegnek meg a lábai.
-Vedd ki belőle a levelet,és add ide!-nyújtom ki a kezem,hogy adja oda.
-Itt van uram!-ismétli meg az előző tetteit.
-Kösz.-rázom meg a fejemet,vissza indulva a házba.

-Aiden,kaptunk még egy levelet!-kopogok be a szobájába,ahol éppen a dokit akarja letámadni.

-Aiden,figyelj,Natnek nem szabad tudnia,hogy újra bedrogoztalak,értetted?-indul el a haverom felé a tűvel.
-Beszoptad faszfej,nézz csak hátra.-mutat egyenesen felém.

Ez az elmebeteg lassan hátrafordul.
Amint megpillant engem,lazán a falhoz dőlve, iszom a szívószálas almalevemet.
Leverte a dokit a víz.

-Uram,ez nem az aminek látszik.-kezd el mentegetőzni.
-Tényleg nem az,én érthettem félre valamit.-simogatom meg az állam,mintha annyira gondolkoznék.
-Akkor elmondod,hogy mit értettem félre?-tettetem a hülyét.

-Az értette félre uram,hogy Aidennek adunk egy olyan szert,ami megakadályozza,hogy visszaessen a kómába,és orvosi nyelven ezt hívjuk drognak.De ez csak egy rövidítés.-bólogat az arcomat fürkészve,hogy bedőlök-e neki.
-Mi is a pontos rövidítés?-nézek át s válla felett Aidenre,akinek a szememmel üzenek,hogy másszon ki az ablakon.
-Doktori Rákmegelőző Oldat Geotermiája.-hadoválja nekem össze ezt a sok fasszágot.

Komolyan hülyének néz.

-Értem,akkor én most kimegyek,és végezze a dolgát.Mikor jöhetek be legközelebb?-érdeklődők,Oscar-díjas színészkedéssel.
-Negyed óra múlva kész leszünk.-bólint megkönnyebbülten.
-Rendben,de majd arra megkérhetem,hogy keresse meg az egyik emberem,és mondja neki,hogy labda a játszótéren?-keresem a szememmel Aident,de ki tudott jutni az ablakon.
-Persze.-írja fel a noteszába az üzenetem,majd becsukja magamögött az ajtót.
Beszélünk még pár szót,Aiden gyógyításával kapcsolatban,ami kurva unalmas volt,de még így is tudtam időt nyerni Aid rejtőzéséhez.

Az Ördögön Túl <Befejezett✅️>On viuen les histories. Descobreix ara