Az Ördögön Túl <Befejezett✅️>

67.rész

Emily:

-Te.Mi.A.Faszt.Csinálsz?-kapja ki valaki a telefont a kezemből.
Megint az a jól ismert szorongás vesz körül,ha ez a férfi a közelemben van.
Hogy bízhattam meg benne régen,ezt még most sem értem?
Annyira naiv voltam.
-Telefonáltam idióta,ha nem vetted volna észre.
Valahogy ki tudtam jutni a pincéből,erre máris elkapnak..

Nekitámasztom a sebzett hátamat a falnak,hogy nyújtson valami támaszt a testemnek.
Sok mindent nem értek.Például azt,hogy mi a faszért nem végeztek velem?Már inkább a halált választanám.
A bőröm kifehéredett,mintha pincébe napoznék.Hah..pont ez történt.

Az első héten még vertek és kínoztak,de a második felvonás az rosszabb volt.
Egyedül hagytak a gondolataimmal,egy székhez kötözve.Nem csak elgémberedett a testem,de nem engedtek ki,még a mosdóba sem,ami nem volt éppen a legkellemesebb.
Én mint mindent,ezt is szokás szerint túlgondoltam.
Rémképek jelentek meg a szemem előtt,és olyan érzésem volt,mintha hipnotizáltak volna.

Aztán újra kezdődött minden,csak ezúttal egy pendrive is szóbakerült.
És hogy miféle anyag van rajta?
A kódok atomfegyverekhez.
Csak az a hír járja,hogy kettő pendrive van.
Az egyiken a kódok első fele,a másikon meg logikusan a második fele.
Csak az egyiket kérdezték,tehát megvan valamelyik része.
Ezeket az anyagokat kerestem én is apa dolgozószobájában,csak én valami aktára gondoltam.
Sejthettem volna,hogy valami korszerűbb.

Az a maffia,aki ezt megszerzi,világ méretű háborút tud indítani,a megfelelő eszközökkel és kapcsolatokkal.
Úgyhogy valószínűleg ezért tartanak fogva,mert nem hiszik el,hogy dúsznom nincs,hogy merre van az a szar.
Jó hazudtam,mert éppenséggel tudom merre lehet,de nem vitt rá a lélek,hogy egyszer is felkeressem.Túl nagy a kockázat.
Itt nem pár darab testőr haláláról beszélünk,hanem több millió ártatlanéról.
Ha valaki ezt a kiváltságot megszerzi,határ a csillagos ég.

És hogy megéri másokért szenvedni?
Természetesen.

-Vissza a helyedre ribanc..most nem verlek meg.-rúg belém a jobb lábával.
Összeszorított szemmel tűröm az okozott fájdalmat.Mélyet beleszívok a levegőbe,ami eléggé dohos szagú volt,majd erőt veszek magamon,és kúszva visszaindulok az alagsorba.

-Gyorsabban,vagy a kis popód bánja,amit ennyire gyönyörűen ringatsz.
-Még mindig undorodom tőled Sergio.-nyögök hatalmasat fájdalmamban, mert ez a fasztalicska újra meglökött,annyira hogy előre estem.
-Mit mondtál hamupipőke?-hajol bele a személyes terembe,amitől kiráz a hideg..és nem jó értelemben.

Büdös köcsög.Amíg távol van,a világ összes átkát rászórom,már sokadjára.
Nem igaz,miért csak engem szivat a karma?
Miért nem Ivettet,vagy miért nem Sergiot?
Sajnálom ezt a nyomorékot,hogy így lesüjjedt ezeknek a szintjére.

Félek,hogy sosem jutok ki.
Nathaniel azt mondta,hogy már elindultak,és kiszabadítanak.Remélem igaza lesz.
Ezek után a kódokkal mi fog történni?
Na azt senki sem tudja.

A volt testőröm kinyitja a pinceajtót,és betessékel,a párás,téglával körbevett "szobámba".
Összesen két ilyen hely van.Az egyik amiben kezdtem az ittöltött időmet,a másik ahol jelenleg vagyok.Egy szobatárssal.

-Sikerült felhívni?-húzódik arrébb az egyetlen matracon,hogy odaférjek.
-Igen sikerült,de Sergio kikapta a kezemből a telefont.
Oscar lehajtott fejjel hümmögött,aztán újra rám szegezte a tekintetét.
-Mondta hogy jönnek megmenteni?-csillan meg a szemében egy kis reményfoszlány.
-Igen.

Ahogy végignézek az idős férfin,egyre jobban vélem felfedezni benne Nathanielt.
Markáns arckarakter,viszont neki zöld szemei vannak.Magas,és izmos lehetett fénykorában,aminek megvannak a maradványai a testén.
Korához képest nagyon jól tartja magát.
Haja őszülő,szakállára pedig ráférne egy borotválás,ami az itteni körülményeknek köszönhetően lehetetlennek bizonyult.
Az eddigi büszke férfiból,egy megtört idős bácsi lett.
Őt legalább megkímélték Ivették.Nem verték annyit.