Heather | ✓

[ h u s z o n h a r m a d i k ]

Ahogy a tükör elé álltam,hogy megnézzem,mit is művelt a fonnyadt kinézetemmel a barátnőm,már tudtam,hogy óriási bajban vagyok.Egy embernek akartam tetszeni,aki mindent megtett volna azért,hogy a lehető legtöbbször sikerüljön elkerülnünk egymást.Mégis,most...
Vörös ruha simult a testemre a lehető legelőnyösebb helyeken,aminek hála úgy tűnt,mintha homokóra alakom lenne,ahogy a keskeny csípőmet kiemelte a szoros anyag.Sóhajtva pillantottam az arcomra,amin a legszebb füstös smink virított,amit valaha láttam,de még így sem voltam elég magabiztos.A vad loknik,amik a vállamra omlottak,kerekítették az arcomat és talán ez segített a legtöbbet,hogy rájöjjek,most végre úgy nézek ki,mint egy nő.Sosem volt gondom a kinézetemmel,hiszen nem kellett olyan problémákkal küzdenem,mint a nagyon pattanásos bőr,vagy a túlsúly,amikkel mások nap,mint nap szenvednek.Mégis voltak apró dolgok,amik egyszerűen zavartak és szerettem volna,ha nem olyanok,amilyenek.

A könnyek elhomályosították a látásomat,ahogy belegondoltam,hogy még a legjobb formámban sem érek fel a Robinson lányhoz,aki valószínűleg ma ugyanúgy készül a Pluviophile esti fellépésére,ahogy mi.Csak neki valószínűleg feleannyi erőfeszítésébe sem kerül nőies külsőt magára varázsolnia,hisz lehetett ő akármilyen szende,ha az még csak álca is,ő még egy krumplizsákban is úgy nézett volna ki,mintha a szex istennőjét ábrázolná.A bomba alakját még egy bő ruha is csak ékesítené.

-Ha lesírod a Huda Beauty szempúderemet,esküszöm seggbe rúglak!-fenyegetett meg a barátnőm,ahogy mögém állva gyorsan letörölte az első kibuggyanó könnyet.

A sírás határán voltam,de még ígyis felkuncogtam ezen a hülye kijelentésen.Mégsem akartam inkább szívózni vele,hiszen tényleg rengeteget dolgozott a sminkemen és nem állt szándékomban ezt tönkretenni,szóval felfelé pislogva próbáltam a könnyeimnek visszavonulót fújni,miközben magamban azt mantráztam,hogy "gyönyörű vagy,ne légy bolond".Még gyorsan felhúztam magamra a térdig érő fekete csizmámat,ami talán még ribancosabb külsőt ajándékozott,azonban ez egyáltalán nem érdekelt már.Megvonva a vállam,felkaptam a táskámat és együtt robogtunk le a lépcsőn.

Lassan közeledtünk a december felé,és ahogy már a hálaadás időszaka is véget ért,kezdett mindenki bezsongani a karácsonytól.Mindenhol karácsonyi dolgokat raktak ki,néhol már az égők is kint világítottak.Azt hiszem azonban senkit nem lep meg,ha azt mondom,a mi hálaadási vacsoránk egyenesen egy rémálom volt és ezen tapasztalatok alapján a karácsony miatt sem voltunk olyan izgatottak.Hiszen természetesen a Flores család ezt a napot sem bírta ki veszekedés nélkül,na meg persze a nagy "családfő" egyetlen egy percre sem rakta le azt a rohadt telefont,hogy a figyelmének legalább az öt százalékát ránk szánja.

Néma csendben vacsoráztunk meg.

Még Amira sem csacsogott a hosszú hétvégéről,ahogyan azt már megszokhattuk tőle,csak némán tologatta a tányérján a borsószemeket,amit anya a pulyka mellé készített nekünk.Én egyébként is lehangolt voltam Marco miatt,ezért egész hétvégén a szobámban kuksoltam és próbáltam nem folyamatosan bőgni,mikor a fiú eszembe jutott,épp ezért egyáltalán nem hiányzott még a kedvemnel ez a nyomott hangulat,ígyis kellően nyomorultul éreztem magam.

Amint a vacsora véget ért,mi felrohantunk a szobánkba,egymástól elkülönülve,aztán két perc múlva ki is robbant anyából,amit a mi érdekünkben egész vacsora alatt elnyomott:

A csalódottság.

Még le sem ültem az ágyra,mikor anyáék veszekedni is kezdtek,és miközben anya egyre dühösebb hangnemben beszélt,apa nyugodtsága teljesen felbőszített.Tényleg ennyire nem hatotta meg az egész dolog?

Mindössze addig hallgattam őket,míg Amira bekopogva be nem jött a szobámba,hogy aztán az ágyamba bújva közösen nézzünk vicces állatos videókat a youtube-on.Bedugva a fülest,próbáltunk tudomást sem venni róluk,de még egy pillanatra Marcoról is megfeledkeztem,ahogy arra az egy dologra koncentráltam,hogy Amira a lehető legkevésbé foglalkozzon a szüleinkkel.Hála az égnek,ő el is aludt olyan nyolc óra körül,én pedig csendben hallgattam a veszekedést,közben Amira haját simogatva.Aztán az egész úgy rá egy fél órára véget is ért egy ajtócsapódás kíséretében.