Heather | ✓

[ h a r m i n c n e g y e d i k ]

-Annyira hangos a zene.-kezdtem azonnal nyávogni,mikor megérkeztünk.

-Még bent se vagyunk csajszi,ne nyivákolj már azonnal.-forgatta a szemét Sierra,miközben próbált valahol parkolóhelyet találni,ami elég lehetetlennek bizonyult.-Hihetetlen,hogy mindenki autóval jött.

-Tényleg,te most hogy fogsz inni?Ugye nem akarsz ittasan vezetni?-néztem rá viccesen,mire ő a szúrós tekintetével pásztázta az arcomat.

-Hülye vagy,te nő?Nem iszom az este,túlélem.Mit hittél,még amúgyis veszélyesen vezetek,azért valljuk be,részegen meg sem kockáztatnám.

Kuncogni kezdtem még a gondolatra is.

-Legalább tisztában vagy vele.-mondtam sokatmondó pillantással,mire felnevetett.

-Idióta azért nem vagyok,Lu.Komolyan.-vette komolyra a figurát.-Na gyere.

Azonnal összébb húztam a kabátomat,ahogy a hűvös levegő bekúszott az anyag alá ezzel elérve,hogy a hideg táncoljon végig a hátamon.Imádtam a telet az ünnepek miatt,de így,hogy lassan a végéhez közeledtünk,már jobb lett volna,ha újra érezhetném a meleg,tavaszi szellőt ehelyett az elviselhetetlen hideg helyett.

Miután Sierra is lezárta a kocsit,végre elindultunk a bejárat felé.Még kint is nagy volt a tömeg az időjárás ellenére is,bár szerintem a nagyjuk bagós volt.Ryan egy dolgot tiltott meg a bulijain,az pedig a bent dohányzás volt,ugyanis rettegett,hogy kiégetnek vele valamit.Erre azért eléggé figyeltek is az emberek,bár mindig akadt egy-két félnótás,aki megkísérelte a dolgot,ami aztán kitiltással járt,szóval az egész manőver nem ért annyit.

-Kérsz egyet?-nyújtotta felém Sierra a pattintós Marlboro cigarettáját.

Mérlegelve a dolgokat rájöttem,hogy attól,hogy nemet mondok,még nem menekülök meg a hidegtől,hiszen úgyis megvárnám,míg elszívja,így halkan megköszönve kihúztam egy szálat,minden mindegy alapon.Vártam,hogy meggyújtsa az enyémet is,ahogy azt mindig szokta a ritka alkalmakkor,mikor együtt rágyújtunk.Ő sem az a cigizős fajta,de bulikon mindkettőnknek jól esik egy-két szál.

Csendben szívtuk,miközben bentről hallgattuk a kiszűrődő zenét.Jól esett ez a pár perc,amit némán töltöttünk,mert ez legalább nem volt erőltetett.Ezt szerettem annyira Sierrában,hogy sosem erőltetett semmit,olyan volt,amilyen és nem játszotta meg feleslegesen magát.Azt mondják,ég és föld vagyunk így mi ketten,de még annál is jobban megértjük egymást.Ezért értékelem,hogy ő van nekem,a sok habiszti lány helyett,akik mindig csak Marco vagy a bandája miatt közeledtek felém.

-Nagyon gondolkodsz.-jegyezte meg engem figyelve,mire csak megvontam a vállam.

-Csak elbambultam.Na gyere.-mondtam elnyomva a cigimet.-Bulizzunk.

Bent akkora volt a tömeg,hogy esélyét sem láttam nagyon annak,hogy Daviddel összefussunk.Habár írt egy üzenetet,hogy nem indult még el,így csak később lesz jelentősége,de azért biztosítottam róla,hogy a konyhában leszünk,hogy meg tudjon találni minket.

Vicces,mert mikor utoljára itt jártam,még Adriannel együtt voltunk,legalábbis,még pár óráig.Két hónap telt el,azonban már úgy éreztem,semmi nem fűz a fiúhoz,ugyanis rájöttem,mennyire nem is ismertem igazából.Mármint,még azt sem vettem észre,hogy megcsalt és hazudott,hat hónap hosszúságú,bensőséges kapcsolat után.Valóban ismertem őt akkor?Hogy nem vettem észre,hogy más lányra vágyik?

Talán mert még magát is sikerült becsapnia,hogy jó vagyok neki én.A pótlék,míg Emma meggondolta magát.Nagyjából össze is jött.Nagyjából.A lány nyilván két hét után újból megunta és eldobta,mint valami szemetet,mégsem tudtam sajnálni.Hisz mindezt magának csinálta,miközben pont tudta,hogy megint csak addig érdekli Emmát,míg tiltólistán van a kapcsolata miatt.