Heather | ✓

[ n e g y v e n n y o l c a d i k ]

Marco

Forrt a vérem,mikor megérkeztem Landonékhez a próbára és igyekeztem palástolni a dühömet,de nem nagyon akart összejönni.Az első kérdése az volt a fiúknak,hogy mégis mi a szar bajom van,mert már azzal kezdtem,hogy Landonnel kimentem cigizni egyet.Némán figyeltem a szürke felhőket,behúzva a nyakamat,hogy a szél ne érje ott sem a bőrömet.Remegtem,de nem tudtam,hogy a hideg,vagy az ideg tehetett róla.

-Na kibököd végre,hogy mi bajod van?-cseszett le pár perc után Landon,mikor már a második szálért nyúltam.

Nem szólaltam meg egy ideig,csak mély levegőt véve igyekeztem összeszedni a gondolataim.

Luna szemei úgy felcsillantak,mikor meglátta,ki hívja,hogy le sem tagadhatta volna,hogy van közte és David között valami,ha másnem alakulóban,ezért nyilván nem tudtam másra gondolni,csak a legrosszabbra.Rám sosem nézett így,soha nem váltottam ki belőle hasonlót,amitől feleslegesnek kezdtem érezni magamat.Ez az érzés dühített fel a legjobban,a keserűség pedig egyből visszatért,ahogy az utóbbi napokban.

Mármint,jelentett neki valamit egyáltalán az az éjszaka?Vagy én kerítettem ekkora feneket a dolognak,miközben pont azért hagyott ott másnap reggel,nehogy kiderüljön az,amit tettünk?

Az enyém volt ő egyáltalán valaha is?

-Egyre szarabbul nézel ki,haver.-ciccegett,látva,hogy folyamatosan torzul az arcom az egyre szörnyűbb gondolatokra.-Lökjed már.

El akartam mesélni,de valahogyan olyan rosszul esett még megfogalmazni is a feltételezéseimet.Féltem,ha kimondom,talán biztosít az igazamról és az érzés csak még szarabb lesz.

-Mi van Luna és Martin között?-böktem ki végül,némán imádkozva,hogy megcáfol mindent és mehetek Lunához bocsánatot kérni,hogy idiótán viselkedtem.

-Az ki?-húzta össze a szemeit,aztán pár másodperccel később rájött kire gondoltam.-Ja,David.

Biccentettem,mire lassan kifújta a levegőt.

-Nem tudom,mármint én Sierrától nem hallottam semmit.Elég sokat találkoztak az évek alatt,néha ő vitte Sierrát Rutlandbe,szóval passz.

Felért egy gyomron vágással a gondolat,hogy Luna tényleg érezne valamit David iránt.Engedte volna azonban,hogy hozzá érjek,ha mégis?

Ő nem ilyen.Maximum alakulóban lehet a dolog,másképp sosem tett volna ilyet.

-Mostmár illene elmondanod mit csináltál.-célozgatott a reggelre,mikor Luna sírva ment hozzájuk.

Persze,hogy tudta,hogy minden azzal az éjszakával függött össze.

Nem akartam elmondani neki a történteket,mert azonnal megváltoztatta volna a véleményét a lánnyal kapcsolatban,ezért igyekeztem homályosan fogalmazni,hogy csak a lényeget tudja.

-Kicsit...Túlléptünk egy határt.-fogalmaztam finoman,direkt többesszámban,hogy tudja,nem csak én tehettem a dologról.

Kikerekedett szemekkel nézett rám,mire azonnal pontosítottam,nehogy a legrosszabbra gondoljon.Azért vicces volt,ahogy reagált,bár nem értettem,valóban kinézett-e volna hasonlót Lunából,főleg,amennyire haragudott rám még mindig az apja miatt,annyira sosem nyílt volna meg nekem.