Heather | ✓

[ h a r m i n c a d i k ]

A karácsonyi vacsora kínos csendben telt,aminek az asztalfőn ülő személy volt az egyetlen oka.Ha fel is hoztunk valami témát,nem szólt hozzá egyszersem,vagy tett valami csípős megjegyzést,ami miatt egyikőnknek sem volt már kedve beszélgetni.Amirát sajnáltam a legjobban,ugyanis apának sikerült lelomboznia a gyermeki izgatottságát,ahogy rászólt,akárhányszor felhozta az ajándékozás témát a kíváncsisága miatt.Anyu és én megrökönyödve néztük,hogy a normális esetben csacsogó csöppség most síri csendben fogyasztotta a vacsoráját.

-Isteni finom lett a pulyka,anyu.-dícsértem meg a szakácsunkat,ugyanis idén is kitett magáért,hogy igazi karácsonyi vacsoránk legyen.

-Fincsi-mincsi.-nyalta le az ujjáról Amira a krumplipürét,mire mi felnevettünk.

Apa nem szólt egy szót sem,nem érzett késztetést arra,hogy megdícsérje anyut,ahogy azt mindig tette.Tudtam,hogy valami megváltozott ezalatt az egy év alatt,csak nem tudtam eldönteni,micsoda.Nem egyik napról a másikra hidegültek el egymástól,ez inkább ilyen lassú folyamat volt,azonban annál szemléletesebb.Anyu próbált ezellen harcolni,azonban még a vak is látta,hogy az apánk nem akar rendbehozni semmit.

A vacsora után segítettem anyunak letakarítani az asztalt,majd az ölembe ültetve Amirát letelepedtem az egyik fotelbe a nappaliban,várva,hogy anyáék is bejöjjenek.Apu velünk szemben ült a másik fotelben,anyu pedig a fa mellé állva elmosolyodott,majd lehajolt az első ajándékért,amit Amirának vettek.

-Ááá,ez Ariel,úr isten,köszönöm!-sikoltott fel,amint letépte a csomagolópapírt és odarohant anyuékhoz egy egy ölelésre a nagy boldogságában.

Körülbelül ugyanez volt a reakciója a nagyjából ötödik Monster High babára is,ami azonnal felkerült a többi mellé a polcra,de a legnagyobb ajándéka hátra volt még,ami előtt még én adtam oda az én meglepetéseimet neki.

A plüsskutyustól egyenesen majdnem sírva fakadt,én pedig annyira boldog voltam,hogy így örült neki.Amint megkapta a második ajándékát is,a nyakamba ugrott és megígértette velem,hogy kifesthet engem az újdonsült gyerek sminkkészletével,amit a csomagolás rejtett.

A szemei viszont akkor csillantak fel igazán,mikor anya kitolta a legnagyobb ajándékdobozt a fa alól,ami egy óriási babaházat rejtett.Innentől kezdve Amirát teljesen elvesztettük,úgy el volt foglalva a babaház kitöltésével és berendezésével,hogy számára véget is ért az ajándékozás.Mosolyogva figyeltük,ahogy halkan nevetgélve bontogatta a házikót a csomagolásból.

Én anyáéktól megkaptam a kedvenc írónőm új könyvsorozatát egészben,amit tudtam,hogy anyunak köszönhetek,aki készségesen felírta a karácsonyi listára,amikor még valamikor októberben megemlítettem neki,hogy november végén fog megjelenni.Adtam nekik egy-egy puszit köszönetképp,mielőtt kibontottam a többi ajándékomat.Kaptam még egy gyönyörű,fekete csillogós ruhát,aminek az ujja hosszú volt,azonban a háta teljesen nyitott.Hála az égnek a mellrészénél volt két szivacs,így nem kellett azon gondolkodnom,hogy vegyem ezt fel melltartó nélkül.A szoknya része a derekamtól lefelé bővült egészen a combom közepéig,ami miatt kicsit rövidnek éreztem,mégis biztos voltam benne,hogy egy vagyonba kerülhetett és ezért,meg mert ajándék volt,mindenképpen hordani fogom.

Amirától kaptam egy csomó scrunchiet és hajcsatot,amiért hálám jeléül összepuszilgattam a pufi arcocskáját.Ő csak hangosan kacagott és visítozva kért,hogy hagyjam abba,mert csikis.

Anyunak odaadtam a könyvet,amit már szeretett volna egy ideje,csak egy régiség volt,aminek a beszerzése felért egy küldetéssel.De a mosolya mindent megért,mert tudtam,mennyire örül neki,ahogy a csinos blúznak is,amit múlthéten,mikor kinézte magának,csak az ára miatt otthagyta,megvettem neki.Miután elmondta,mennyire hülye vagyok,hogy ennyi pénzt kiadtam rá,szorosan magához ölelt,hogy megköszönje.