Heather | ✓

[ n e g y v e n k i l e n c e d i k ]

Luna

Sierra mindig is gyönyörű lány volt,az aranyszőke tincseivel és a kék szemeivel mindenkiben egy angyal hatását keltette.Ennek ellenére pont a szöges ellentéte volt annak és ez mindig meg is mutatkozott,ha nem az öltözékén,akkor a stílusában,de mindig hű volt önmagához.

Ahogy a huszonegyedik szülinapi bulijának napján is az lett volna,mikor fogalma sem volt,mi készült a háttérben és mindössze annyi infót kapott,hogy öltözzön csinosan.

Mire ő felvett egy fekete miniruhát egy térdig érő bakanccsal.

-Nagyon bombán nézel ki,komolyan.-kezdtem inkább egy bókkal a szettjének kritizálását,mert ő még nem tudta,hogy épp az eljegyzésére készül.-De mi van ha étterembe visz?

Kedves barátnőm erre csak felkacagva legyintett,hogy neki aztán mindegy és folytatta füstös sminkjének az elkészítését.

-Miért nem veszed fel inkább ezt?

Ha már ennyire sötétbe akart öltözni,feketét választottam,de egy fokkal elegánsabb darabot.A háta kivágott volt a ruhának és hosszú,csipkés ujjai,a szoknya része pedig furcsa mód leért majdnem a térdéig,de ami még annál is furcsább,tetszett neki az opció.

-Na jó,legyen.-vonta meg a vállát,majd kibújt az orbitálisan nagy bakancsából és félredobta azt.

Semmi gond nem lett volna a maga által választott szettjével,ha nem tudtam volna,hogy Landon a város egyik legpuccosabb éttermébe viszi,ahol lehet kicsit megcsodálkozták volna a bakancsát.Meg a ruhája hosszát is valószínűleg.

-Csinos vagy nagyon.-mosolyogtam rá,mikor a magassarkú csizmáját is felhúzva,mostmár a teljes szettjében állt.

-Köszke.-vigyorgott rám,majd vissza leült a sminkasztalhoz.

Hatra jött érte Landon,ezért nekiálltam a hajának,hogy időben végezzünk.A hosszú hajából loknikat varázsoltam hajgöndörítővel,majd azért hűen Sierra stílusához,két oldalt kócos csavarba feltűztem az első tincseket.A fekete szemfesték gyönyörűen kiemelte a tengerkék szemeit,így pontban tizenhét ötvenhatkor készen állt a születésnapi vacsorájára.

Látszott rajta az izgalom,de nem szólt egy szót sem.Nem is kellett,hiszen elég ideje ismertem már ahhoz,hogy tisztában legyek vele,Sierra ritkán mutat ki erős érzelmeket,így csak megelégedtem az apró dolgokkal.

Olyan szívesen gratuláltam volna neki az eljegyzéshez,az első akartam lenni,miközben tudtam,hogy erre semmi esélyem sincs.Ennek ellenére nagyon lelkizős hangulatba kerültem már csak a gondolattól is,hogy a legjobb barátnőm mennyasszony lesz és csak azt sajnáltam,hogy nem láthatom az arcát,mikor igent mond Landonnek.

Mert úgyis igent fog mondani.

-Biztos megleszel?-kérdezte meg a délután folyamán mostmár vagy hetedjére,mire hevesen bólogatni kezdtem.-Szívesen lemondom,nemsokára mész vissza.

Bűntudata volt,mert mindössze két nap maradt a Burlingtonben töltött időnkből,de gyorsan kivertem a fejéből az egészet.Ő úgysem tudja,hogy egyáltalán nem leszek ma este egyedül.

-Dehogy mondod le,ne hülyéskedj!-forgattam meg a szemeimet,mire elmosolyodott.-Na tűnés,Sierra,hess-hess!

-Megyek már na,nézd meg,kirak a saját házamból.-nevetett fel én pedig vele együtt nevettem,miközben kikísértem az ajtóhoz.