[ n e g y v e n k e t t e d i k ]

1.2K 83 0
                                    

Luna

Három teljes nap eltelt a temetés óta,anyának viszont kábé a létezéséről nem tudtunk semmit,mivel azóta nem beszélt velünk egy szót sem.Eliza még a temetés után visszament Rutlandbe,hogy Violet ne legyen egyedül,főleg,mert a vizsgái miatt most elég stresszes,mi meg azóta is a hotelben rohadtunk és az egész napot a szobában töltöttük;Amira velem,anyu pedig egyedül.

Tudtam,hogy nem fogja bírni a család pénztárcája ezt a hotelesdit.Elég kiadásunk volt ígyis,pont ezért nem lepődtem meg,hogy anyu kijelentette,miután a három nap elteltével végre volt ereje hozzánk szólni,hogy nem maradhatunk tovább itt.Előrelátható volt teljes mértékben,hogy ez lesz;azonban nem mehettünk még vissza Rutlandbe,az örökség miatt folytak az intézkedések.Figyelmeztetett minket apa ügyvédje,hogy a családi perpatvar ellenére se hagyjuk el a várost,mert elég hirce-hurca lesz a papírok miatt,így anya az egész elkövetkezendő hetet még itt tervezte tölteni.Alá kell írnia egy-két papírt,a házban is benne van a maga része,amit úgy gondolta,a legjobb lenne eladni,mert igenis szükségünk lenne arra a pénzre.Az új Mrs.Flores pedig,amit még kimondani is nehezemre esik,úgy,hogy nem anyáról van szó,nyilván nem akarta eladni a házat,ahol a kis szerelmük kiteljesedhetett az évek alatt.

Amit persze anyu úgysem hagy majd annyiban.

Így,mint kiderült,édesanyánk a napok alatt azon agyalt,kihez mehetnénk.A nagyszüleinkhez nem tudtunk menni,ők még messzebb laktak,mint Elizáék,apa szülei pedig rég elhunytak,mikor én még csak három éves voltam.Az egyetlen megoldás,amink maradt,az valami ismerősünk lett volna,azonban az nem sok maradt,tekintve,hogy miután elköltöztünk,mindenkivel megszakadt a kapcsolatunk.Anyának a barátnői és munkatársai teljesen eltűntek az évek alatt,a többiek arról beszéltek folyamatosan mindenkivel a városban,ami történt,így a hír gyorsan elterjedt és így más témája sem maradt az embereknek,mint a mi családunk.

Két opciónk maradt,Sierráék,ahol azonban maximum egy ember fér el,mert kis lakásban élnek a város szélén,vagy Adrianáék,akik már amúgyis felajánlották a lehetőséget,mikor anya kifakadt nekik a problémánkkal kapcsolatban,hisz ezt ő nyilván előre látta,hogy így lesz.Vagyis,inkább Marco anyukájának,ugyanis Marco iránt a szíve még mindig nem enyhült meg teljesen a történtek miatt,ezért legalább úgy kerülte őt,mint a pestist,

Kíváncsi voltam,hogy fog anyu dönteni.Nem akartam semmiféleképpen Marcoval összezárva tölteni a hetet,épp ezért könyörögtem édesanyánknak,hogy hadd menjek Sierráékhoz én.Meg volt törve,láttam rajta,hogy mennyire nem akar ő sem a fiú közelében lenni,mert arra az éjszakára emlékeztette őt;mégis úgy döntött,hogy én mehetek a lány szüleihez.Azt mondta,nem akarja Amirát egyedül hagyni,mégis,valahol éreztem,hogy miattam döntött úgy,ahogy.

Ennek ellenére persze a találkozást vele ígysem úszhattam meg,akárhogy is szerettem volna.Nem tetszett,mennyire elbizonytalanított Marco közelsége,a temetés óta haragudtam magamra,hogy úgy az ölébe másztam,mintha mi sem történt volna.

Pedig még mindig fájt.

Nagyon fájt,ami történt,pont ezért nem akartam közel kerülni hozzá;mert amíg vele a sebeimet nyalogathattam,ahogy segített nekem elengedni a dolgokat,addig utána még jobban fájt,mint előtte.Rettegtem,hogy ugyanoda jutok majd,mint ezelőtt két és fél évvel,közben pedig annyira vágytam a társaságára,hogy akármin képes lettem volna keresztül menni miatta.

Rettenetesen hiányzott.Eddig sem volt pite,most azonban az érzés egyenesen fojtogatott,hogy tudtam,akármikor láthatnám őt.Tudni,hogy talán újrakezdhetnénk mindent,csak még jobban rátett a hiányára.A napok alatt néha még arra a pontra is eljutottam,hogy esetleg tényleg mindent rendbe lehetne hozni és akár újra barátok is lehetnénk.Visszagondolva azonban arra a szilveszter éjszakára,tudtam,hogy erre semmi esély.Sosem bírnék ki mégegy olyan időszakot,amit átéltem miatta akkor Olivia és apám miatt.

Heather | ✓Where stories live. Discover now